beleárt ts ige 4a7

beleártja magát ’〈vmely folyamatba, tevékenységbe〉 bekapcsolódik, részt kezd venni benne’ ❖ A Fő-Vezérlő Generális magát minden ezen gazdaságokba [ti. a gazdasági ügyek intézésébe] ártsa-belé (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 152) | [megfogadta], hogy többé semmi összeesküvésbe bele nem ártja magát (1891 Jókai Mór CD18) | A politikába sohase ártsd bele magad fiam (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 9).

a. beleártja magát (kissé pejor) ’〈vki másnak a dolgába, tevékenységébe〉 kéretlenül v. illetéktelenül beavatkozik, beleszól’ ❖ Trattner Úr minduntalan belé ártotta magát, ’s mit vegyek fel [a Tudományos Gyűjteménybe], ’s mit se, praescribálni [= előírni] akart (1817 Fejér György C2568, 31) | Tiltakozom az ellen, hogy a politikusok […] ártsák bele magukat a művészet dolgába (1929 Kosztolányi Dezső C2751, 31) | Brüsszel minden olyan amerikai üzleti alkuba beleárthatja magát, amelynek létrejötte európai cégeket és fogyasztókat is érint (2000 Figyelő CD2601).

b. (rég) ’ártatlanul v. indokolatlanul bevon, belekever vkit v. vmit vmibe’ ❖ [Ocskayt Ozmonda] gyanakodóvá tette mindazok iránt, akiknek eltántorodását lehetőnek mondta. Még a fejedelmet is beleártotta! Hogy annak is inkább tetszenék a lengyel királyság, mint saját hazájának felemelkedése (1882 Jókai Mór CD18) | nem tud három szót mondani, anélkül, hogy beleártsa az urát (1895 Herczeg C2070, 160) | [a kortárs irodalmat támadva] argumentumaikat a politika gondolatmenetéből veszik, vagyis beleártják a politikát az irodalomba (1916 Schöpflin Aladár CD10).

Fr: kéz, orr.

Vö. CzF.; ÉrtSz. beleártja magát; TESz. árt²; ÉKsz. beleártja magát; SzT. beleártja magát

beleárt tárgyas ige 4a7
beleártja magát
〈vmely folyamatba, tevékenységbe〉 bekapcsolódik, részt kezd venni benne
A Fő-Vezérlő Generális magát minden ezen gazdaságokba [ti. a gazdasági ügyek intézésébe] ártsa-belé
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
[megfogadta], hogy többé semmi összeesküvésbe bele nem ártja magát
(1891 Jókai Mór)
A politikába sohase ártsd bele magad fiam
(1978 Kabdebó Tamás)
a. beleártja magát (kissé pejor)
〈vki másnak a dolgába, tevékenységébe〉 kéretlenül v. illetéktelenül beavatkozik, beleszól
Trattner Úr minduntalan belé ártotta magát, ’s mit vegyek fel [a Tudományos Gyűjteménybe], ’s mit se, praescribálni [= előírni] akart
(1817 Fejér György)
Tiltakozom az ellen, hogy a politikusok […] ártsák bele magukat a művészet dolgába
(1929 Kosztolányi Dezső)
Brüsszel minden olyan amerikai üzleti alkuba beleárthatja magát, amelynek létrejötte európai cégeket és fogyasztókat is érint
(2000 Figyelő)
b. (rég)
ártatlanul v. indokolatlanul bevon, belekever vkit v. vmit vmibe
[Ocskayt Ozmonda] gyanakodóvá tette mindazok iránt, akiknek eltántorodását lehetőnek mondta. Még a fejedelmet is beleártotta! Hogy annak is inkább tetszenék a lengyel királyság, mint saját hazájának felemelkedése
(1882 Jókai Mór)
nem tud három szót mondani, anélkül, hogy beleártsa az urát
(1895 Herczeg)
[a kortárs irodalmat támadva] argumentumaikat a politika gondolatmenetéből veszik, vagyis beleártják a politikát az irodalomba
(1916 Schöpflin Aladár)
Fr: kéz, orr
Vö. CzF.; ÉrtSz. beleártja magát; TESz. árt²; ÉKsz. beleártja magát; SzT. beleártja magát

Beállítások