barátság l. származékként az alábbi szócikkben

barát² fn 3A1

(katolikus, kül. ferences v. irgalmas rendi) férfi szerzetes’ ❖ Egy bizonyos Barát egykor nem hajtott térdet, midön a’ Templomban éneklették, hogy Kriſtus a’ Sz. Lélek által meg-teſtesült Szüz Máriának méhében (1774 Vajda Sámuel 7365003, 108) | a’ Benedictinus Barátok mint Reformátorok fel-támadtak a’ világi Papok ellen (1797 Gvadányi József ford. C1933, 224) | Martinuzzi (vagy mint átalánosan nevezték) Frater György baráttal (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A zárdában imádkoztak, szemlélődtek, aludtak, vagy lakmároztak szerte a buddhista barátok (1905 Ady Endre CD0801) | mint hallgató barát, ki megfogadta; oly némán éltél (1937 Radnóti Miklós 9543116, 39) | ő [ti. Temesvári Pelbárt] magyar kolduló barát, a ferences szerzet tagja (1965 Jankovich Ferenc 9275030, 240) | a barátok templomában (1998 F. Romhányi Beatrix ford.–Cevins CD52).

Ö: szürke~.

Fr: csuklyás, fehér, fekete, irgalmas, néma, szürke, vörös.

ÖE: ~alma, ~billegő, ~cella.

Sz: barátocska, barátság.

Vö. CzF. barát¹; ÉrtSz. barát²; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. barát²; SzT.; ÚMTsz.

barátság - nem önálló címszó, lásd az alábbi címszó származékaként
barát² főnév 3A1
(katolikus, kül. ferences v. irgalmas rendi) férfi szerzetes
Egy bizonyos Barát egykor nem hajtott térdet, midön a’ Templomban éneklették, hogy Kriſtus a’ Sz. LélekSzentlélek által meg-teſtesült Szüz Máriának méhében
(1774 Vajda Sámuel)
a’ Benedictinus Barátok mint Reformátorok fel-támadtak a’ világi Papok ellen
(1797 Gvadányi József ford.)
Martinuzzi (vagy mint átalánosan nevezték) Frater György baráttal
(1860 Vasárnapi Újság)
A zárdában imádkoztak, szemlélődtek, aludtak, vagy lakmároztak szerte a buddhista barátok
(1905 Ady Endre)
mint hallgató barát, ki megfogadta; oly némán éltél
(1937 Radnóti Miklós)
ő [ti. Temesvári Pelbárt] magyar kolduló barát, a ferences szerzet tagja
(1965 Jankovich Ferenc)
a barátok templomában
(1998 F. Romhányi Beatrix ford.Cevins)
ÖE: barátalma, barátbillegő, barátcella
Sz: barátocska, barátság
Vö. CzF. barát¹; ÉrtSz. barát²; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. barát²; SzT.; ÚMTsz.

barátság fn 3A8

1. ’vki iránti, ill. két v. több személyt összekötő, kölcsönös vonzalmon, bizalmon, szereteten és ragaszkodáson alapuló érzelmek összessége, ill. vkinek egy másik személyhez való, ilyen érzelmeken alapuló viszonyulása’ ❖ Igaz, hogy ſzineltem érted barátságom’ (1772 Bessenyei György¹ C1076, 68) | Mindig hittem, hogy barátom vagy, mondá nekem, de ennyit még tőled sem vártam; megszorítá jobbomat, s a barátság köztünk még hevesebb leve (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 165) | iparkodtam barátságát kiérdemelni (1881 Teleki Sándor 8474010, 14) | Imrus először életében érzett olyasvalamit, amit barátságnak lehetne nevezni (1926 Babits Mihály C0699, 75) | van itt nem egy olyan román, akit nagyon is érdemesnek tartok a barátságomra! (1989 Börtön volt a hazám 1024003, 106) | Mély és bensőséges barátságuk (1991 Ujfalussy József 2037001, 1412).

1a. ’két v. több személy között levő, ilyen érzelmeken alapuló kapcsolat, viszony’ ❖ régi igaz barátságunknak megújítására Bécsbe ismét annyira felösztönöztettél (1772 Barcsay Ábrahám 7019032, 26) | Rettenetes dolog az, mikor az ember hosszú esztendőkön át valakivel a legbensőbb barátságban állt, … attól egyszerre … azt hallani …, hogy ketté akarja hasítani! (1854 Jókai Mór C2244, 357) | [Marx] Párisban benső barátságot kötött Heineval, a hires költővel, akire nagy hatást gyakorolt (1894 Mezőfi Vilmos 8309003, 41) | hármukat a barátság olyan szoros kötelékei fűzték össze, amilyen szoros barátságot csak a gyermekkor önzetlen nyíltsága ismer (1985 Grendel Lajos 1060003, 303).

1b. (-val raggal) ’〈levélbeli elköszönésben, búcsúzásban, gyakr. udvariassági formulaként:〉 ilyen érzelmeken alapuló viszonyulás’ ❖ A Mlgos Urnak egyenes barattsággal való alázatos szolgája G. Bethlen László mpr. (1807 Bethlen László C2558, 168) | Ölellek forró, szent barátsággal (1833 Kölcsey Ferenc 8253072, 572) | Nőm ismeretlenül is szivesen üdvözölve kedves nejét maradtam tisztelő barátsággal Gyulai Pál (1862 Gyulai Pál 8173086, 485) | őszinte barátsággal köszönt Zilahy Lajos (1933 Zilahy Lajos 9180002, 387) | A régi barátsággal: Messinger (1983 Polgár András 1121001, 28).

2. (kissé rég, szépítő is) ’szerelem, szerelmi érzés, ill. azon alapuló kapcsolat, viszony’ ❖ találtatik még … barátság (ambár a’ Régiek ezt szerelemnek nevezzék) melly tsak az klmbz nemben uralkodik (1777 Bornemisza János C1151, 9) | A’ két sziv szerelme csak hamar fölvirágzott: ámde a’ hervadás lankasztó szele, mint sirocco égeté gyönge lombjain. Azonban nehány hetet igen boldogul éltek Füred partjain, mig Rónayné észre nem vette mély barátságukat (1848 Sepsy Károly 8406002, 65) | Te Pali […] Nincs vele [ti. Cilivel] valami… izéd… barátságod? (1909 Gárdonyi Géza C1849, 166) | az illető hölgynek a férje, mielőtt megnősült, Jászaival volt gyöngéd barátságban, mikor azonban belészeretett egy fiatal leányba, akit aztán el is vett, szakított Jászaival (1957 Csathó Kálmán C1267, 126).

3. ’társasági életben, szórakozásban, játékban stb. társak között levő felszínesebb, de szívélyes, közvetlen kapcsolat, ill. vkihez való ilyen viszonyulás’ ❖ minek előtte fel tet szándékunkot, véghez vigyük szükség egy kis mulatságot, tennünk egy más közöt nyájos barátságot (1775 Csíksomlyói iskoladrámák 7401001, 72) | a’ kiknek barátsága egyszersmind a’ bornak gzivel el-múlik (1802 Schedius Lajos ford.–Le Sage C3714, 92) | A szabadságharc előtti időben rendkívül élénk társas élet virágzott Komárom városában. Olyan igazi, keresetlen, minden teketória nélküli barátságból származó összejövetelek tették röviddé a téli estéket, minőkről a mai kor gyermeke már fogalmat sem tud alkotni magának (1900 Váli Mari 8506001, 15) | [Titkos Gyurival Misi] igen jó tornaórai barátságban van (1920 Móricz Zsigmond C3223, 154) | Például nőügyekről, egyszóval teljesen közömbös dolgokról beszélgettünk. Barátságok is köttettek, de minden a dolgok felületén mozgott (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 18) barátságot iszik(vkivel) (rég) ’vkivel szeszes ital megivásával megpecsételi a vele való barátságot’ ❖ ott őket megvendégeli, s velök barátságot iszik (1840 Sárosi Gyula C3706, 283) | Kezet fogtak, barátságot ittak (1860 Degré Alajos C1389, 87) | nem iszol már fűvel-fával barátságot (1866 Benedek Aladár C3307, 13).

4. (rangban, beosztásban, életkorban alárendelt személy iránt tanúsított,) rokonszenven alapuló jóindulat, jóakarat, ill. ebből eredő szívesség’ ❖ minden hozzája mutatott barátságát, haſonló ſziveſséggel kettztetvén, viſzontaglatta (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède 7031008, 4) | A’ nevendékek’ megszólításában tekíntsen azoknak korára ’s magok viseletére; mindegyiket megbecsűlje ugyan, de csak az érettebbekkel beszéljen nagyobb barátsággal (1825 Szilasy János 8450002, 26) | A jegyző ur, a bíró úr és ezek a tisztelt urak megtették azt a szives barátságot irántam, hogy eljöttek velem! (1875 Tóth Ede 8486003, 188) | azzal a barátsággal, rokonszenvvel és jóindulatú elnézéssel fogadták Juliskát a tátrautcai boltosok, szatócsok és hentesek (1932 Szomory Dezső 9683009, 130) | ezek a kőművesek meg festők meg burkolók eljöttek hétvégén és frankón megcsinálták nekem a konyhát. […] gyönyörűen rendbehozták – és csak úgy, barátságból! (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 378).

5. ’két v. több közösség, kül. népcsoport között (történelmileg) kialakult, kölcsönös támogatáson alapuló jó viszony’ ❖ a’ két Nemzet között fennálló barátság’ (1802 Molnár János 7445029, 126) | inkább az atticusokkal álljanak barátságba (1841 Czuczor Gergely ford.–Cornelius Nepos C1247, 151) | Az ittlévő oláh társulatnak […] barátságát kéri, s jelenleg az Egyenlőségi Társulat az említett oláh egylet iránt rokonszenvét kinyilatkoztatja (1848 Hadtörténelmi Közlemények 2012001, 14) | [Teleki Pál 1940-ben tartott beszédében] olyan érveket hozott fel a Jugoszláviával való barátság mellett, mint a közös hősök, az összefonódott családok és a történelem során kialakult affinitások (1991 Kemenes Egon 2037018, 1520).

6. (rég) ’〈a szociáldemokraták között szokásos köszönésként〉’ ❖ Barátság, Molnár szaktárs – mondta a pincér. A házmester azelőtt pincér volt, a szakszervezetből ismerte (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 125) | Jártam a Népszava szerkesztőségében is, ahol „Barátság!”-gal köszöntötték az embert és hiányoztak a megfélemlítő burzsoá külsőségek (1956 Vas István 2005031, 154) | A terem közepe felé igyekezett, ahol az összetolt asztaloknál vagy tízen társalogtak. Öklét régimódian odavágta az asztal sarkára. – Barátság! – Barátság, elvtársam! – pillantott rá egy tarkoponyájú, húsos arcú ember, a többi biccentett (1958 Népszabadság aug. 24. C1499, 10).

Ö: kutya-macska ~.

ÖU: alku~, börtön~, fegyver~, férfi~, katona~, nép~, testvér~, viszont~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. barát; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

barátság főnév 3A8
1.
vki iránti, ill. két v. több személyt összekötő, kölcsönös vonzalmon, bizalmon, szereteten és ragaszkodáson alapuló érzelmek összessége, ill. vkinek egy másik személyhez való, ilyen érzelmeken alapuló viszonyulása
Igaz, hogy ſzineltem érted barátságom’
(1772 Bessenyei György¹)
Mindig hittem, hogy barátom vagy, mondá nekem, de ennyit még tőled sem vártam; megszorítá jobbomat, s a barátság köztünk még hevesebb leve
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
iparkodtam barátságát kiérdemelni
(1881 Teleki Sándor)
Imrus először életében érzett olyasvalamit, amit barátságnak lehetne nevezni
(1926 Babits Mihály)
van itt nem egy olyan román, akit nagyon is érdemesnek tartok a barátságomra!
(1989 Börtön volt a hazám)
Mély és bensőséges barátságuk
(1991 Ujfalussy József)
1a.
két v. több személy között levő, ilyen érzelmeken alapuló kapcsolat, viszony
régi igaz barátságunknak megújítására Bécsbe ismét annyira felösztönöztettél
(1772 Barcsay Ábrahám)
Rettenetes dolog az, mikor az ember hosszú esztendőkön át valakivel a legbensőbb barátságban állt, … attól egyszerre … azt hallani …, hogy ketté akarja hasítani!
(1854 Jókai Mór)
[Marx] Párisban benső barátságot kötött Heineval, a hires költővel, akire nagy hatást gyakorolt
(1894 Mezőfi Vilmos)
hármukat a barátság olyan szoros kötelékei fűzték össze, amilyen szoros barátságot csak a gyermekkor önzetlen nyíltsága ismer
(1985 Grendel Lajos)
1b. (-val raggal)
〈levélbeli elköszönésben, búcsúzásban, gyakr. udvariassági formulaként:〉 ilyen érzelmeken alapuló viszonyulás
A MlgosMéltóságos Urnak egyenes barattsággal való alázatos szolgája G.gróf Bethlen László mpr.manu propria ’sajátkezűleg’
(1807 Bethlen László)
Ölellek forró, szent barátsággal
(1833 Kölcsey Ferenc)
Nőm ismeretlenül is szivesen üdvözölve kedves nejét maradtam tisztelő barátsággal Gyulai Pál
(1862 Gyulai Pál)
őszinte barátsággal köszönt Zilahy Lajos
(1933 Zilahy Lajos)
A régi barátsággal: Messinger
(1983 Polgár András)
2. (kissé rég, szépítő is)
szerelem, szerelmi érzés, ill. azon alapuló kapcsolat, viszony
találtatik még … barátság (ambár a’ Régiek ezt szerelemnek nevezzék) melly tsak az klmbz nemben uralkodik
(1777 Bornemisza János)
A’ két sziv szerelme csak hamar fölvirágzott: ámde a’ hervadás lankasztó szele, mint sirocco égeté gyönge lombjain. Azonban nehány hetet igen boldogul éltek Füred partjain, mig Rónayné észre nem vette mély barátságukat
(1848 Sepsy Károly)
Te Pali […] Nincs vele [ti. Cilivel] valami… izéd… barátságod?
(1909 Gárdonyi Géza)
az illető hölgynek a férje, mielőtt megnősült, Jászaival volt gyöngéd barátságban, mikor azonban belészeretett egy fiatal leányba, akit aztán el is vett, szakított Jászaival
(1957 Csathó Kálmán)
3.
társasági életben, szórakozásban, játékban stb. társak között levő felszínesebb, de szívélyes, közvetlen kapcsolat, ill. vkihez való ilyen viszonyulás
minek előtte fel tet szándékunkot, véghez vigyük szükség egy kis mulatságot, tennünk egy más közöt nyájos barátságot
(1775 Csíksomlyói iskoladrámák)
a’ kiknek barátsága egyszersmind a’ bornak gzivel el-múlik
(1802 Schedius Lajos ford.Le Sage)
A szabadságharc előtti időben rendkívül élénk társas élet virágzott Komárom városában. Olyan igazi, keresetlen, minden teketória nélküli barátságból származó összejövetelek tették röviddé a téli estéket, minőkről a mai kor gyermeke már fogalmat sem tud alkotni magának
(1900 Váli Mari)
[Titkos Gyurival Misi] igen jó tornaórai barátságban van
(1920 Móricz Zsigmond)
Például nőügyekről, egyszóval teljesen közömbös dolgokról beszélgettünk. Barátságok is köttettek, de minden a dolgok felületén mozgott
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
barátságot iszik (vkivel) (rég)
vkivel szeszes ital megivásával megpecsételi a vele való barátságot
ott őket megvendégeli, s velök barátságot iszik
(1840 Sárosi Gyula)
Kezet fogtak, barátságot ittak
(1860 Degré Alajos)
nem iszol már fűvel-fával barátságot
(1866 Benedek Aladár)
4.
(rangban, beosztásban, életkorban alárendelt személy iránt tanúsított,) rokonszenven alapuló jóindulat, jóakarat, ill. ebből eredő szívesség
minden hozzája mutatott barátságát, haſonló ſziveſséggel kettztetvén, viſzontaglatta
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
A’ nevendékek’ megszólításában tekíntsen azoknak korára ’s magok viseletére; mindegyiket megbecsűlje ugyan, de csak az érettebbekkel beszéljen nagyobb barátsággal
(1825 Szilasy János)
A jegyző ur, a bíró úr és ezek a tisztelt urak megtették azt a szives barátságot irántam, hogy eljöttek velem!
(1875 Tóth Ede)
azzal a barátsággal, rokonszenvvel és jóindulatú elnézéssel fogadták Juliskát a tátrautcai boltosok, szatócsok és hentesek
(1932 Szomory Dezső)
ezek a kőművesek meg festők meg burkolók eljöttek hétvégén és frankón megcsinálták nekem a konyhát. […] gyönyörűen rendbehozták – és csak úgy, barátságból!
(1989 Fel a kezekkel!)
5.
két v. több közösség, kül. népcsoport között (történelmileg) kialakult, kölcsönös támogatáson alapuló jó viszony
a’ két Nemzet között fennálló barátság’
(1802 Molnár János)
inkább az atticusokkal álljanak barátságba
(1841 Czuczor Gergely ford.Cornelius Nepos)
Az ittlévő oláh társulatnak […] barátságát kéri, s jelenleg az Egyenlőségi Társulat az említett oláh egylet iránt rokonszenvét kinyilatkoztatja
(1848 Hadtörténelmi Közlemények)
[Teleki Pál 1940-ben tartott beszédében] olyan érveket hozott fel a Jugoszláviával való barátság mellett, mint a közös hősök, az összefonódott családok és a történelem során kialakult affinitások
(1991 Kemenes Egon)
6. (rég)
〈a szociáldemokraták között szokásos köszönésként〉
Barátság, Molnár szaktárs – mondta a pincér. A házmester azelőtt pincér volt, a szakszervezetből ismerte
(1933–1938 Déry Tibor)
Jártam a Népszava szerkesztőségében is, ahol „Barátság!”-gal köszöntötték az embert és hiányoztak a megfélemlítő burzsoá külsőségek
(1956 Vas István)
A terem közepe felé igyekezett, ahol az összetolt asztaloknál vagy tízen társalogtak. Öklét régimódian odavágta az asztal sarkára. – Barátság! – Barátság, elvtársam! – pillantott rá egy tarkoponyájú, húsos arcú ember, a többi biccentett
(1958 Népszabadság aug. 24.)
ÖU: alkubarátság, börtönbarátság, fegyverbarátság, férfibarátság, katonabarátság, népbarátság, testvérbarátság, viszontbarátság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. barát; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások