baskír mn és fn  baskir

I. mn 14D3

1. ’kül. az Urál és a Volga közötti területen, Baskíriában élő, a tatárral rokon északnyugati török nyelvet beszélő 〈nép〉’ ❖ [Reguly Antal] folytatta utját a votyák és baskir népfaj közé (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a régi írók kivált a baskir népet „mint a legveszedelmesebbet, legerősebbet, legvakmerőbbet” ismerik a turk népek között (1928 Bánlaky József CD16).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉’ ❖ valamely vad baskir vagy kurd csatár az elhajtott anyja után síró gyermeket a falhoz vágni készül (1854 Jókai Mór CD18) | baskir lovasok (1872–1874 Jókai Mór 8209003, 338) | A lakosság 47%-a baskir (1897 PallasLex. CD02) | Baskir sólymász (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | baskír nemek, nemzetségek, etnikai csoportok, törzsek (1990 Róna-Tas András CD30) | [Izotov professzor] baskír nemzetiségű volt, s a magyar rokonságot is számon tartotta (1998 Ádám Antal CD52).

2. ’E néppel kapcs.’

2a. ’e nép által létrehozott, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ baskír hangszer (1931 ZeneiLex. CD49) | Baskír sátor (1939 Sinkovics István CD43) | baskír zene (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Buda Ferenc] a honfoglaló magyarság türk rétegének életmódja szempontjából fontos kirgiz, baskír, ujgur, kazár, tatár stb. néprajzi analógiákat ismertette (1997 Gömöri János CD52) | Formai tekintetben a magyar csikósok kantára és a baskír kantárok között szembeötlő a hasonlóság (1999 Magyar néprajz CD47).

2b. (ritk) ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ a’ baskir szőkeség vagy soha sem létezett, vagy tökéletesen elenyészett már (1863 Hunfalvy Pál C2147, 342).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó, a tatárral közeli rokonságot mutató 〈nyelv(járás)〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg〉’ ❖ Baskir dalok (1863 Vámbéry Ármin 8393005, 10) | [Vámbéry] a baskir „kulancsik”, „kulansik” = betakaró meleg, kucsma szóra hivatkozik (1900 Nagy Géza CD20) | [Pápay Károly] összegyűjtötte az orthodox missió kiadásában megjelent csuvas, tatár, baskir, mordvin, cseremisz és votják nyelvű vallásos tartalmú nyomtatványokat (1905 Magyar írók élete CD27) | S lám, még a baskírok is mivel vannak jellemezve? Nem baskír nyelvükkel, hanem megint egy másfajta észjárással (1956 Füst Milán 9161047, 360) | baskír és hindi nyelvjárásokban (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (jellemzően) e nép által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező’ ❖ az ősi Bolgárország és a baskir föld között (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | erdős, baskir vagy orenburgi Urál (1897 PallasLex. CD02) | [a] baskír puszták vidékére (1922 Görög Imre CD10) | baskir vidéken (1939 Bartha Dénes CD43).

4a. ’e területen kitenyésztett 〈állat〉’ ❖ a széles síkságon jóvérű baskir lovak ficánkoltak (1958 Lengyel József 9395007, 208) | A kirgiz, a mongol, a baskir [ló]fajtákban gyakoribb a poroszkálás, amit Közép-Ázsiában nagyra is becsülnek (1987 Domokos Lajos² 1038002, 101).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett 〈állam〉’ ❖ mai baskir köztársaságon (1937 Zsirai Miklós 9805001, 18) | [a baskírok] a Baskír Autonóm Köztársaságban, ill. a Volga menti Tatár Autonóm Köztársaságban mintegy 8 milliónyian élnek (1977 NéprajziLex. CD47) | Lovasaink május 31-én szeretettel látott vendégek voltak a Baskír Köztársaság nemzeti ünnepén (1995 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ Aki a kormányon van, majd gondoskodnék róla, hogy […] többséget tartson kéznél […] jakut, baskir és csukcsi képviselőkből (1879 Jókai Mór CD18) | baskír államelnök (1996 Magyar Hírlap CD09).

6. (ritk) ’e népre vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ Szovjet kulturális napok, majd baskír nap és a szkopjei rádió napja (1985 Lévai Béla 1094004, 168).

II. fn 4D9

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’kül. az Urál és a Volga közötti területen, Baskíriában élő, a tatárral rokon északnyugati török nyelvet beszélő nép’ ❖ A Nyelv-rokonyinknak tartatnak többi közt Finok, Lapok, Tsuvasok, Tseremiſſek, Vogulok, Szamojedek, Vottyákok, Oſztyákok, Kalmúkok, Permiaiak, Morduánok, Baskirok, Siránok, Tungusok, ’s még egynehány Nemzet (1799 Sokféle 7287098, 171) | A’ kozákok, tatárok, baschkirok ’s kalmuckok 400 ezerre számíttatnak, mellyekből 100,000 külellenség elébe is vihető (1843 Wesselényi Miklós C4686, 154) | baskirek tartománya a Kaspi tenger keleti oldalán (1878 Botka Tivadar CD57) | Arab forrásokban előfordul a magyarság és a baskírok azonosítása (1977 NéprajziLex. CD47) | A csigából vagy kagylóból készült amulettek rontásűző hiedelme a kazányi tatároknál és a baskíroknál szinte napjainkig fennmaradt (1999 Természet Világa CD50).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ Középett jő maga a bég, tarkán rendezett lovagjaival, kik közt a török lovasság minden osztályaiból találni: selyembe öltözött szpáhik, hosszú dárdáikkal, mezetlen karú baskírok puzdrával, kézívvel (1851 Jókai Mór CD18) | A lakosok túlnyomó része nagyorosz, de vannak nagyobb számmal baskirok, tatárok, teptyárok és vogulok is (1916 RévaiNagyLex. C5710, 776) | az ebédnél hangosan csámcsogott és böfögött, mint egy baskír (1926 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, a török nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó, a tatárral közeli rokonságot mutató nyelv’ ❖ [a köztörök nyelvág nyugati csoportja] három alcsoportból áll: uráli törökség, európai tatárok és kaukázusi törökség. Az uráli törökség legismertebb tagja a baskir (1937 Zsirai Miklós 9805001, 18) | Kipcsak nyelvek: […], baskír, kazak, kirgiz, nogaj (szétszórtan a Kaukázustól északra) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Sz: baskíri.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

baskír melléknév és főnév
baskir I. 14D3 II. 4D9
I. melléknév 14D3
1.
kül. az Urál és a Volga közötti területen, Baskíriában élő, a tatárral rokon északnyugati török nyelvet beszélő 〈nép〉
[Reguly Antal] folytatta utját a votyák és baskir népfaj közé
(1859 Vasárnapi Újság)
a régi írók kivált a baskir népet „mint a legveszedelmesebbet, legerősebbet, legvakmerőbbet” ismerik a turk népek között
(1928 Bánlaky József)
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e néphez tartozó 〈személy, csoport〉
valamely vad baskir vagy kurd csatár az elhajtott anyja után síró gyermeket a falhoz vágni készül
(1854 Jókai Mór)
baskir lovasok
(1872–1874 Jókai Mór)
A lakosság 47%-a baskir
(1897 PallasLex.)
Baskir sólymász
(1939 Magyar művelődéstörténet)
baskír nemek, nemzetségek, etnikai csoportok, törzsek
(1990 Róna-Tas András)
[Izotov professzor] baskír nemzetiségű volt, s a magyar rokonságot is számon tartotta
(1998 Ádám Antal)
2.
E néppel kapcs.
2a.
e nép által létrehozott, ill. művelt, folytatott v. haszn.
baskír hangszer
(1931 ZeneiLex.)
Baskír sátor
(1939 Sinkovics István)
baskír zene
(1996 Magyar Hírlap)
[Buda Ferenc] a honfoglaló magyarság türk rétegének életmódja szempontjából fontos kirgiz, baskír, ujgur, kazár, tatár stb.s a többi néprajzi analógiákat ismertette
(1997 Gömöri János)
Formai tekintetben a magyar csikósok kantára és a baskír kantárok között szembeötlő a hasonlóság
(1999 Magyar néprajz)
2b. (ritk)
e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos
a’ baskir szőkeség vagy soha sem létezett, vagy tökéletesen elenyészett már
(1863 Hunfalvy Pál)
3. (Nyelvt is)
e nép által beszélt, a török nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó, a tatárral közeli rokonságot mutató 〈nyelv(járás), ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg〉
Baskir dalok
(1863 Vámbéry Ármin)
[Vámbéry] a baskir „kulancsik”, „kulansik” = betakaró meleg, kucsma szóra hivatkozik
(1900 Nagy Géza)
[Pápay Károly] összegyűjtötte az orthodox missió kiadásában megjelent csuvas, tatár, baskir, mordvin, cseremisz és votják nyelvű vallásos tartalmú nyomtatványokat
(1905 Magyar írók élete)
S lám, még a baskírok is mivel vannak jellemezve? Nem baskír nyelvükkel, hanem megint egy másfajta észjárással
(1956 Füst Milán)
baskír és hindi nyelvjárásokban
(1997 Magyar Hírlap)
4.
(jellemzően) e nép által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező
az ősi Bolgárország és a baskir föld között
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
erdős, baskir vagy orenburgi Urál
(1897 PallasLex.)
[a] baskír puszták vidékére
(1922 Görög Imre)
baskir vidéken
(1939 Bartha Dénes)
4a.
e területen kitenyésztett 〈állat〉
a széles síkságon jóvérű baskir lovak ficánkoltak
(1958 Lengyel József)
A kirgiz, a mongol, a baskir [ló]fajtákban gyakoribb a poroszkálás, amit Közép-Ázsiában nagyra is becsülnek
(1987 Domokos Lajos²)
5. (tulajdonnév részeként is)
e nép által szervezett 〈állam〉
mai baskir köztársaságon
(1937 Zsirai Miklós)
[a baskírok] a Baskír Autonóm Köztársaságban, ill.illetve a Volga menti Tatár Autonóm Köztársaságban mintegy 8 milliónyian élnek
(1977 NéprajziLex.)
Lovasaink május 31-én szeretettel látott vendégek voltak a Baskír Köztársaság nemzeti ünnepén
(1995 Magyar Hírlap)
5a.
ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő
Aki a kormányon van, majd gondoskodnék róla, hogy […] többséget tartson kéznél […] jakut, baskir és csukcsi képviselőkből
(1879 Jókai Mór)
baskír államelnök
(1996 Magyar Hírlap)
6. (ritk)
e népre vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó
Szovjet kulturális napok, majd baskír nap és a szkopjei rádió napja
(1985 Lévai Béla)
II. főnév 4D9
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
kül. az Urál és a Volga közötti területen, Baskíriában élő, a tatárral rokon északnyugati török nyelvet beszélő nép
A Nyelv-rokonyinknak tartatnak többi közt Finok, Lapok, Tsuvasok, Tseremiſſek, Vogulok, Szamojedek, Vottyákok, Oſztyákok, Kalmúkok, Permiaiak, Morduánok, Baskirok, Siránok, Tungusok, ’s még egynehány Nemzet
(1799 Sokféle)
A’ kozákok, tatárok, baschkirok ’s kalmuckok 400 ezerre számíttatnak, mellyekből 100,000 külellenség elébe is vihető
(1843 Wesselényi Miklós)
baskirek tartománya a Kaspi tenger keleti oldalán
(1878 Botka Tivadar)
Arab forrásokban előfordul a magyarság és a baskírok azonosítása
(1977 NéprajziLex.)
A csigából vagy kagylóból készült amulettek rontásűző hiedelme a kazányi tatároknál és a baskíroknál szinte napjainkig fennmaradt
(1999 Természet Világa)
1a.
e néphez tartozó személy
Középett jő maga a bég, tarkán rendezett lovagjaival, kik közt a török lovasság minden osztályaiból találni: selyembe öltözött szpáhik, hosszú dárdáikkal, mezetlen karú baskírok puzdrával, kézívvel
(1851 Jókai Mór)
A lakosok túlnyomó része nagyorosz, de vannak nagyobb számmal baskirok, tatárok, teptyárok és vogulok is
(1916 RévaiNagyLex.)
az ebédnél hangosan csámcsogott és böfögött, mint egy baskír
(1926 Gellért Hugó ford.Gorkij)
2. (Nyelvt)
e nép által beszélt, a török nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó, a tatárral közeli rokonságot mutató nyelv
[a köztörök nyelvág nyugati csoportja] három alcsoportból áll: uráli törökség, európai tatárok és kaukázusi törökség. Az uráli törökség legismertebb tagja a baskir
(1937 Zsirai Miklós)
Kipcsak nyelvek: […], baskír, kazak, kirgiz, nogaj (szétszórtan a Kaukázustól északra)
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Sz: baskíri
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások