belügy fn 2C

1. ’vmely állam politikai határai között, annak életében, közösségeiben, intézményi struktúrájában folyó, történő, ill. belső rendjével, (társadalmi, politikai, gazdasági) működésével kapcs. hivatalos ügy, teendő v. ezek összessége’ ❖ megállapítandónak vélik azt is, hogy ezentul más ország v. nemzet belügyeibe bármilly hatalom is avatkozhassék (1833 Jelenkor C0226, 827) | A titkos status tanács […] a belügyek országlárának [= miniszterének] elnöklete alatt az álladalom bel-ügyeiről tanácskozik (1847 Ramóczy Valerián 8388005, 176) | Oroszország belügyeibe avatkozni kényes dolog (1882 Mikszáth Kálmán 8312139, 189) | Lengyelország legtüskésebb belügye az ukrán kérdés (1939 Cs. Szabó László CD10) | a kisebbségek védelme nemzetközi kérdés, nem tekinthető belügynek (1998 Új Könyvek CD29).

1a. ’vmely városnak, községnek v. egyéb településnek saját viszonyaira, ill. az ott élő lakosságra vonatkozó ügye’ ❖ A’ falugyülés a’ falu mindennemű belügyeit, belköltségeit ’ stb. szavazatok többségével igazgatja és kezeli (1842 Pesti Hírlap CD61) | a kerületek s városok, sőt községek is belügyeik’ több nemeit magok kezelik (1843 Kemény Zsigmond 8235030, 31) | [Dégen János] kiváló érdemeket szerzett mint fővárosi községtanácsos a város belügyeinek s iskoláinak szervezése körül (1893 Magyar írók élete CD27) | Frangepán kivégzése után (1671) megindult a protestánsok üldözése s Kollonichék beavatkozása a város [ti. Sopron] belügyeibe (1958 Hajdu Helga CD52).

1b. ’vmely kisközösség v. intézmény, szervezet tevékenységét, működését, belső életrendjét érintő dolog, ügy, kérdés’ ❖ [az Almanachtársaság közgyűlésén] a’ társaság némelly belügyei iránt intézkedvén, a’ Nemzeti Almanach első kötetének költségit ’s a’ lefizetett részvények után járó bevételt olvastatá föl (1841 Pesti Hírlap CD61) | A pesti és kecskeméti iskolák közelebbi belügyei jövén szőnyegre, Török Pál kijelenté, hogy a pesti tanárai, kettőn kivül, valamint eddig ugy ezután is dij nélkül ajánlják fel közremüködésüket (1857 Vasárnapi Újság CD56) | minden ily [cigány]csapatnak külön vajdája volt […] a melyik az ő belügyeikre nézve birájok volt (1860 Brassai Sámuel C1184, 10) | Otthon, megbízhatatlanságom miatt […], legkevésbé voltam beavatva a belügyekbe (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 112) | a jelöltlisták összeállítása általában a pártok belügye (1989 Ruszoly József 2015042, 57).

1c. (tréf is) ’vmely tudomány(ág) v. szakterület belső viszonyaival, ill. az azzal foglalkozó szakemberekkel kapcs. kérdés(ek), feladat(ok összessége)’ ❖ a konyha belügyeit maga a kisasszony vette kezei alá (1858 Jókai Mór CD18) | Tamás indulatosan utasított vissza minden efféle asszonyos ügyetlen beavatkozást egy szerkesztő belügyeibe (1885 Tolnai Lajos C4202, 171) | Csak az irodalom belügyeiben van még korlátlan sajtószabadság (1941 Cs. Szabó László CD10) | mikor lesz a történelemtanítás az oktatásügy belügyéből a történész-szakma egyik központi kérdése? (1975 Beke Kata 2056011, 102) | az animációs filmek a szakma belügyévé, filmfesztiválok nemritkán ünnepelt eseményeivé kezdtek válni (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1d. (tréf is) ’idegen(ek)re, kívülálló(k)ra v. a nyilvánosságra nem tartozó, vkinek a személyét, személyes életét közvetlenül érintő, bizalmas, magántermészetű ügy, dolog, magánügy’ ❖ Nem örömest avatkozunk collegáink belügyeibe (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A szerda délutánok a legszentebb belügy (1903 Mikszáth Kálmán CD04) | – De csúf a képed! – rikoltott a kofa. – Micsoda? Beleavatkozol a belügyeimbe?! –hördült a hentes. – Ez neked belügy? Mindenki látja, tehát közügy! (1985 Békés Pál 1014003, 39) | a magyar hatóságok csakis akkor avatkoznak a családok belügyeibe, ha már „vér folyik” (1999 Új Könyvek CD29).

2. (tulajdonnévként is) (biz) ’vmely állam belső életére, helyzetére, gazdasági, társadalmi, politikai állapotára vonatkozó ügyekkel foglalkozó intézmény, ill. ennek épülete; belügyminisztérium’ ❖ Folyó hó 19-én vettem Szemere levelét, fogalmazónak nevez ki a belügynél (1849 Arany János C0642, 196) | [Arany János] 1849 tavaszán a belügynél alkalmazást kért, s fogalmazóvá neveztetvén, Pestre is jött (1875 e. Toldy Ferenc C4173, 248) | Ma este pedig kihívott az erkélyre, ott árulta el, hogy a Belügyben megsúgta egy jóembere, hogy baj van: háromezer csendőrt vezényelnek föl Pestre (1945 Szép Ernő 9665040, 23) | Attól féltem csupán, rám szabadítják a belügyet (1989 Keresztury Tibor 2001011, 55) | Durrës városa közelében a Belügy nyaralójának parkjában sátrazunk, engedéllyel (1995 Természet Világa CD50).

2a. (sajtó) ’belügyminiszteri ügykör, belügyi tárca’ ❖ a’ belügy Saint-Preux Dávid népképviselőre, a’ hadi osztály Laudun népképviselőre, a’ pénzügy pedig Bedouetre bizatik (1843 Pesti Hírlap CD61) | a nemzeti párt részéről azt a tervet lanszírozták [= vetették fel], hogy Széll Kálmán vállalja el a kereskedelmi tárcát és a belügyet engedje át gróf Apponyi Albertnek (1902 Ady Endre CD0801) | [a megadott segítség] három tárcát érint, az oktatásügyet, a belügyet és az ön tárcáját, a közlekedésit (1998 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF. bel, ~; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

belügy főnév 2C
1.
vmely állam politikai határai között, annak életében, közösségeiben, intézményi struktúrájában folyó, történő, ill. belső rendjével, (társadalmi, politikai, gazdasági) működésével kapcs. hivatalos ügy, teendő v. ezek összessége
megállapítandónak vélik azt is, hogy ezentul más ország v.vagy nemzet belügyeibe bármilly hatalom is avatkozhassék
(1833 Jelenkor)
A titkos status tanács […] a belügyek országlárának [= miniszterének] elnöklete alatt az álladalom bel-ügyeiről tanácskozik
(1847 Ramóczy Valerián)
Oroszország belügyeibe avatkozni kényes dolog
(1882 Mikszáth Kálmán)
Lengyelország legtüskésebb belügye az ukrán kérdés
(1939 Cs. Szabó László)
a kisebbségek védelme nemzetközi kérdés, nem tekinthető belügynek
(1998 Új Könyvek)
1a.
vmely városnak, községnek v. egyéb településnek saját viszonyaira, ill. az ott élő lakosságra vonatkozó ügye
A’ falugyülés a’ falu mindennemű belügyeit, belköltségeit ’ stb.s a többi szavazatok többségével igazgatja és kezeli
(1842 Pesti Hírlap)
a kerületek s városok, sőt községek is belügyeik’ több nemeit magok kezelik
(1843 Kemény Zsigmond)
[Dégen János] kiváló érdemeket szerzett mint fővárosi községtanácsos a város belügyeinek s iskoláinak szervezése körül
(1893 Magyar írók élete)
Frangepán kivégzése után (1671) megindult a protestánsok üldözése s Kollonichék beavatkozása a város [ti. Sopron] belügyeibe
(1958 Hajdu Helga)
1b.
vmely kisközösség v. intézmény, szervezet tevékenységét, működését, belső életrendjét érintő dolog, ügy, kérdés
[az Almanachtársaság közgyűlésén] a’ társaság némelly belügyei iránt intézkedvén, a’ Nemzeti Almanach első kötetének költségit ’s a’ lefizetett részvények után járó bevételt olvastatá föl
(1841 Pesti Hírlap)
A pesti és kecskeméti iskolák közelebbi belügyei jövén szőnyegre, Török Pál kijelenté, hogy a pesti tanárai, kettőn kivül, valamint eddig ugy ezután is dij nélkül ajánlják fel közremüködésüket
(1857 Vasárnapi Újság)
minden ily [cigány]csapatnak külön vajdája volt […] a melyik az ő belügyeikre nézve birájok volt
(1860 Brassai Sámuel)
Otthon, megbízhatatlanságom miatt […], legkevésbé voltam beavatva a belügyekbe
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
a jelöltlisták összeállítása általában a pártok belügye
(1989 Ruszoly József)
1c. (tréf is)
vmely tudomány(ág) v. szakterület belső viszonyaival, ill. az azzal foglalkozó szakemberekkel kapcs. kérdés(ek), feladat(ok összessége)
a konyha belügyeit maga a kisasszony vette kezei alá
(1858 Jókai Mór)
Tamás indulatosan utasított vissza minden efféle asszonyos ügyetlen beavatkozást egy szerkesztő belügyeibe
(1885 Tolnai Lajos)
Csak az irodalom belügyeiben van még korlátlan sajtószabadság
(1941 Cs. Szabó László)
mikor lesz a történelemtanítás az oktatásügy belügyéből a történész-szakma egyik központi kérdése?
(1975 Beke Kata)
az animációs filmek a szakma belügyévé, filmfesztiválok nemritkán ünnepelt eseményeivé kezdtek válni
(1993 A magyarság kézikönyve)
1d. (tréf is)
idegen(ek)re, kívülálló(k)ra v. a nyilvánosságra nem tartozó, vkinek a személyét, személyes életét közvetlenül érintő, bizalmas, magántermészetű ügy, dolog, magánügy
Nem örömest avatkozunk collegáink belügyeibe
(1858 Vasárnapi Újság)
A szerda délutánok a legszentebb belügy
(1903 Mikszáth Kálmán)
– De csúf a képed! – rikoltott a kofa. – Micsoda? Beleavatkozol a belügyeimbe?! –hördült a hentes. – Ez neked belügy? Mindenki látja, tehát közügy!
(1985 Békés Pál)
a magyar hatóságok csakis akkor avatkoznak a családok belügyeibe, ha már „vér folyik”
(1999 Új Könyvek)
2. (tulajdonnévként is) (biz)
vmely állam belső életére, helyzetére, gazdasági, társadalmi, politikai állapotára vonatkozó ügyekkel foglalkozó intézmény, ill. ennek épülete; belügyminisztérium
Folyó hó 19-én vettem Szemere levelét, fogalmazónak nevez ki a belügynél
(1849 Arany János)
[Arany János] 1849 tavaszán a belügynél alkalmazást kért, s fogalmazóvá neveztetvén, Pestre is jött
(1875 e. Toldy Ferenc)
Ma este pedig kihívott az erkélyre, ott árulta el, hogy a Belügyben megsúgta egy jóembere, hogy baj van: háromezer csendőrt vezényelnek föl Pestre
(1945 Szép Ernő)
Attól féltem csupán, rám szabadítják a belügyet
(1989 Keresztury Tibor)
Durrës városa közelében a Belügy nyaralójának parkjában sátrazunk, engedéllyel
(1995 Természet Világa)
2a. (sajtó)
belügyminiszteri ügykör, belügyi tárca
a’ belügy Saint-Preux Dávid népképviselőre, a’ hadi osztály Laudun népképviselőre, a’ pénzügy pedig Bedouetre bizatik
(1843 Pesti Hírlap)
a nemzeti párt részéről azt a tervet lanszírozták [= vetették fel], hogy Széll Kálmán vállalja el a kereskedelmi tárcát és a belügyet engedje át gróf Apponyi Albertnek
(1902 Ady Endre)
[a megadott segítség] három tárcát érint, az oktatásügyet, a belügyet és az ön tárcáját, a közlekedésit
(1998 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF. bel, ~; ÉrtSz.; TESz. bel-; ÉKsz.

Beállítások