belélet fn 3B

1. (rég) ’vmely állam(nak adott időszakra jellemző) belpolitikája, ill. az itt élő emberek életét meghatározó élethelyzet’ ❖ szükséges, hogy alkotmány történeti előzményeken ’s alapokon nyugogyék, ’s hogy a’ nemzet jellemében és beléletében legyen gyökerezve (1843 Wesselényi Miklós C4686, 237) | az alkotmányos belélet kifejlesztése […] költői ábrándnál több alig lehetett (1851 Kemény Zsigmond C2600, 26) | korunkban nagyobb súlyt fektetnek a nemzet beléletére (1880–1882 Pulszky Ferenc C3545, 1).

2. ’vmely kisebb közösség, csoport, es. intézmény belső viszonyai, (nem közéleti) megnyilvánulásai, gazdasági, személyi és morális működése’ ❖ nem fogunk hallani semmi csipősségeket, mert társaságaink’ beléletére […] sánczokat huzandunk (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 183) | talán nem teszek rosszat, ha ez intézet beléletéről […] némely dolgokat lejegyezgetek (1882 Tolnai Lajos C4199, 120) | el valék foglalva saját családi beléletemmel (1884 Szentpály Janka C3965, 63) | Egy szerkesztőség beléletét szatirikusan, a komikai vonások kellő túlzásával, karikirozva színpadra vinni nem „illetlenség”, hanem vakmerőség (1940 Schöpflin Aladár CD10) | [a kiegyezés korabeli Debrecenben] az egyház erősen elvilágiasodott, igazi vallási élet sincs, a pártpolitika uralja az egyház beléletét is (1986 Irinyi Károly CD17).

3. ’érzelmi élet, lelki működés, érzelem- és gondolatvilág’ ❖ El el! Tünelgő tarka alakok! Bel-életünkbe vessük horgonyunk; Egymáson át czikázva tünnek el A’ külső képek – mí megmaradunk (1845 Jámbor Pál–Katona Antal ford.–Tiedge C2211, 27) | A férfi szobája keveset bizonyít jelleméről s belélete történetét is ritkán árulja el (1858 Kemény Zsigmond C2615, 70) | Férjes nők beléletét mindig szentségnek tekintette Frigyes, amely szentélyt már csak azért sem rombolhatott le, mert újból megalkotni nem tudta volna (1930 Krúdy Gyula CD54).

4. (rég, ritk) ’emberi v. állati testnek belül, kül. a mellkasban levő része’ ❖ legyen a megveretett bár közel a halálhoz, ha nem szakadtak meg a belélet rostjai, nem akadt fel a létszerek hármoniája; csak szabadabb levegő kell sebére, s kevés erősitő a belrészekbe (1841 Kőváry László C2807, 17).

J: belállapot.

Vö. SzT.

belélet főnév 3B
1. (rég)
vmely állam(nak adott időszakra jellemző) belpolitikája, ill. az itt élő emberek életét meghatározó élethelyzet
szükséges, hogy alkotmány történeti előzményeken ’s alapokon nyugogyék, ’s hogy a’ nemzet jellemében és beléletében legyen gyökerezve
(1843 Wesselényi Miklós)
az alkotmányos belélet kifejlesztése […] költői ábrándnál több alig lehetett
(1851 Kemény Zsigmond)
korunkban nagyobb súlyt fektetnek a nemzet beléletére
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
2.
vmely kisebb közösség, csoport, es. intézmény belső viszonyai, (nem közéleti) megnyilvánulásai, gazdasági, személyi és morális működése
nem fogunk hallani semmi csipősségeket, mert társaságaink’ beléletére […] sánczokat huzandunk
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
talán nem teszek rosszat, ha ez intézet beléletéről […] némely dolgokat lejegyezgetek
(1882 Tolnai Lajos)
el valék foglalva saját családi beléletemmel
(1884 Szentpály Janka)
Egy szerkesztőség beléletét szatirikusan, a komikai vonások kellő túlzásával, karikirozva színpadra vinni nem „illetlenség”, hanem vakmerőség
(1940 Schöpflin Aladár)
[a kiegyezés korabeli Debrecenben] az egyház erősen elvilágiasodott, igazi vallási élet sincs, a pártpolitika uralja az egyház beléletét is
(1986 Irinyi Károly)
3.
érzelmi élet, lelki működés, érzelem- és gondolatvilág
El el! Tünelgő tarka alakok! Bel-életünkbe vessük horgonyunk; Egymáson át czikázva tünnek el A’ külső képek – mí megmaradunk
(1845 Jámbor Pál–Katona Antal ford.Tiedge)
A férfi szobája keveset bizonyít jelleméről s belélete történetét is ritkán árulja el
(1858 Kemény Zsigmond)
Férjes nők beléletét mindig szentségnek tekintette Frigyes, amely szentélyt már csak azért sem rombolhatott le, mert újból megalkotni nem tudta volna
(1930 Krúdy Gyula)
4. (rég, ritk)
emberi v. állati testnek belül, kül. a mellkasban levő része
legyen a megveretett bár közel a halálhoz, ha nem szakadtak meg a belélet rostjai, nem akadt fel a létszerek hármoniája; csak szabadabb levegő kell sebére, s kevés erősitő a belrészekbe
(1841 Kőváry László)
Vö. SzT.

Beállítások