balfenék fn 35B3 (egysz-ban)

1. (Szính) ’a színpadnak a nézőtértől legtávolabb eső részén a bal oldal(i járás)’ ❖ Mind. – Halljuk! Halljuk! (Helyet foglalnak. Várai, Fejér, Csalavéri Torkos, és Berzsenyi el a balfenéken.) (1906 Ambrus Zoltán C0594, 240) | Loveland átfutotta a szerepet. […] Miss Moon […] és Delisle kisasszony […] gyorsan a fülébe sugdosták, hogy mit jelent a balfenék, a jobbközép stb. (1915 Budapesti Hírlap okt. 9. C4703, 18) | A színpad délután Királyi trón, mellette koldusbot […]. Az előtérben méla palota, A balfenéken vérpad, kaloda (1924 Juhász Gyula¹ CD01) | bejön az első színész balfenékről, a másik jobbfenékről, és valamit mondanak (1989 Bérczes László 2046013, 37).

2. (hat ne-vel, -en raggal hsz-szerűen) ’észrevétlenül v. megszégyenülve, ill. sietve 〈távozik, eloldalog stb.〉’ ❖ ez az egy [új gond] olyan izgató, hogy régi, mohos fejű, kedvelt gondjaink térdet hajtanak előtte és elkotródnak a balfenéken (1910 Budapesti Hírlap szept. 8. C4698, 8) | segíts ki néhány pengővel és én szívesen elfelejtem, hogy valaha barátok voltunk és ha netán ezután találkoznánk bárhol is, egyáltalán nem foglak köszönteni […]! A pali boldogan beleesik [= belemegy], idead örömében minimálisan tíz pengőt és sietve távozik a balfenéken (1941 Békeffi László 9038002, 80) | Nem próbáltam ki a hálátlan szerepet [ti. a rendőr megvesztegetését], inkább fizettem, majd gázt adtam és eltűntem a balfenéken (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. SzólKm.; ÉKsz. balfenéken

balfenék főnév 35B3 (egysz-ban)
1. (Szính)
a színpadnak a nézőtértől legtávolabb eső részén a bal oldal(i járás)
Mind. – Halljuk! Halljuk! (Helyet foglalnak. Várai, Fejér, Csalavéri Torkos, és Berzsenyi el a balfenéken.)
(1906 Ambrus Zoltán)
Loveland átfutotta a szerepet. […] Miss Moon […] és Delisle kisasszony […] gyorsan a fülébe sugdosták, hogy mit jelent a balfenék, a jobbközép stb.
(1915 Budapesti Hírlap okt. 9.)
A színpad délután Királyi trón, mellette koldusbot […]. Az előtérben méla palota, A balfenéken vérpad, kaloda
(1924 Juhász Gyula¹)
bejön az első színész balfenékről, a másik jobbfenékről, és valamit mondanak
(1989 Bérczes László)
2. (hat ne-vel, -en raggal hsz-szerűen)
észrevétlenül v. megszégyenülve, ill. sietve 〈távozik, eloldalog stb.〉
ez az egy [új gond] olyan izgató, hogy régi, mohos fejű, kedvelt gondjaink térdet hajtanak előtte és elkotródnak a balfenéken
(1910 Budapesti Hírlap szept. 8.)
segíts ki néhány pengővel és én szívesen elfelejtem, hogy valaha barátok voltunk és ha netán ezután találkoznánk bárhol is, egyáltalán nem foglak köszönteni […]! A pali boldogan beleesik [= belemegy], idead örömében minimálisan tíz pengőt és sietve távozik a balfenéken
(1941 Békeffi László)
Nem próbáltam ki a hálátlan szerepet [ti. a rendőr megvesztegetését], inkább fizettem, majd gázt adtam és eltűntem a balfenéken
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. SzólKm.; ÉKsz. balfenéken

Beállítások