balázsolás fn 4A

1. (Népr) ’balázsjárás, ill. ennek gyakorlása, művelése’ ❖ A balázsolás czélja az volt, hogy az iskolás gyermekek mulatságához szükséges élelmi szereket és az egy szál hangász (dudás vagy cziterás) bérét gyüjtsék össze (1902 Jankó János C6331, 423) | Ha lakodalom van, ha névnapot ülnek, ha halotti tort tartanak: az ilyen összejöveteleken a falusi előadóknak csakúgy megvan a maguk szerepe, mint amikor bethlehemezés [!], gergelyjárás, balázsolás vagy pünkösdölés folyik a faluban (1940 Pintér Jenő CD44) | Középkori eredetűek, és csak ebben a minőségben, ilyen szöveggel élnek az újesztendő-köszöntők, a balázsolás, Gergely-járás, pünkösdölés és a Szent Iván-napi tűzgyújtás dallamai (1990 Magyar néprajz CD47).

2. (Vall)(torokfájás és egyéb torok)betegségek elkerüléséért végzett Balázs-napi katolikus és ortodox szertartás, amelynek során a pap két keresztbe tett gyertyát tartva a hívő torka elé Szent Balázs oltalmát kéri rá’ ❖ Balázsolás v. Balázsáldás abban áll, hogy a pap a szent mise bevégzése után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hivek álla alá, miközben [imádkozik] (1893 PallasLex. CD02) | Balázs (Blasius), szent, vértanú, sebastei, örményországi püspök; a Diocletianus-féle üldözéskor szenvedett vértanúhalált. Ünnepén, febr. 3. tartják az úgynevezett balázsolást (a torokbajok elhárításáért) (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 26) | [Szent Balázs püspök] emlékére alakult ki az a szokás, hogy a nép az áldozatra szánt gyertyákat a torka elé tartotta, miközben egészségéért imádkozott. Később ezt a szokást az egyház szertartásként gyakorolta, nálunk balázsolás vagy balázs-áldás néven (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz.; TESz. balázsol; ÉKsz.; ÚMTsz.

balázsolás főnév 4A
1. (Népr)
balázsjárás, ill. ennek gyakorlása, művelése
A balázsolás czélja az volt, hogy az iskolás gyermekek mulatságához szükséges élelmi szereket és az egy szál hangász (dudás vagy cziterás) bérét gyüjtsék össze
(1902 Jankó János)
Ha lakodalom van, ha névnapot ülnek, ha halotti tort tartanak: az ilyen összejöveteleken a falusi előadóknak csakúgy megvan a maguk szerepe, mint amikor bethlehemezés [!], gergelyjárás, balázsolás vagy pünkösdölés folyik a faluban
(1940 Pintér Jenő)
Középkori eredetűek, és csak ebben a minőségben, ilyen szöveggel élnek az újesztendő-köszöntők, a balázsolás, Gergely-járás, pünkösdölés és a Szent Iván-napi tűzgyújtás dallamai
(1990 Magyar néprajz)
2. (Vall)
(torokfájás és egyéb torok)betegségek elkerüléséért végzett Balázs-napi katolikus és ortodox szertartás, amelynek során a pap két keresztbe tett gyertyát tartva a hívő torka elé Szent Balázs oltalmát kéri rá
Balázsolás v.vagy Balázsáldás abban áll, hogy a pap a szent mise bevégzése után két keresztalakba illesztett gyertyát tart a hivek álla alá, miközben [imádkozik]
(1893 PallasLex.)
Balázs (Blasius), szent, vértanú, sebastei, örményországi püspök; a Diocletianus-féle üldözéskor szenvedett vértanúhalált. Ünnepén, febr.február 3. tartják az úgynevezett balázsolást (a torokbajok elhárításáért)
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Szent Balázs püspök] emlékére alakult ki az a szokás, hogy a nép az áldozatra szánt gyertyákat a torka elé tartotta, miközben egészségéért imádkozott. Később ezt a szokást az egyház szertartásként gyakorolta, nálunk balázsolás vagy balázs-áldás néven
(1977 NéprajziLex.)
Vö. ÉrtSz.; TESz. balázsol; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások