bak¹ fn 3A1bakk (rég v. nyj)

1. ’a kecske hímje; bakkecske, kecskebak’ ❖ [a feketecsalán levele] ſetét zöld, ’s büdös ſzagu, mint a’ Bak (1775 Csapó József 7062001, 56) | Ha más hazánk óltárára Ökröt vagy bakot vágott Áldozatúl tettem arra Én is egy-két virágot (1828 k. Fazekas Mihály 8138062, 113) | egy bak kötélre fűzve elindul s mint fehér, szakállas mélabú jár köröskörül (1938 Radnóti Miklós 9543121, 47) | [az engesztelés napján a szertartást végző főpap] kézrátétellel liturgikus szöveg mondása közben ráruházza Izráel vétkét a bakra, majd kivezetteti egy emberrel a pusztába, a démonok tartózkodási helyére (1993 BibliaiLex. CD1207).

1a. (jelzőként is, vadon élő kisebb kérődző állat és nyúl kivételével más állatra vonatkoztatva: rég v. nyj) ’hím ivarú (állat)’ ❖ nagy jót tett vólna velem, ha bak Báránynak szlt vólna engemet (1776 Esopus meséi ford. C1642, 125) | Vesse szemét inkább bakk pávák farkára (1787 Andrád Sámuel C0618, 38) | a’ nöstényektöl külön tartatott him vagy bak állatok (1793 Mátyus István 7222034, 549) | Az z ſzarvas terméſzet, de annál jóval-is kissebb állat. Ennek-is a’ Bakjának van ſzarva (1795 Gáti István 7116003, 136) | kandur, kan matska, bakmatska (1825 Lexicon valachico C2915, 143) | mi módon lehetne a’ mi közönséges hernyóinkat valami chinai erős ’s derék bakbogarak által egész a’ selymességig finomítni (1845 Életképek C0102, 247) | A még sötét szürkületben senki sem gyanitá a zörej okozóját, csak Ő Felsége éles szemei ismerék fel benne egy erős bak [ti. zergebak] körvonalait (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 5) | legboldogabb a vadász a kapitális bak ravatala felett (1936 Pesti Napló CD10) | Szereted a nyúlpörköltet? A bakot vasárnapra nyakon verem (1968 Szakonyi Károly 9635003, 77) | [az ún. Speke-gazellák faját megmenteni szándékozó zoológusok] kénytelenek voltak egy bakot és három nőstényt használni szaporítási programjukban (1996 Természet Világa CD50).

2. (ált. a vén jelzővel) (kissé rég, gúny) ’öregedő, de a nők iránt még mindig heves érdeklődést tanúsító férfi; bakkecske’ ❖ Adgy kezet a’ baknak [ti. a nősülni szándékozó öregembernek] (1801 Endrődy János C1578, 68) | [Hunyadi Mátyás:] én utálom őt, A’ vén bakot [ti. Cilleit] (1844 Vörösmarty Mihály 8524413, 165) | – Hé lányok, – fordult most egy-egy bokor lányhoz [Péter], akik a cséplőt az asztagok közé bevontató gépészre viherésztek. – Nehogy eldöntessétek az asztagokat azzal a vén bakkal (1937 Németh László² 9485005, 135).

3. (rég) ’helytelen, kifogásolható tett, hiba, vétség’ ❖ eſzembe tnt a’ Tolerantzia […], melly ellen leg-kiſſebb bakot ſem akarok ejteni (1788 Szaitz Leó 7302009, 171) | szelesnek tudtalak mindig; de múlt éji bakod, … több szelességnél (1834 Fáy András¹ C1714, 26) | megbocsátanék neki még némi ifjusági bakot is (1842 Nagy Ignác–Vajda Péter ford.–Scribe C5293, 314).

3a. (rég) ’bántóan nagy tárgyi tévedés, baklövés’ ❖ Mons […] nagy hiba, nagy bak; Ein grosser Irrthum (1818 Lexicon trilingve C3044, 147. hasáb) | kötelességök lesz vala a latin nyelvészeknek, a’ genitivust … millységszónak elismerni … s ez által a’ mi grammaticánkat is, egy nagy baktól megmenteni (1839 Szász Károly¹ C3819, 64) | helyesírási bakok (1872 Jókai Mór CD18).

4. ’〈ló vontatta járművön, pl. kocsin, hintón:〉 a kocsis ülése’ ❖ Paripáim, medve brrel bé-vontt nagy bakom … figyelmetességre ragadták az Egrieket (1790 Orpheus C1505, 161) | Négy paripa cifra szép hintóban. Fönn a bakon kocsis és hajdú van (1846 Petőfi Sándor 8366283, 60) | [a végállomáson] a lovat kifogják s a kocsi hátához ragasztják s akkor megint felmegy a kalauz a hátulsó bakra, tülköl egy réztrombitával és gyű, elindul a kis lóvasút (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 46) | az ifjonc kocsisok a bakon, ők, ők kurjongattak hidegtől rózsás arccal, miközben előrehajolva kacéran kormányozták lovaikat (1983 Esterházy Péter 9129004, 7).

4a. (rég) ’〈(dísz)hintón:〉 hátul a kerekek fölött a csomagok, ill. a kíséret, személyzet számára kialakított hely’ ❖ Két két kengyel futó lovak eltt jára, Szerecsenyek áltak [a hintónak] mind a’ két bakjára (1790 Gvadányi József 7125004, 218) | [a szolgáló] hátul a bakra kuporodik, hogy a kosarakat valamikép le ne csiphessék utközben (1844 Nagy Ignác 8324009, 178) | az inas nem a kocsis mellett ül, hanem hátul a bakon (1877 Jókai Mór CD18).

4b. (ritk) ’〈magasabb szellemi vezető v. irányító hely jelképeként〉’ ❖ a fél ország selejtese itt [ti. Pesten] gyül össze, mi azokat, kik a’ bakon ülnek és az erőmüvet tartják, […] meg nem szünő dilemmába helyzi (1841 Széchenyi István C3876, 225) | Kossuth úgy akarta Görgeyt lelökni a bakról, hogy új kormányában hadügyminiszternek nevezte ki (1931 Sárközi György 9587012, 297).

5. (rég, Sp) ’négy lábon álló, párnázott, bőrrel bevont hengeres tornaszer’ ❖ [másnap] kezdődött [Bázelben] a testgyakorlati vetély: kötélen s rudakon mászások, … bakkra s átugrás, birkozás (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 527) | [a tornaterem] harmada pompás cserhéjjal volt borítva, […] ha valaki leesett a bakról, nem törte ki a nyakát (1920 Móricz Zsigmond C3223, 156).

5a. (Sp, Ját) ’az a testtartás, amelyben vki két kezét a térdén megtámasztva úgy hajol előre, hogy átugorhassanak rajta; bakhát’ ❖ Két kicsi fiú fut be bal felől nevetve, egymás fején átugrálva. Egyik a másiknak folyton bakot áll (1926 Szép Ernő CD10).

5b. (Sp, Ját) bakot ugrik ’ilyen tornaszeren v. ilyen testhelyzetben álló személyen tenyerével rátámaszkodva terpesztett lábbal nekifutásból átugrik’ ❖ a hosszú színpadon, bakugratók gurulásznak-hemperegnek egymáson – átpörögnek, talpra szökkennek, majd a szín egész hosszában bakot ugranak (1970 Határ Győző 9227001, 139).

6. ’X v. A alakú lábazat, ill. ilyen(ek)en nyugvó állvány’ ❖ Bak: (átsló) Cantherius fabrilis (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 57) | [a bográcsok] háromlábú bakokra akasztva (1876 Jókai Mór CD18) | Vannak különféle szerkezetü bakok, mint pl. a közönséges kőmívesbak, melynek minden egyes lába két lábgerendából és egy összekötő póznából áll (1893 PallasLex. CD02) | bakk: kis állvány, a melyen a kovács a ló lábát reszeli (1917 Magyar Nyelv C5859, 125) | Bakra állított, vastag asztallapok (1992 Konrád György 2027021, 8).

6a. ’fűrészbak’ ❖ egy egész utcza viszhangzott, a mint bakjával, fürészével a hátán valami favágó végig ballagott rajta (1888 Bródy Sándor C1198, 17) | [A favágó] maga faragta bakjával, fejszéjével és fűrészével […] egy fél éven át minden háznál felvágta [a tűzifát] (1979 Gyergyai Albert 9202006, 48).

6b. (átv is) ’felfelé mászni szándékozó társa(i) számára vki által összekulcsolt kézzel képzett támaszték’ ❖ [a fiúk] bakot tartottak egymásnak, felmásztak a kis szellőzőablakhoz, és fejjel előre, alig feltűnő puffanással beestek a konyhalányok ágyára (1964 Moldova György C6702, 82) | A Kádár-korszak feltuningolt sztahanovistái voltak ők [ti. az ünnepelt állami gazdaságok vezetői], élüzemi eredményeik alatt kirendelt állami untermanok tartottak bakot (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. (rég) ’cölöpverő eszköz, kos’ ❖ Fistūca […] sulyok, kos, bak […], a’ mivel a’ fldbe leverik az ágasokat, tzölöpöket, karókat, tzövekeket (1818 Lexicon trilingve C3043, 1171. hasáb) | Szörnyű bakok Vernek fenyőt a Dráva mélyibe (1899 Baksay Sándor C0729, 84).

7a. (rég) ’faltörő kos’ ❖ Falaknak bak rontója (1792 Kisded szótár C0816, 15) | Mindjárt is a bakkal tesznek vala próbát; De elébb a falhoz kellene futó-gát, Mert védi körösleg vizzel teli árok: Míg betemetnék, nyil s kő omlana rájok (1854 Arany János CD01).

8. (Vasút)(csonka) vasúti vágány végén elhelyezett, a járműveknek a sínről való lefutását gátló, ütközőtárcsával ellátott berendezés; ütközőbak’ ❖ Bak (vasút), […] ütköző-bak. Csonkán végződő vasúti vágány elzárására szolgáló szerkezet (1911 RévaiNagyLex. C5698, 455).

8a. (Vasút) ’vasúti váltók és jelzőlámpák központi irányítására való emeltyűs szerkezet’ ❖ Bak (vasút), […] Állító-bak. A vonatközlekedés biztosítására szolgáló emeltyűs készülék, mellyel vasúti váltók és jelzők […] központilag állíttatnak (1911 RévaiNagyLex. C5698, 455).

9. (Hajó) ’a hajó orrán, oldalán, ill. a rakparton levő (cséve alakú) henger v. oszlop, amelyhez a kikötéshez v. a vontatáshoz haszn. kötelet erősítik; baba’ ❖ Bak. A hajó fedélzetén vagy peremén függélyesen kiálló oszlopok, melyekhez a kikötő- vagy vontatóköteleket erősítik (1893 PallasLex. CD02) | a matrózfiú gyakorlott kézzel veti ki a kötelet a bakra (1992 Gere István 2016018, 383).

10. (Szőlő) ’〈domb- és hegyvidéken, karós művelésű szőlőtőkén:〉 metszések során kialakított, háromévesnél idősebb elágazás(ok összessége)’ ❖ Bak [:] A szőllőmívelésben oly tőkefej, amelyből négy, egysorban vagy keresztben álló rövid szarv nö ki (1893 PallasLex. CD02).

11. (biz) ’a Bak állatövi jegyben született személy’ ❖ (Capricorn, bak vagyok), az én lelkem konok és elérhető, akár a tűzhely, amelyen kávét főz boldog s boldogtalan (1976 Gergely Ágnes C6704, 78) | Horoszkóp 11-ére […] Bak: Hivatás: Önnek szerencsére nincsenek komoly munkahelyi zűrjei, de olyan problémákról hall, amelyek elszomorítják (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: bűn~, fűrész~, kecske~, őz~, spanyol~, ütköző~.

ÖU: dám~, enyvező~, fenyítő~, kikötő~, kocsi~, szarvas~, zerge~.

ÖE: ~bőr, ~csavar, ~dühödés, ~hús, ~láb, ~metszés, ~szag, ~szán, ~szarv, ~ülés.

Sz: bakocska, bakol, bakos.

Vö. CzF. bak⁵, bakgedő, bakmacska, bakőz, bakzerge; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bakbárány, bakcáp, bakkecskeolló, bakolló, bakpáva, bakpujka, bakréce; ÚMTsz. bak¹, bakdisznó, bakgalamb, bakkender, bakkutya, bakmacska, bakpulyka, bakréce, bakszamár, bakvirág

bak¹ főnév 3A1
bakk 3A1 (rég v. nyj)
1.
a kecske hímje; bakkecske, kecskebak
[a feketecsalán levele] ſetét zöld, ’s büdös ſzagu, mint a’ Bak
(1775 Csapó József)
Ha más hazánk óltárára Ökröt vagy bakot vágott Áldozatúl tettem arra Én is egy-két virágot
(1828 k. Fazekas Mihály)
egy bak kötélre fűzve elindul s mint fehér, szakállas mélabú jár köröskörül
(1938 Radnóti Miklós)
[az engesztelés napján a szertartást végző főpap] kézrátétellel liturgikus szöveg mondása közben ráruházza Izráel vétkét a bakra, majd kivezetteti egy emberrel a pusztába, a démonok tartózkodási helyére
(1993 BibliaiLex.)
1a. (jelzőként is, vadon élő kisebb kérődző állat és nyúl kivételével más állatra vonatkoztatva: rég v. nyj)
hím ivarú (állat)
nagy jót tett vólna velem, ha bak Báránynak szlt vólna engemet
(1776 Esopus meséi ford.)
Vesse szemét inkább bakk pávák farkára
(1787 Andrád Sámuel)
a’ nöstényektöl külön tartatott him vagy bak állatok
(1793 Mátyus István)
Az z ſzarvas terméſzet, de annál jóval-is kissebb állat. Ennek-is a’ Bakjának van ſzarva
(1795 Gáti István)
kandur, kan matska, bakmatska
(1825 Lexicon valachico)
mi módon lehetne a’ mi közönséges hernyóinkat valami chinai erős ’s derék bakbogarak által egész a’ selymességig finomítni
(1845 Életképek)
A még sötét szürkületben senki sem gyanitá a zörej okozóját, csak Ő Felsége éles szemei ismerék fel benne egy erős bak [ti. zergebak] körvonalait
(1870 Vadász- és Versenylap)
legboldogabb a vadász a kapitális bak ravatala felett
(1936 Pesti Napló)
Szereted a nyúlpörköltet? A bakot vasárnapra nyakon verem
(1968 Szakonyi Károly)
[az ún. Speke-gazellák faját megmenteni szándékozó zoológusok] kénytelenek voltak egy bakot és három nőstényt használni szaporítási programjukban
(1996 Természet Világa)
2. (ált. a vén jelzővel) (kissé rég, gúny)
öregedő, de a nők iránt még mindig heves érdeklődést tanúsító férfi; bakkecske
Adgy kezet a’ baknak [ti. a nősülni szándékozó öregembernek]
(1801 Endrődy János)
[Hunyadi Mátyás:] én utálom őt, A’ vén bakot [ti. Cilleit]
(1844 Vörösmarty Mihály)
– Hé lányok, – fordult most egy-egy bokor lányhoz [Péter], akik a cséplőt az asztagok közé bevontató gépészre viherésztek. – Nehogy eldöntessétek az asztagokat azzal a vén bakkal
(1937 Németh László²)
3. (rég)
helytelen, kifogásolható tett, hiba, vétség
eſzembe tnt a’ Tolerantzia […], melly ellen leg-kiſſebb bakot ſem akarok ejteni
(1788 Szaitz Leó)
szelesnek tudtalak mindig; de múlt éji bakod, … több szelességnél
(1834 Fáy András¹)
megbocsátanék neki még némi ifjusági bakot is
(1842 Nagy Ignác–Vajda Péter ford.Scribe)
3a. (rég)
bántóan nagy tárgyi tévedés, baklövés
Mons […] nagy hiba, nagy bak; Ein grosser Irrthum
(1818 Lexicon trilingve)
kötelességök lesz vala a latin nyelvészeknek, a’ genitivust … millységszónak elismerni … s ez által a’ mi grammaticánkat is, egy nagy baktól megmenteni
(1839 Szász Károly¹)
helyesírási bakok
(1872 Jókai Mór)
4.
〈ló vontatta járművön, pl. kocsin, hintón:〉 a kocsis ülése
Paripáim, medve brrel bé-vontt nagy bakom … figyelmetességre ragadták az Egrieket
(1790 Orpheus)
Négy paripa cifra szép hintóban. Fönn a bakon kocsis és hajdú van
(1846 Petőfi Sándor)
[a végállomáson] a lovat kifogják s a kocsi hátához ragasztják s akkor megint felmegy a kalauz a hátulsó bakra, tülköl egy réztrombitával és gyű, elindul a kis lóvasút
(1920 Móricz Zsigmond)
az ifjonc kocsisok a bakon, ők, ők kurjongattak hidegtől rózsás arccal, miközben előrehajolva kacéran kormányozták lovaikat
(1983 Esterházy Péter)
4a. (rég)
(dísz)hintón:〉 hátul a kerekek fölött a csomagok, ill. a kíséret, személyzet számára kialakított hely
Két két kengyel futó lovak eltt jára, Szerecsenyek áltak [a hintónak] mind a’ két bakjára
(1790 Gvadányi József)
[a szolgáló] hátul a bakra kuporodik, hogy a kosarakat valamikép le ne csiphessék utközben
(1844 Nagy Ignác)
az inas nem a kocsis mellett ül, hanem hátul a bakon
(1877 Jókai Mór)
4b. (ritk)
〈magasabb szellemi vezető v. irányító hely jelképeként〉
a fél ország selejtese itt [ti. Pesten] gyül össze, mi azokat, kik a’ bakon ülnek és az erőmüvet tartják, […] meg nem szünő dilemmába helyzi
(1841 Széchenyi István)
Kossuth úgy akarta Görgeyt lelökni a bakról, hogy új kormányában hadügyminiszternek nevezte ki
(1931 Sárközi György)
5. (rég, Sp)
négy lábon álló, párnázott, bőrrel bevont hengeres tornaszer
[másnap] kezdődött [Bázelben] a testgyakorlati vetély: kötélen s rudakon mászások, … bakkra s átugrás, birkozás
(1848 Kossuth Hírlapja)
[a tornaterem] harmada pompás cserhéjjal volt borítva, […] ha valaki leesett a bakról, nem törte ki a nyakát
(1920 Móricz Zsigmond)
5a. (Sp, Ját)
az a testtartás, amelyben vki két kezét a térdén megtámasztva úgy hajol előre, hogy átugorhassanak rajta; bakhát
Két kicsi fiú fut be bal felől nevetve, egymás fején átugrálva. Egyik a másiknak folyton bakot áll
(1926 Szép Ernő)
5b. (Sp, Ját)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
bakot ugrik
ilyen tornaszeren v. ilyen testhelyzetben álló személyen tenyerével rátámaszkodva terpesztett lábbal nekifutásból átugrik
a hosszú színpadon, bakugratók gurulásznak-hemperegnek egymáson – átpörögnek, talpra szökkennek, majd a szín egész hosszában bakot ugranak
(1970 Határ Győző)
6.
X v. A alakú lábazat, ill. ilyen(ek)en nyugvó állvány
Bak: (átsló) Cantherius fabrilis
(1809 Végtagokra szedett szótár)
[a bográcsok] háromlábú bakokra akasztva
(1876 Jókai Mór)
Vannak különféle szerkezetü bakok, mint pl.például a közönséges kőmívesbak, melynek minden egyes lába két lábgerendából és egy összekötő póznából áll
(1893 PallasLex.)
bakk: kis állvány, a melyen a kovács a ló lábát reszeli
(1917 Magyar Nyelv)
Bakra állított, vastag asztallapok
(1992 Konrád György)
6a.
egy egész utcza viszhangzott, a mint bakjával, fürészével a hátán valami favágó végig ballagott rajta
(1888 Bródy Sándor)
[A favágó] maga faragta bakjával, fejszéjével és fűrészével […] egy fél éven át minden háznál felvágta [a tűzifát]
(1979 Gyergyai Albert)
6b. (átv is)
felfelé mászni szándékozó társa(i) számára vki által összekulcsolt kézzel képzett támaszték
[a fiúk] bakot tartottak egymásnak, felmásztak a kis szellőzőablakhoz, és fejjel előre, alig feltűnő puffanással beestek a konyhalányok ágyára
(1964 Moldova György)
A Kádár-korszak feltuningolt sztahanovistái voltak ők [ti. az ünnepelt állami gazdaságok vezetői], élüzemi eredményeik alatt kirendelt állami untermanok tartottak bakot
(1997 Magyar Hírlap)
7. (rég)
cölöpverő eszköz, kos
Fistūca […] sulyok, kos, bak […], a’ mivel a’ fldbe leverik az ágasokat, tzölöpöket, karókat, tzövekeket
(1818 Lexicon trilingve)
Szörnyű bakok Vernek fenyőt a Dráva mélyibe
(1899 Baksay Sándor)
7a. (rég)
faltörő kos
Falaknak bak rontója
(1792 Kisded szótár)
Mindjárt is a bakkal tesznek vala próbát; De elébb a falhoz kellene futó-gát, Mert védi körösleg vizzel teli árok: Míg betemetnék, nyil s kő omlana rájok
(1854 Arany János)
8. (Vasút)
(csonka) vasúti vágány végén elhelyezett, a járműveknek a sínről való lefutását gátló, ütközőtárcsával ellátott berendezés; ütközőbak
Bak (vasút), […] ütköző-bak. Csonkán végződő vasúti vágány elzárására szolgáló szerkezet
(1911 RévaiNagyLex.)
8a. (Vasút)
vasúti váltók és jelzőlámpák központi irányítására való emeltyűs szerkezet
Bak (vasút), […] Állító-bak. A vonatközlekedés biztosítására szolgáló emeltyűs készülék, mellyel vasúti váltók és jelzők […] központilag állíttatnak
(1911 RévaiNagyLex.)
9. (Hajó)
a hajó orrán, oldalán, ill. a rakparton levő (cséve alakú) henger v. oszlop, amelyhez a kikötéshez v. a vontatáshoz haszn. kötelet erősítik; baba
Bak. A hajó fedélzetén vagy peremén függélyesen kiálló oszlopok, melyekhez a kikötő- vagy vontatóköteleket erősítik
(1893 PallasLex.)
a matrózfiú gyakorlott kézzel veti ki a kötelet a bakra
(1992 Gere István)
10. (Szőlő)
〈domb- és hegyvidéken, karós művelésű szőlőtőkén:〉 metszések során kialakított, háromévesnél idősebb elágazás(ok összessége)
Bak [:] A szőllőmívelésben oly tőkefej, amelyből négy, egysorban vagy keresztben álló rövid szarv nö ki
(1893 PallasLex.)
11. (biz)
a Bak állatövi jegyben született személy
(Capricorn, bak vagyok), az én lelkem konok és elérhető, akár a tűzhely, amelyen kávét főz boldog s boldogtalan
(1976 Gergely Ágnes)
Horoszkóp 11-ére […] Bak: Hivatás: Önnek szerencsére nincsenek komoly munkahelyi zűrjei, de olyan problémákról hall, amelyek elszomorítják
(1999 Magyar Hírlap)
ÖU: dámbak, enyvezőbak, fenyítőbak, kikötőbak, kocsibak, szarvasbak, zergebak
ÖE: bakbőr, bakcsavar, bakdühödés, bakhús, bakláb, bakmetszés, bakszag, bakszán, bakszarv, bakülés
Sz: bakocska, bakol, bakos
Vö. CzF. bak, bakgedő, bakmacska, bakőz, bakzerge; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bakbárány, bakcáp, bakkecskeolló, bakolló, bakpáva, bakpujka, bakréce; ÚMTsz. bak¹, bakdisznó, bakgalamb, bakkender, bakkutya, bakmacska, bakpulyka, bakréce, bakszamár, bakvirág

Beállítások