barátsági mn 1A3
1. (rég) ’két v. több személy közötti kölcsönös rokonszenven, szereteten, bizalmon stb. alapuló 〈viszony, kapcsolat〉, ill. ilyen kapcsolattal összefüggő, abból eredő v. arra jellemző’ ❖ sok sót kell addig együtt meg-enni a’ barátoknak, a’ míg a’ barátsági kötelesség tökélletességre jut (1781 Kovásznai Tóth Sándor ford.–Cicero C2774, 102) | a’ legforróbb barátsági indulattal tellyes leveled (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 437) | Barátsági örömeim közé számlálhatom azt is, hogy Kazincy Ferencet […] személyesen megesmerhetém (1845 Kis János¹ 8240003, 142) | barátsági viszonyba lépni vele (1858 Szemere Bertalan 8437004, 111) | Szokásosak az úgynevezett barátsági szövetkezések; t. i. két legény vagy két lány örök barátságot fogad egymásnak s ezt az élet minden viszontagságaiban híven megtartja (1884 Hunfalvy János 8191003, 72).
1a. (rég, ritk) ’ilyen kapcsolatot kifejező, jelző, szimbolizáló’ ❖ Aranka György úr is a’ Tekintetes Úrnak különös Tisztelője, általom legszívesebb barátsági köszöntését ’s tiszteletét küldvén (1803 Kozma Gergely C2556, 40) | És most fogadja ezen emléket, mint egy szerencsétlen barátsági zálogát (1846 Czakó Zsigmond ford.–Dennery C1226, 16) | mindenki sietett Tózsóval kezet szorítani; csak éppen Tihamér nem látta magát erre a barátsági nyilatkozatra indíttatva (1903 Jókai Mór CD18).
1b. (rég, ritk) ’társasági életben, szórakozásban, játékban stb. társak között levő felszínesebb, de szívélyes, közvetlen 〈kapcsolat〉, ill. ilyen kapcsolattal összefüggő, abból eredő v. arra jellemző’ ❖ A beteg kedélyét itt a csinos városka szép, regényes környéke, a mindig tiszta, semmi gyári kiközölgéstől [!] nem büzhitett lég; a szorgalmas és iparos lakosok becsületessége, sőt barátsági vonzalma deritvén (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [Veszprémben] a Lohonyai vendéglő nagyterme egyben a Felsővárosi Iparos Barátsági Kör állandó helyisége volt (2000 Magyar néprajz CD47).
2. ’két v. több közösség, kül. népcsoport között (történelmileg) kialakult, kölcsönös támogatáson alapuló 〈viszony〉, ill. ilyen viszonyt kifejező v. érvényesítő, azzal összefüggő’ ❖ ez az, a’ mire hívogat a’ Király az én Uram tégedet nagy Tsáſzárt, és a’ te egéſz Népedet, nyájas és atyafiságos indúlattal. Ez az a’ mit ö tölletek kíván, hogy oſztán a’kor veletek égy barátsági Szövetséget állitſon-fel (1793 Amerikának feltalálásáról ford. 7500002, 146) | ezeknek segittetése által vihette tökélletességre az Ángliával való … barátsági Ktést (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 1547) | a’ két ország között szerencsésen felállott barátsági viszonyt (1832 Jelenkor C0223, 125) | az olasz-magyar barátsági szerződésnek megkötése (1932 Bethlen István 9055001, 15) | Magyar-finn barátsági napok a rádióban (1979 Lévai Béla 1094001, 14) | [1955-ben] májusban aláírták a Varsói Szerződés néven ismert barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt (1985 Borbándi Gyula 9811009, 217) | nem engedtünk szembenállásunkból a szomszédos országokkal Trianon óta. Örök barátsági fogadalmak? (1996 Magyar Hírlap CD09).
J: baráti¹.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.