belenyúl¹ tn ige 1a1

1. ’kezével v. vmely eszközzel vminek a belsejébe nyúl(, hogy megfogjon, megérintsen v. kivegyen onnan vmit)’ ❖ ha az újjával az Ember belé-nyúl [ti. a jóféle márgás földbe], ollyan lágynak tetszik, mint a’ vaj (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 24) | Elé-hozat egy tál korpát, mondván: nyullyon bele zárt marokkal mindenikünk (1793 Molnár János C0294, 7) | felnyitotta a pénzes ládát, belenyult; kikapart belőle, a mit két kézzel megmarkolászhatott (1857 Szegfi Mór 8430007, 26) | Belenyúlt a nadrágzsebébe, ahol 33 krajcárra akadt (1885 Mikszáth Kálmán 8312249, 74) | föl sem szisszent, mikor a vékony csiptetővel belenyultak a sebébe (1899 Kemechey Jenő C2587, 137) | [a gyerekek] minden pillanatban belenyúltak egy csorbaszélű fakanállal a kondérba, megnézni, hogy megfőtt-e már [az étel] (1940 Veres Péter 9771008, 45) | kihúzza a fiókot, belenyúl, kivesz egy papírvágó kést (1968 Göncz Árpád 1059001, 172).

1a. (vál) ’〈a valóság vmely részéből〉 művészi témát merít’ ❖ [Gabriela Preissová drámáiban] merészen belenyúlt a tót nép életébe s annak társadalmi összeütközéseit nagy színpadismerettel tudta feltűntetni (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az irodalom] nem tud vagy nem akar belenyúlni abba a káoszba amely a mai élet (1924 Schöpflin Aladár CD10) | [Csiky Gergely] modern társadalmi darabjai belenyúltak a korabeli magyar társadalomba (1934 Pintér Jenő CD44).

2. ’〈vmely folyamatba, tevékenységbe〉 bekapcsolódik, részt kezd venni benne’ ❖ [a kiskirályként hatalmaskodó főurak] csak a trón megüresedésekor nyúltak bele komolyan a választási ügyekbe (1860 Mikó Imre 8311001, 7) | [Barabás Miklós festő] nem egyszer szerencsés tapintattal nyúlt bele művészeti állapotaink kedvezőbb irányban való átalakításába (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az általános választójog követelése most egészen egyszerűen annak a kifejezése volt, hogy a nép a maga sorsának intézésébe – amely a feje fölött és rosszul történt – erélyesen bele akar nyulni (1923 Károlyi Mihály 9311002, 191) | a hadügyminiszter december 14-én elutazott a fővárosból […], így Kossuth különösebb konzekvenciák nélkül nyúlhatott bele – szokás szerint – a hadügyek irányításába (1992 Hermann Róbert 2012001, 6).

3. ’vmely folyamatot közbelépésével v. irányító hatalmával megváltoztat’ ❖ Az időjárás bele nyúl köz életünk folyásába (1868 Greguss Gyula C1918, 143) | Alsó és felső rendünk meglazult erkölcsi életviszonyaiba nem csak a hitbeli eszmények önmagukat jutalmazó hatásaival lehet belenyulni, de bele lehet nyulni a jog és a törvény eszközeivel is (1902 Hazánk 2107001, 1) | Ahala tudta: megint az a titokzatos erő nyúlt bele sorsába, amelynek pártfogását már annyi alkalommal érezte (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 92) | Az ember néha belenyúl a természet rendjébe a saját hasznára, de ez is csak akkor lesz tartós, ha a változtatásban a természet feltételeit elfogadja (1956 Fekete István 9142002, 118).

3a. ’más személy művét (illetéktelenül) vmely részletében v. egészében megváltoztatja’ ❖ ha erkölcsi lehetetlenségnek nem tartanók, hogy valaki a más művébe ilyeténkép [ti. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művébe utólagosan szövegrészeket betoldva] nyúlhasson bele (1898 Széchy Károly CD55) | A filmdramaturg filmkurtító munkájának művészileg és erkölcsileg csak az elért eredmény adhat kevesebb vagy teljesebb mértékű igazolást, az, hogy ha már másnak a munkájába belenyúl, a változtatással javítja vagy legalább nem is rontja a filmet (1927 Hevesy Iván CD10) | [Jókai] erősen belenyúlt a memoárba [ti. Ráby Mátyás emlékiratába]: az ő Rábyja a felvilágosodás kedvéért tudatosan figyelmen kívül hagyja a nemzeti függetlenséget (1965 Nagy Miklós CD53) | [az operákba] nem szoktak ollóval belenyúlni, nem szoktak húzni belőlük, nem szokták átírni őket, mint a drámákat (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. nyúl¹; ÉrtSz.; ÉKsz.

belenyúl¹ tárgyatlan ige 1a1
1.
kezével v. vmely eszközzel vminek a belsejébe nyúl(, hogy megfogjon, megérintsen v. kivegyen onnan vmit)
ha az újjával az Ember belé-nyúl [ti. a jóféle márgás földbe], ollyan lágynak tetszik, mint a’ vaj
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Elé-hozat egy tál korpát, mondván: nyullyon bele zárt marokkal mindenikünk
(1793 Molnár János)
felnyitotta a pénzes ládát, belenyult; kikapart belőle, a mit két kézzel megmarkolászhatott
(1857 Szegfi Mór)
Belenyúlt a nadrágzsebébe, ahol 33 krajcárra akadt
(1885 Mikszáth Kálmán)
föl sem szisszent, mikor a vékony csiptetővel belenyultak a sebébe
(1899 Kemechey Jenő)
[a gyerekek] minden pillanatban belenyúltak egy csorbaszélű fakanállal a kondérba, megnézni, hogy megfőtt-e már [az étel]
(1940 Veres Péter)
kihúzza a fiókot, belenyúl, kivesz egy papírvágó kést
(1968 Göncz Árpád)
1a. (vál)
〈a valóság vmely részéből〉 művészi témát merít
[Gabriela Preissová drámáiban] merészen belenyúlt a tót nép életébe s annak társadalmi összeütközéseit nagy színpadismerettel tudta feltűntetni
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[az irodalom] nem tud vagy nem akar belenyúlni abba a káoszba amely a mai élet
(1924 Schöpflin Aladár)
[Csiky Gergely] modern társadalmi darabjai belenyúltak a korabeli magyar társadalomba
(1934 Pintér Jenő)
2.
〈vmely folyamatba, tevékenységbe〉 bekapcsolódik, részt kezd venni benne
[a kiskirályként hatalmaskodó főurak] csak a trón megüresedésekor nyúltak bele komolyan a választási ügyekbe
(1860 Mikó Imre)
[Barabás Miklós festő] nem egyszer szerencsés tapintattal nyúlt bele művészeti állapotaink kedvezőbb irányban való átalakításába
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
az általános választójog követelése most egészen egyszerűen annak a kifejezése volt, hogy a nép a maga sorsának intézésébe – amely a feje fölött és rosszul történt – erélyesen bele akar nyulni
(1923 Károlyi Mihály)
a hadügyminiszter december 14-én elutazott a fővárosból […], így Kossuth különösebb konzekvenciák nélkül nyúlhatott bele – szokás szerint – a hadügyek irányításába
(1992 Hermann Róbert)
3.
vmely folyamatot közbelépésével v. irányító hatalmával megváltoztat
Az időjárás bele nyúl köz életünk folyásába
(1868 Greguss Gyula)
Alsó és felső rendünk meglazult erkölcsi életviszonyaiba nem csak a hitbeli eszmények önmagukat jutalmazó hatásaival lehet belenyulni, de bele lehet nyulni a jog és a törvény eszközeivel is
(1902 Hazánk)
Ahala tudta: megint az a titokzatos erő nyúlt bele sorsába, amelynek pártfogását már annyi alkalommal érezte
(1931 Herczeg Ferenc)
Az ember néha belenyúl a természet rendjébe a saját hasznára, de ez is csak akkor lesz tartós, ha a változtatásban a természet feltételeit elfogadja
(1956 Fekete István)
3a.
más személy művét (illetéktelenül) vmely részletében v. egészében megváltoztatja
ha erkölcsi lehetetlenségnek nem tartanók, hogy valaki a más művébe ilyeténkép [ti. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művébe utólagosan szövegrészeket betoldva] nyúlhasson bele
(1898 Széchy Károly)
A filmdramaturg filmkurtító munkájának művészileg és erkölcsileg csak az elért eredmény adhat kevesebb vagy teljesebb mértékű igazolást, az, hogy ha már másnak a munkájába belenyúl, a változtatással javítja vagy legalább nem is rontja a filmet
(1927 Hevesy Iván)
[Jókai] erősen belenyúlt a memoárba [ti. Ráby Mátyás emlékiratába]: az ő Rábyja a felvilágosodás kedvéért tudatosan figyelmen kívül hagyja a nemzeti függetlenséget
(1965 Nagy Miklós)
[az operákba] nem szoktak ollóval belenyúlni, nem szoktak húzni belőlük, nem szokták átírni őket, mint a drámákat
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. nyúl¹; ÉrtSz.; ÉKsz.

belenyúl² l. belenyúlik

belenyúlik tn ige 11a6belenyúl (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)

1. (hosszanti) kiterjedése révén vminek a belsejébe v. felszíne alá nyúlik vmi’ ❖ [a légszivattyúban] a tágabb cső a T szárítócsővel van összekötve, melybe belenyulik a barometer-próba és azon cső, mely a ritkítandó levegőjü térhez vezet (1895 PallasLex. CD02) | lábszárait lefelé szükülő nadrág borítja, mely alant belenyulik a czipőbe (1904 ÓkoriLex. CD28) | Ijesztő nagynak látszott a kórház. Teteje belenyúlt a felhőkbe (1921 Réti Ödön CD10) | [a népi építészetben az ajtót alkotó] egyik szélső pallóból alul-fölül egy-egy faragott csap, az ajtó sarka nyúlt bele a küszöb és a szemöldökfa kivájt perselyébe, s a nehéz ajtólap ezen fordult (1997 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈vmely terület, földrajzi alakulat, építmény〉 kiterjedése révén másféle környezetbe nyúlik, abba beékelődik’ ❖ Görög Országba vagyon egy magas hegy […] a’ melly a’ tengerbe hoszszan belé nyúlik (1796 Hatvany Pál ford. C2036, 151) | [a fenyéri uradalom] egészen belenyulik a brenóczi erdőségbe (1856 Jókai Mór C2247, 80) | a tót nyelv terűlete belenyúlik Morvaországba is (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Az őz] elterjedési köre a Tátrában a törpefenyő régióba is belenyúlik (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132004, 45) | [az újságosbódé] úgy simult bele a kerítésbe, mintha csak két kiterjedése volna, nem nyúlt bele az építkezésbe, és nem lett tőle keskenyebb a járda (1978 Lengyel Péter 9397002, 215).

3. ’〈folyamat, tevékenység〉 folytatódva vmely későbbi időszakra áthúzódik’ ❖ Greguss belenyul még abba az időszakba, mikor az irók kevesebbet tanultak, de vonzóbban irtak. Magyarabb volt az irodalom, de szükebb, mint mostanában (1879 Lauka Gusztáv C2893, 117) | az építést úgy sem lehetett már soká halogatni, ha csak nem akartuk, hogy a munka belenyúljék majd a késő, nyirkos őszbe (1898 Jakab Ödön C2196, 166) | A csúcsíves építés gyakorlata […] mélyen belenyúlik a XVI. századba (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Bach és Mozart hatása] messze belenyúlik az utókorba (1938 Kodály Zoltán 9341030, 6) | Csak hajnalfelé terpeszkedett az igazi mély álom Miskára, és alvása belenyúlt a délelőttbe (1962 Lengyel József 9395004, 253).

J: benyúlik.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

belenyúl² lásd belenyúlik
belenyúlik tárgyatlan ige 11a6
belenyúl (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
1.
(hosszanti) kiterjedése révén vminek a belsejébe v. felszíne alá nyúlik vmi
[a légszivattyúban] a tágabb cső a T szárítócsővel van összekötve, melybe belenyulik a barometer-próba és azon cső, mely a ritkítandó levegőjü térhez vezet
(1895 PallasLex.)
lábszárait lefelé szükülő nadrág borítja, mely alant belenyulik a czipőbe
(1904 ÓkoriLex.)
Ijesztő nagynak látszott a kórház. Teteje belenyúlt a felhőkbe
(1921 Réti Ödön)
[a népi építészetben az ajtót alkotó] egyik szélső pallóból alul-fölül egy-egy faragott csap, az ajtó sarka nyúlt bele a küszöb és a szemöldökfa kivájt perselyébe, s a nehéz ajtólap ezen fordult
(1997 Magyar néprajz)
2.
〈vmely terület, földrajzi alakulat, építmény〉 kiterjedése révén másféle környezetbe nyúlik, abba beékelődik
Görög Országba vagyon egy magas hegy […] a’ melly a’ tengerbe hoszszan belé nyúlik
(1796 Hatvany Pál ford.)
[a fenyéri uradalom] egészen belenyulik a brenóczi erdőségbe
(1856 Jókai Mór)
a tót nyelv terűlete belenyúlik Morvaországba is
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Az őz] elterjedési köre a Tátrában a törpefenyő régióba is belenyúlik
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
[az újságosbódé] úgy simult bele a kerítésbe, mintha csak két kiterjedése volna, nem nyúlt bele az építkezésbe, és nem lett tőle keskenyebb a járda
(1978 Lengyel Péter)
3.
〈folyamat, tevékenység〉 folytatódva vmely későbbi időszakra áthúzódik
Greguss belenyul még abba az időszakba, mikor az irók kevesebbet tanultak, de vonzóbban irtak. Magyarabb volt az irodalom, de szükebb, mint mostanában
(1879 Lauka Gusztáv)
az építést úgy sem lehetett már soká halogatni, ha csak nem akartuk, hogy a munka belenyúljék majd a késő, nyirkos őszbe
(1898 Jakab Ödön)
A csúcsíves építés gyakorlata […] mélyen belenyúlik a XVI. századba
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Bach és Mozart hatása] messze belenyúlik az utókorba
(1938 Kodály Zoltán)
Csak hajnalfelé terpeszkedett az igazi mély álom Miskára, és alvása belenyúlt a délelőttbe
(1962 Lengyel József)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások