beles¹ ige 4b8

1. tn (átv is) ’〈lyukon, nyíláson át〉 titokban benéz vhova’ ❖ ? hangja mézes kegyelemmel tele! Meljre ha érzékeny szívbl foly, – a’ Lesbe Álló szerelem is mosolyogva les-be (1802 Bozóky István¹ C1171, 18) | Az ajtó félig nyitva maradt. Miklós a küszöbön megállva lesett be a szobába (1884 Jókai Mór CD18) | [a fiú] elsétált a [dohány]bolt előtt, belesett, hogy nincs-e odabenn valami tanár (1925 Móricz Zsigmond CD10) | egy pár kiváncsiskodó be is les a kerítésen (1947 Szabad Föld jún. 15. C1537, 2) | Odaosont a földszintes házhoz, belesett az ablakán, és látta, hogy a fagylaltos éppen ebédel (1973 Csukás István 9095022, 203).

1a. ’〈vmely rejtett dologba〉 titokban, fürkészve belenéz, beleles’ ❖ [Izidor] a Milfay Olivér játékában gyönyörködött leginkább. Néha lábujjhegyre állt, és úgy lesett be a kártyába (1913 Krúdy Gyula CD54) | Az adófizető polgárnak nemcsak a zsebébe, de még a fejébe is belesnek (1947 Képes Szabad Föld máj. 11. C0229, 2) | mind többet leshettek ki rólam ha be-belestek magatokba (1974 Csorba Győző 9091039, 21).

2. ts (rég) ’titokban megles(ve követ, ill. meglep) vkit, vmit’ ❖ [egyszer] egész a’ barlang’ ajtajáig bé lesték, st utánna is bé mentek (1790 Péczeli József C3451, 170) | nem jó az embernek sokáig kergetni a szerencsét, inkább be kell lesni (1867 Tolnai Lajos 8483017, 6).

Vö. ÉrtSz. beles¹; ÉKsz. beles¹; ÚMTsz. beles¹

beles¹ ige 4b8
1. tárgyatlan (átv is)
〈lyukon, nyíláson át〉 titokban benéz vhova
?
hangja mézes kegyelemmel tele! Meljre ha érzékeny szívbl foly, – a’ Lesbe Álló szerelem is mosolyogva les-be
(1802 Bozóky István¹)
Az ajtó félig nyitva maradt. Miklós a küszöbön megállva lesett be a szobába
(1884 Jókai Mór)
[a fiú] elsétált a [dohány]bolt előtt, belesett, hogy nincs-e odabenn valami tanár
(1925 Móricz Zsigmond)
egy pár kiváncsiskodó be is les a kerítésen
(1947 Szabad Föld jún. 15.)
Odaosont a földszintes házhoz, belesett az ablakán, és látta, hogy a fagylaltos éppen ebédel
(1973 Csukás István)
1a.
〈vmely rejtett dologba〉 titokban, fürkészve belenéz, beleles
[Izidor] a Milfay Olivér játékában gyönyörködött leginkább. Néha lábujjhegyre állt, és úgy lesett be a kártyába
(1913 Krúdy Gyula)
Az adófizető polgárnak nemcsak a zsebébe, de még a fejébe is belesnek
(1947 Képes Szabad Föld máj. 11.)
mind többet leshettek ki rólam ha be-belestek magatokba
(1974 Csorba Győző)
2. tárgyas (rég)
titokban megles(ve követ, ill. meglep) vkit, vmit
[egyszer] egész a’ barlang’ ajtajáig bé lesték, st utánna is bé mentek
(1790 Péczeli József)
nem jó az embernek sokáig kergetni a szerencsét, inkább be kell lesni
(1867 Tolnai Lajos)
Vö. ÉrtSz. beles¹; ÉKsz. beles¹; ÚMTsz. beles¹

beles² mn és fn 

I. mn 15B2

1. (ritk) ’belső szerveit még tartalmazó 〈leölt állat, kül. baromfi〉’ ❖ [egy rendelet] értelmében az őstermelők árusíthatnak beles, azaz bontatlan vágott baromfit (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’bélbe töltött 〈felvágott〉’ ❖ A virslik héját lehúzzuk (természetesen csak akkor, ha műanyag beles virslit vásároltunk), hideg vízbe tesszük és felforraljuk (1986 Frank Júlia et al. CD19).

3. (rég, ritk) ’erőteljes, vastag béllel rendelkező 〈hajtásos növény〉’ ❖ ? Markig […] velős, beles (1835 Magyar és német zsebszótár C2980, 459) | diófánk csemetéjének a fája belül nagyon beles (1893 PallasLex. CD02).

4. (rég, ritk) ’közepébe, belsejébe (betétként) beillesztett, a külsejétől eltérő anyagú, rendsz. puhább állagú (alkat)résszel rendelkező’ ❖ Egyenáramnál a felső vastagabb szén beles, az alsó tömör (1911 RévaiNagyLex. C5699, 74).

5. (nyj) ’evésben, ivásban mértéktelen, telhetetlenül nagy étvágyú’ ❖ Béles: nagyétű (1903 Nagy Sándor² C6398, 40) | Affene beles rókája, mind megzabálta két nagy tyúkot! (1932 Tamási Áron 9701004, 122).

6. (rég, ritk) ’töltelékkel készült 〈étel〉’ ❖ A tésztások közűl említtetnek: a tejes, a tejfeles vagy túrós étek, a „tikmony rántva,” azaz a rántotta, a kenyérkása, sőt külön is a beles ostya (1880 Tagányi Károly CD57).

II. fn 4B (nyj)

’állati bél tisztításával és forgalmazásával foglalkozó személy’ ❖ [állás] a marha négy csülke és pofája, amelyet a piacon a belesök árulnak és amelyből kocsonyát szoktak főzni (1957 Szegedi szótár C6400, 62) | beles […] olyan ember, aki a vágóhídról vett bél tisztításával, mángorlásával és eladásával foglalkozik. […] Főz szappant is (1957 Szegedi szótár C6400, 137).

Vö. CzF. beles [1] , belesleg; ÉrtSz. beles²; ÉKsz. beles²; ÚMTsz. beles², béles²

beles² melléknév és főnév
I. melléknév 15B2
1. (ritk)
belső szerveit még tartalmazó 〈leölt állat, kül. baromfi〉
[egy rendelet] értelmében az őstermelők árusíthatnak beles, azaz bontatlan vágott baromfit
(2000 Magyar Hírlap)
2.
bélbe töltött 〈felvágott〉
A virslik héját lehúzzuk (természetesen csak akkor, ha műanyag beles virslit vásároltunk), hideg vízbe tesszük és felforraljuk
(1986 Frank Júlia et al.)
3. (rég, ritk)
erőteljes, vastag béllel rendelkező 〈hajtásos növény〉
?
Markig […] velős, beles
(1835 Magyar és német zsebszótár)
diófánk csemetéjének a fája belül nagyon beles
(1893 PallasLex.)
4. (rég, ritk)
közepébe, belsejébe (betétként) beillesztett, a külsejétől eltérő anyagú, rendsz. puhább állagú (alkat)résszel rendelkező
Egyenáramnál a felső vastagabb szén beles, az alsó tömör
(1911 RévaiNagyLex.)
5. (nyj)
evésben, ivásban mértéktelen, telhetetlenül nagy étvágyú
Béles: nagyétű
(1903 Nagy Sándor²)
Affene beles rókája, mind megzabálta két nagy tyúkot!
(1932 Tamási Áron)
6. (rég, ritk)
töltelékkel készült 〈étel〉
A tésztások közűl említtetnek: a tejes, a tejfeles vagy túrós étek, a „tikmony rántva,” azaz a rántotta, a kenyérkása, sőt külön is a beles ostya
(1880 Tagányi Károly)
II. főnév 4B (nyj)
állati bél tisztításával és forgalmazásával foglalkozó személy
[állás] a marha négy csülke és pofája, amelyet a piacon a belesök árulnak és amelyből kocsonyát szoktak főzni
(1957 Szegedi szótár)
beles […] olyan ember, aki a vágóhídról vett bél tisztításával, mángorlásával és eladásával foglalkozik. […] Főz szappant is
(1957 Szegedi szótár)
Vö. CzF. beles [1] , belesleg; ÉrtSz. beles²; ÉKsz. beles²; ÚMTsz. beles², béles²

Beállítások