belekötelődzik tn ige 15c (rég)

1. (átv is) ’〈vminek a szövedékébe〉 belegabalyodik, belebonyolódik’ ❖ Ugyan azon dolgokat forgatnak elé a’ Terméſzet Viz’gálok [!], és eretnekek, ugyan azokba, ismét meg ismét elé adván belé ktelznek, Honnét vagyon a’ roſz? és miért? (1784 Miháltz István ford.–Tertullianus C3102, 17) | [Etelka] vólt neve egy ellenben l kellemetes Szznek, kinek szerelmébe, csak ezen egy látásával, bele-köteldzött Zalánfi (1786 Dugonics András C1470, 12) | Azon szövevény, mellybe bele kötelődztél eszessen kezdődött, Ki-nem jöſz [!], ha tsak ketté nem ſzakaſztod a’ bél-fonalat (1792 Zsitvai Ferenc ford.–Kratter C2989, 208) | A’ Lovaknak lábaik … az istrángokba bele kötelődzvén, tovább nem mehettek (1810 Dugonics András C1479, 130).

2. (ok nélkül) civakodást, vitát, veszekedést, verekedést kezdeményez, kikezd vkivel; beleköt’ ❖ [A békés ember] senki fiába bele nem kötelődzik (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 10) | [Telezsák] diadala után szörnyen elbizakodva, mindenkibe belekötelőzött, ki csak útjában volt; tört és zúzott, amit elől-utól talált: asztalt, kemencét és orrokat (1846 Jókai Mór C2246, 151).

2a. ’kifogásolnivalót, hibát találva vmiben (kötözködve) szóvá teszi v. felrója; beleköt’ ❖ [Hollandiát] egészszen magára hadgyuk, és az  Föség-beli Jussába tejességgel [!] belé nem kötöldzünk (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, 1136) | Mindenbe bele kötelődzik (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1477, 59).

Vö. CzF. belekötelődzik vagy belékötelődzik; SzT. belekötölődzik, belekötölőzik

belekötelődzik tárgyatlan ige 15c (rég)
1. (átv is)
〈vminek a szövedékébe〉 belegabalyodik, belebonyolódik
Ugyan azon dolgokat forgatnak elé a’ Terméſzet Viz’gálok [!], és eretnekek, ugyan azokba, ismét meg ismét elé adván belé ktelznek, Honnét vagyon a’ roſz? és miért?
(1784 Miháltz István ford.Tertullianus)
[Etelka] vólt neve egy ellenben l kellemetes Szznek, kinek szerelmébe, csak ezen egy látásával, bele-köteldzött Zalánfi
(1786 Dugonics András)
Azon szövevény, mellybe bele kötelődztél eszessen kezdődött, Ki-nem jöſz [!], ha tsak ketté nem ſzakaſztod a’ bél-fonalat
(1792 Zsitvai Ferenc ford.Kratter)
A’ Lovaknak lábaik … az istrángokba bele kötelődzvén, tovább nem mehettek
(1810 Dugonics András)
2.
(ok nélkül) civakodást, vitát, veszekedést, verekedést kezdeményez, kikezd vkivel; beleköt
[A békés ember] senki fiába bele nem kötelődzik
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
[Telezsák] diadala után szörnyen elbizakodva, mindenkibe belekötelőzött, ki csak útjában volt; tört és zúzott, amit elől-utól talált: asztalt, kemencét és orrokat
(1846 Jókai Mór)
2a.
kifogásolnivalót, hibát találva vmiben (kötözködve) szóvá teszi v. felrója; beleköt
[Hollandiát] egészszen magára hadgyuk, és az  Föség-beli Jussába tejességgel [!] belé nem kötöldzünk
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
Mindenbe bele kötelődzik
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
Vö. CzF. belekötelődzik vagy belékötelődzik; SzT. belekötölődzik, belekötölőzik

Beállítások