belállapot fn 3A2 (rendsz. birtokszóként)

1. (gyakr. tbsz-ban) ’vmely állam (adott időszakra jellemző) belső, társadalmi, gazdasági és belpolitikai helyzete, határokon belüli viszonyai’ ❖ Hunnia’ Belállapotja meg nem férkezik Avval, mit a’ hit és vallás tanít (1840 Gyurmán Adolf C1994, 43) | A XVIII. század vége felé szembetünő hanyatlást találunk Francziaország belállapotaiban (1857 Eötvös József C1598, 181) | Koreában a belállapotok és a pénzügyi helyzet az 1894. év folyamán egyre aggasztóbbakká váltak (1895 PallasLex. CD02) | Lengyelország irodalmának, valamint belállapotainak egyáltalában a legszomorúbb korszaka a szász királyok, kivált pedig II. Ágost (1697–1733) uralkodásának ideje (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A hanyatló és zűrzavaros belállapotokkal küszködő Oszmán Birodalom (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1a. (kissé rég) ’vmely megye, város, település belső, társadalmi, pénzügyi, kulturális stb. állapota, helyzete’ ❖ már ezen körülmény is jellemző adatul szolgálhat megyénk’ szomoru belállapotjára nézve (1844 Pesti Hírlap CD61) | A másik vonás Róma belállapotát tűnteti föl (1869 Baksay Sándor C0733, 254) | [jelentés] Kis-Kun-Halas rendezett tanácsu város belállapotáról, közigazgatási, közgazdászati viszonyairól és pénztári állásáról 1876-dik évben (1877 Magyar Könyvszemle CD40).

2. (kissé rég) ’vmely közösség, csoport, es. intézmény belső helyzetének, gazdasági, személyi és morális adottságainak összessége, viszonyai’ ❖ A czéhek belállapotáról (1846 Hetilap CD61) | az egylet belállapotáról is mondjunk néhány ismertető szót (1877 Lipp Vilmos CD57) | fölkért [,] irnék valamit a szinház belállapotairól lapjába (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 101) | [a szövetséges sereg] belállapota fölötte aggodalomkeltő volt (1940 Bánlaky József CD16).

3. (ritk) ’lelkiismeret, erkölcs, jellem (minősége)’ ❖ háttérbe is szorulnak a törvény egyes szabványai az ember belállapotára vonatkozó követelmények elől (1872 Asbóth János C0668, 353).

4. (ritk) ’vminek a belső része, belseje’ ❖ az olaszok pedig igen jól ismervén az osztráki piros almának vajmi kukaczos belállapotát […] ismét vérszemet kapnak (1857 Széchenyi István CD1501).

belállapot főnév 3A2 (rendsz. birtokszóként)
1. (gyakr. tbsz-ban)
vmely állam (adott időszakra jellemző) belső, társadalmi, gazdasági és belpolitikai helyzete, határokon belüli viszonyai
Hunnia’ Belállapotja meg nem férkezik Avval, mit a’ hit és vallás tanít
(1840 Gyurmán Adolf)
A XVIII. század vége felé szembetünő hanyatlást találunk Francziaország belállapotaiban
(1857 Eötvös József)
Koreában a belállapotok és a pénzügyi helyzet az 1894. év folyamán egyre aggasztóbbakká váltak
(1895 PallasLex.)
Lengyelország irodalmának, valamint belállapotainak egyáltalában a legszomorúbb korszaka a szász királyok, kivált pedig II. Ágost (1697–1733) uralkodásának ideje
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A hanyatló és zűrzavaros belállapotokkal küszködő Oszmán Birodalom
(1993 A magyarság kézikönyve)
1a. (kissé rég)
vmely megye, város, település belső, társadalmi, pénzügyi, kulturális stb. állapota, helyzete
már ezen körülmény is jellemző adatul szolgálhat megyénk’ szomoru belállapotjára nézve
(1844 Pesti Hírlap)
A másik vonás Róma belállapotát tűnteti föl
(1869 Baksay Sándor)
[jelentés] Kis-Kun-Halas rendezett tanácsu város belállapotáról, közigazgatási, közgazdászati viszonyairól és pénztári állásáról 1876-dik évben
(1877 Magyar Könyvszemle)
2. (kissé rég)
vmely közösség, csoport, es. intézmény belső helyzetének, gazdasági, személyi és morális adottságainak összessége, viszonyai
A czéhek belállapotáról
(1846 Hetilap)
az egylet belállapotáról is mondjunk néhány ismertető szót
(1877 Lipp Vilmos)
fölkért [,] irnék valamit a szinház belállapotairól lapjába
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
[a szövetséges sereg] belállapota fölötte aggodalomkeltő volt
(1940 Bánlaky József)
3. (ritk)
lelkiismeret, erkölcs, jellem (minősége)
háttérbe is szorulnak a törvény egyes szabványai az ember belállapotára vonatkozó követelmények elől
(1872 Asbóth János)
4. (ritk)
vminek a belső része, belseje
az olaszok pedig igen jól ismervén az osztráki piros almának vajmi kukaczos belállapotát […] ismét vérszemet kapnak
(1857 Széchenyi István)

Beállítások