babuka¹ fn 6A (kissé rég, kedvesk)

1. ’〈megszólításként is:〉 csecsemő, (karon ülő) kisgyermek; baba’ ❖ leányka babukát mutatnak néki (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 26) | Édes dudu, duduskám, Szép babukám, babuskám, Alakom, angyalkám, Pintyőke madárkám! (1846 Népdalok és mondák C2981, 9) | leült a szoba közepére és csicsisgatta a babukáját (1893 Benedek Elek C0934, 27).

2. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kül. nő kedveskedő v. bizalmas(kodó) megszólításaként:〉 baba’ ❖ babukám, sohasem foglak megúnni [– mondja a pap a feleségének] (1912 Móricz Zsigmond C3211, 21) | Palyáné visszanyerte a vidám arcát, a kedélyes hangját: – Nohát babukám, nem is álmodtuk ezt az örömet. Jól utaztál? – Pompásan babukám. Bécsből egy női félszakaszban egyedül jöttem (1927 Szép Ernő 9665043, 92) | Anna bosszúsan kacagott. – Fia az ördög, aki elvigye! Nézd csak a kis Misut, hogy komázik! Hány esztendős, babuka? (1927 Kardos László CD10).

J: babuci, babuska.

babuka¹ főnév 6A (kissé rég, kedvesk)
1.
〈megszólításként is:〉 csecsemő, (karon ülő) kisgyermek; baba
leányka babukát mutatnak néki
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
Édes dudu, duduskám, Szép babukám, babuskám, Alakom, angyalkám, Pintyőke madárkám!
(1846 Népdalok és mondák)
leült a szoba közepére és csicsisgatta a babukáját
(1893 Benedek Elek)
2. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈kül. nő kedveskedő v. bizalmas(kodó) megszólításaként:〉 baba
babukám, sohasem foglak megúnni [– mondja a pap a feleségének]
(1912 Móricz Zsigmond)
Palyáné visszanyerte a vidám arcát, a kedélyes hangját: – Nohát babukám, nem is álmodtuk ezt az örömet. Jól utaztál? – Pompásan babukám. Bécsből egy női félszakaszban egyedül jöttem
(1927 Szép Ernő)
Anna bosszúsan kacagott. – Fia az ördög, aki elvigye! Nézd csak a kis Misut, hogy komázik! Hány esztendős, babuka?
(1927 Kardos László)

babuka² fn 6A (rég v. nyj)babuk, babuta

1. ’banka, búbosbanka mint állat’ ❖ Mint vált a’ kegyetlen Tereusnak teste babukká (1787 Rájnis József ford.–Vergilius C3579, 129) | biróvá választatik a’ madarak közt a’ babuta (1831 Kritikai Lapok C0236, 75) | [az iúnak] olyan barátságosan állt a haja, mint a babukának (1886 Jókai Mór CD18) | a babuka szép tarka, de olla(n) szagos madár (1939–1940 Magyar Nyelvőr C6055, 224).

2. ’gonosz (vén)asszony, szipirtyó’ ❖ Piha! szégyelljd magadat vén babuk! (1808 Holosovszky Imre C2096, 142) | a banyák, e büdös babukák, akik a buktát, fánkot, csibecombot a vánkosuk alá dugják, rajtad vihognak, tátogva körülcsoszognak, tüzes dárda a nyelve a kis gonoszoknak! (1956 Nagy László² 9473055, 103).

Vö. CzF.; SzólKm. babuk, ~; TESz.; ÚMTsz. babuka²

babuka² főnév 6A (rég v. nyj)
babuk 3A
babuta 6A
1.
banka, búbosbanka mint állat
Mint vált a’ kegyetlen Tereusnak teste babukká
(1787 Rájnis József ford.Vergilius)
biróvá választatik a’ madarak közt a’ babuta
(1831 Kritikai Lapok)
[az iúnak] olyan barátságosan állt a haja, mint a babukának
(1886 Jókai Mór)
a babuka szép tarka, de olla(n) szagos madár
(1939–1940 Magyar Nyelvőr)
2.
gonosz (vén)asszony, szipirtyó
Piha! szégyelljd magadat vén babuk!
(1808 Holosovszky Imre)
a banyák, e büdös babukák, akik a buktát, fánkot, csibecombot a vánkosuk alá dugják, rajtad vihognak, tátogva körülcsoszognak, tüzes dárda a nyelve a kis gonoszoknak!
(1956 Nagy László²)
Vö. CzF.; SzólKm. babuk, ~; TESz.; ÚMTsz. babuka²

Beállítások