fn -1B (jelzőként is) (Zene)(írva: ritk)

’fél hanggal lefelé módosított h hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja’ ❖ Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C, Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H (1802 Gáti István C1857, 30) | a b a h alatt egy fél hanggal mélyebben s az a-nál csak egy fél hanggal magasabban fekvő hangot jelenti (1893 PallasLex. CD02) | B, hangfok megjelölése; ma alaphangsorunk leszállított 7. fokának neve, a középkorban az alaphangsor második tagja. Jelentése évszázadokon át a mai h-énak felel meg, – tehát főhang, nem származékos hang s Angliában és Hollandiában ma is a h hangot értik alatta (1930 ZeneiLex. CD49) | A rövid oktáva billentyű-elrendezése olyan volt, hogy a legmélyebb hang (C) a látszólagos E-billentyűvel volt játszható: […], azaz C, F, G, A, H alsó billentyűk, D, E és B felső billentyűk voltak (1931 ZeneiLex. CD49) | [a pentaton sirató] főhangjai: d′-c′-b-g-(f), szolmizálva: mi-re-do-la-(szó) (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

a. (rendsz. összetételek előtagjaként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ az iszonyodás sikoltozásait […] vagy a fájdalom fohászait a gazdag torokban, innentova B dúrból vagy C mollból, kóta után ejtendjük (1825 Fáy András¹ 8139002, 324) | Volkmann hires „B-moll Trióját” (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Ebben a sorozatban pl.: C-dur – F-dur – d-moll – G-dur (szeptimával) – c-moll – Asz-dur – f-moll – B-dur – Esz-dur, minden egyes harmóniának kettős értelme van (1931 ZeneiLex. CD49) | A néha légiesen hangzó üres kvintek archaizálnak, kitérés csak Es-dúr és B-dúr felé (1974 Jancsovics Antal CD52) | Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét (1998 Magyar Hírlap CD09).

b. (összetételek előtagjaként) ’a kottaképnél nagy szekunddal mélyebben v. kis szeptimmel magasabban hangzó 〈transzponáló fúvós hangszer〉’ ❖ Basszklarinét-nek hivnak egy nagyobb alakban készített klarinétet, melynek hangjai egy tiszta oktávával mélyebbek, mint a közönséges B klarinét hangjai (1893 PallasLex. CD02) | A ma általánosan használatos B-kürt (hangterjedelme E–f2) és F-kürt (hangterjedelme H1–f2) hangját a három ventil egy egész, egy fél s másfél hanggal mélyíti (tehát az F-kürt alapskáláját Esz-re E-re és D-re módosítja) (1930 ZeneiLex. CD49) | Ha csak egy kontrás van [a rezesbandában], az lehetőleg esz-trombitát használ; két kontrás esetén a másik b-trombitát vagy szárnykürtöt fúj (1981 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz. ; ÉKsz.

b² főnév -1B (jelzőként is) (Zene)
1B (írva: ritk)
fél hanggal lefelé módosított h hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja
Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C, Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H
(1802 Gáti István)
a b a h alatt egy fél hanggal mélyebben s az a-nál csak egy fél hanggal magasabban fekvő hangot jelenti
(1893 PallasLex.)
B, hangfok megjelölése; ma alaphangsorunk leszállított 7. fokának neve, a középkorban az alaphangsor második tagja. Jelentése évszázadokon át a mai h-énak felel meg, – tehát főhang, nem származékos hang s Angliában és Hollandiában ma is a h hangot értik alatta
(1930 ZeneiLex.)
A rövid oktáva billentyű-elrendezése olyan volt, hogy a legmélyebb hang (C) a látszólagos E-billentyűvel volt játszható: […], azaz C, F, G, A, H alsó billentyűk, D, E és B felső billentyűk voltak
(1931 ZeneiLex.)
[a pentaton sirató] főhangjai: d′-c′-b-g-(f), szolmizálva: mi-re-do-la-(szó)
(1993 A magyarság kézikönyve)
a. (rendsz. összetételek előtagjaként)
erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉
az iszonyodás sikoltozásait […] vagy a fájdalom fohászait a gazdag torokban, innentova B dúrból vagy C mollból, kóta után ejtendjük
(1825 Fáy András¹)
Volkmann hires „B-moll Trióját”
(1860 Vasárnapi Újság)
Ebben a sorozatban pl.például: C-dur – F-dur – d-moll – G-dur (szeptimával) – c-moll – Asz-dur – f-moll – B-dur – Esz-dur, minden egyes harmóniának kettős értelme van
(1931 ZeneiLex.)
A néha légiesen hangzó üres kvintek archaizálnak, kitérés csak Es-dúr és B-dúr felé
(1974 Jancsovics Antal)
Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét
(1998 Magyar Hírlap)
b. (összetételek előtagjaként)
a kottaképnél nagy szekunddal mélyebben v. kis szeptimmel magasabban hangzó 〈transzponáló fúvós hangszer〉
Basszklarinét-nek hivnak egy nagyobb alakban készített klarinétet, melynek hangjai egy tiszta oktávával mélyebbek, mint a közönséges B klarinét hangjai
(1893 PallasLex.)
A ma általánosan használatos B-kürt (hangterjedelme E–f2) és F-kürt (hangterjedelme H1–f2) hangját a három ventil egy egész, egy fél s másfél hanggal mélyíti (tehát az F-kürt alapskáláját Esz-re E-re és D-re módosítja)
(1930 ZeneiLex.)
Ha csak egy kontrás van [a rezesbandában], az lehetőleg esz-trombitát használ; két kontrás esetén a másik b-trombitát vagy szárnykürtöt fúj
(1981 NéprajziLex.)
Vö. ÉrtSz. b²; ÉKsz. b²

(-3A1) l. byte

byte fn -3A1 (Inf)bájt, B

’〈mértékegységként:〉 az információnak közvetlen címzéssel elérhető legkisebb, rendsz. 8 bitből álló egysége’ ❖ bájt (byte) a feldolgozandó adat leggyakrabban használt mértékegysége, amellyel a számítógépben egy vagy két karaktert tárolhatunk (1987 Tények könyve CD37) | A kapacitás bájtokban (1 bájt = 8 bit) van megadva (1988 Tények könyve CD37) | A memória mértékegysége a bájt (ang. byte, B) (1997 PedagógiaiLex. C6810, 454) | a számítástechnikában a méretet általában byte-ban (8 bit) vagy Kbyte-ban (1024 byte) adjuk meg (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. (rendsz. jelzőként) ’vhány ilyen egységnyi 〈információ, ill. annak tárolására való hely〉’ ❖ a lemez mérete (21,309,440 byte, azaz kb 20 Mb), foglalt lemez terület (18,589,696 byte) (1987 Pajor Gábor 1116001, 27) | Az AGP 32 bit, azaz négy bájt széles, 66 megahertzes órajellel szinkronizált adattovábbító csatornát használ (1998 Magyar Hírlap CD09) | miképpen lehet 65 536 byte adattal megtelíteni egy 2 gigabyte-os winchestert (1998 Magyar Hírlap CD09) | 512 byte tárolókapacitást (2000 Figyelő CD2601).

b. (vhány) ilyen egységnyi információ’ ❖ az egyik lemezről vagy egyik file-ból átmásolt byte-okat a rendszer másolás közben ellenőrzi (1987 Pajor Gábor 1116001, 11) | Minden egyes byte tárolásakor egy intenzív, de nagyon gyors lézernyaláb kiégeti a film egy szubmikron nagyságú felületét (1996 Természet Világa CD50) | Moziban 25 képet vetítenek másodpercenként. Ha ugyanezt akarjuk elérni sugárzással, akkor 25 millió byte-ot kell kisugározni, szintén másodpercenként (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz. bájt

lásd byte
byte főnév -3A1 (Inf)
bájt 3A1
B -3A1
〈mértékegységként:〉 az információnak közvetlen címzéssel elérhető legkisebb, rendsz. 8 bitből álló egysége
bájt (byte) a feldolgozandó adat leggyakrabban használt mértékegysége, amellyel a számítógépben egy vagy két karaktert tárolhatunk
(1987 Tények könyve)
A kapacitás bájtokban (1 bájt = 8 bit) van megadva
(1988 Tények könyve)
A memória mértékegysége a bájt (ang.angol byte, B)
(1997 PedagógiaiLex.)
a számítástechnikában a méretet általában byte-ban (8 bit) vagy Kbytekilobyte-ban (1024 byte) adjuk meg
(2000 Magyar Hírlap)
a. (rendsz. jelzőként)
vhány ilyen egységnyi 〈információ, ill. annak tárolására való hely〉
a lemez mérete (21,309,440 byte, azaz kbkörülbelül 20 Mbmegabyte), foglalt lemez terület (18,589,696 byte)
(1987 Pajor Gábor)
Az AGPaccelerated graphics port ’gyorsított grafikus kapu’ 32 bit, azaz négy bájt széles, 66 megahertzes órajellel szinkronizált adattovábbító csatornát használ
(1998 Magyar Hírlap)
miképpen lehet 65 536 byte adattal megtelíteni egy 2 gigabyte-os winchestert
(1998 Magyar Hírlap)
512 byte tárolókapacitást
(2000 Figyelő)
b.
(vhány) ilyen egységnyi információ
az egyik lemezről vagy egyik file-ból átmásolt byte-okat a rendszer másolás közben ellenőrzi
(1987 Pajor Gábor)
Minden egyes byte tárolásakor egy intenzív, de nagyon gyors lézernyaláb kiégeti a film egy szubmikron nagyságú felületét
(1996 Természet Világa)
Moziban 25 képet vetítenek másodpercenként. Ha ugyanezt akarjuk elérni sugárzással, akkor 25 millió byte-ot kell kisugározni, szintén másodpercenként
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. IdSz. bájt

Beállítások