benső mn és fn 

I. mn 17C10

1. (kissé rég v. vál) ’vmely tér, terület határai között, abban (mélyen) belül, kül. a közepéhez közel(ebb) v. a nyílásától, szélétől távol(abb) levő 〈dolog〉, ill. ott folyó, jelentkező 〈esemény, folyamat stb.〉’ ❖ megyénk’ benső területének ⅔ részét tevő uradalom’ főtisztsége (1844 Pesti Hírlap CD61) | Ott ül egy sötét szögletben, egy asztal benső sarkán, félig lecsukott szemekkel (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | a tenger lassankint beljebb húzódott s az első partok ott maradtak a szárazföld benső területén (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | A zene is áthallatszott azokon a benső üvegajtókon át, melyek e másodrangú helyiséget az étteremmel összekötötték (1929 Szomory Dezső 9683001, 121) | Még az egyik pályaudvar bensőbb helyiségeiben is megfordult (1988 Kertész Imre² CD41).

1a. (kissé rég) ’vmely ország, állam politikai határai között, annak életében, közösségében v. intézményi struktúrájában jelentkező, folyó, történő’ ❖ a’ benső országjog vagy az alkotmány (1839 Taubner Károly 8468003, 191) | [az álló sereg] család apákból [volt] összeszedve, kik a rend fentartására ügyeltek és a benső szolgálatra alkalmaztattak (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | mely állam nem tud, vagy nem akar akként intézkedni, hogy mindenkinek […] a bírói hatalom törvényszerűen, gyorsan és pontosan szolgáltassa ki az igazságot, azon állam ne számítson benső fejlődésre (1869 Deák Ferenc CD51) | ha a külső veszedelem megszűnt, vagy a benső egyenetlenségek elsímultak, vissza tért a nemzetek függetlenségi ösztöne (1892 Pór Antal CD55) | Erdély balanszírozó szerepét, […] benső háborúit, melyek tíz hónapra még Vitéz Mihály román vajdát is uralomra segítették (1944 Szabó Lőrinc 9629170, 157).

1b. (kissé rég v. vál, átv is) ’vmely dolog belsejében levő, kül. emberi v. állati testen belüli’ ❖ A’ lovak’ nyavalyáiról. Benső nyavalyák (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310008, 1) | hideg tápszer és ital bevétele által a benső részek hűlnek át (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045006, 22) | ajkai közt vékony vérfonalak mutatkoztak, ugy gondolta, hogy benső sérülései lehetnek (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536005, 262) | A tenger simogatja lent a kőarcot. […] Orrán, száján, fülén ki-be árad kegyetlen szerelemmel, a legbenső járatba is bemossa ízeit a tenger (1963–1969 Görgey Gábor 9193011, 19).

1c. (kissé rég v. vál) ’vmely közösségben, szervezet(i egység)ben, intézményben, annak keretei között levő, ott megmutatkozó’ ❖ a’ nagy hatalmak egészen szabad hatáskört kivánnak engedni a’ portának benső ügyeire nézve (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A polgári társadalom] összefogás helyett benső harcokban emésztette föl erejét (1926 RévaiNagyLex. C5715, 279) | vajon nem gyöngült-e benső demokratizmusuk [a pártoknak?] (1997 Magyar Hírlap CD09).

1d. (kissé rég v. vál) ’vmely közösség, szervezet(i egység), intézmény stb. központi, meghatározó részéhez tartozó, ahhoz közel álló’ ❖ A’ legbensőbb udvari lap „La Presse,” az alacsonyok legalábbvalója, Girardin Emil szerkesztése alatt (1841 Pesti Hírlap CD61) | az érsek benső környezetében (1875 Thaly Kálmán CD57) | a pápa legközelebbi és legbensőbb tanácsadója (1893 PallasLex. CD02) | Három évvel később újra feléledt a mozgalom s most a király benső emberei, főtisztviselői álltak élére (1930 Hóman Bálint CD42) | [a] kormánykoalíció nagyobbik pártjának benső köreihez (1996 Figyelő CD2601).

2. ’vkinek a lelkében v. agyában, belső világában, lénye mélyében levő, ill. ott keletkező, onnan fakadó 〈érzés, gondolat, tulajdonság stb.〉’ ❖ A ki legbensőbb vágyainak teljesitését, a mely után élte minden napjában esengve esengett, megálmodja (1839 Hunfalvy Pál 8192001, 79) | bensőbb rokonszenv (1866 Rónay Jácint 8396009, 171) | benső és őszinte részvétemet (1902 Hazánk 2107001, 4) | Rezeda úr a Lánchídon megszólalt, miután odáig a benső gondolataival volt elfoglalva (1917 Krúdy Gyula CD54) | Egymagam erejében bízhattam, meg ösztöneimben, hogy önérzetemben és legbensőbb érzéseimben nem leszek megaláztatás tárgya (1976 Dobos László 1034002, 176).

2a. (alapfokban) ’lelki (természetű), ill. belső tulajdonságokban, történésekben megnyilvánuló’ ❖ eposaink és drámáink embereit csak báboknak látom, vagy legfeljebb prometheusi szobroknak, élet nélkül, emberélet, benső emberélet nélkül (1838 Szemere Pál 8439064, 291) | csak ajkának vonaglása árulja el a nagy benső fölindulást (1877 Vértesi Arnold 8520002, 84) | benső, igaz lénye (1921 Hatvany Lajos 9229010, 30) | [Jászai Mari] színpadot szétfeszítő szenvedélyességének semmi köze nem volt színfalhasogatáshoz. Lobogás volt az, mely hatalmas benső tűz hevétől csapott fel (1956 Péchy Blanka 2005087, 804) | a kert a népmese vagy a mítosz nyelvén Csongor lelkét, benső világát jelzi (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég v. vál) ’közeli, bizalmas, bensőséges 〈viszony, kapcsolat stb.〉, ill. vkivel ilyen kapcsolatban levő 〈személy〉’ ❖ Barcsay Ábrahám ezredes […] Orczy legbensőbb baráta volt (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 174) | néhány előkelő ifjuval benső ismeretségben állok (1868 Vértesi Arnold C4454, 66) | A násznép már ott állt az anyakönyvvezető előtt… a gróf két benső barátjával, akik a tanúi voltak (1912 Szini Gyula CD10) | A Thökölyekkel benső rokonságot tartott a [Petrőczy] család (1931 Pintér Jenő CD44) | Viszonyuk egymáshoz mind bensőbb lőn (1996 Szabó Magda 9630010, 164).

3a. (kissé rég) ’ilyen viszonyt tükröző, ill. ilyen viszonyra jellemző 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Okos anya tehát vigyázand leányának minden lépésére; azt nem engedi egyedül járni; férfival bensően társalogni (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a hozzánk annyi valódi benső szivességet tanúsitott városi főtisztviselő uraktól (1869 Századok CD57) | annyi év után, hogy újra összetalálkoztak, szerettek volna és próbáltak oly bensőn beszélgetni, mint valaha (1909 Kádár Endre CD10) | feléje indult, átölelte és bensőn, rokonilag megcsókolta (1918 Berkes Imre Izidor CD10).

3b. (kissé rég) ’(az) otthonos(ság érzetét keltő), családias; bensőséges’ ❖ Soha fejedelem őszintébben szivesebb, bensőbben kedélyes fogadtatásában nem részesült (1848 Pesti Hírlap ápr. 14. CD55) | olly udvariasan, annyi benső szivélyességgel vettek tőlem bucsut, hogy önzéstelen vendégszeretetökre […] mindenkor örömmel s a legnagyobb hálával fogok visszaemlékezni (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A rövid és csendes, de benső fogadtatás (1885 Rózsaági Antal C3642, 97).

3c. ’idegenekre, kívülállókra nem tartozó, bizalmas 〈ügy, dolog〉’ ❖ A szomszédok, kik jól ismerik egymás bensőbb ügyeit (1891 e. Csiky Gergely 8088011, 16) | Egyik éppen ugy ellenség, mint a másik, csakhogy az első veszedelmesebb, mert legbensőbb dolgainkat ismeri (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 13) | férfi én előttem benső szót nem válthatott vele és én mindig belepirultam, ha kezet fogtam vele (1915 Lakatos László CD10) | Fanatikus emberekről van szó, akiknek Heyerdahl a legbensőbb ügyeiben turkál (1964 Ákos Károly 9005003, 115).

4. ’vminek a lényegéhez, velejéhez tartozó v. azzal összefüggő, vmiben meghatározó módon, tartalomként benne rejlő, ill. e tartalmat tükröző v. azzal kapcs.’ ❖ [Az eszmélet folyamatában] az észrevételtől a’ benső elvekig haladunk (1838 Taubner Károly 8468001, 7) | az életnek szellemibb és bensőbb eleme a beszédnél semmi nincs (1846 Bajza József 8021025, 235) | a törvény lényeges, benső okaiból (1852 Szokolay István 8451005, 63) | Az anyagelvűség és eszményhit (materialismus és idealismus) benső ellentmondása (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 362) | Az írónő megőrizte az eredeti mű helyszíneit, cselekményvázlatát, de az az egyetlen lényeges pont, amelyben eltér ettől, megváltoztatta annak legbenső lényegét (1999 Új Könyvek CD29).

II. fn 1C4

1. (birtokszóként) (vál, átv is) ’vminek a belső tere v. területe’ ❖ Valami titkos erő, mellyről tiszta fogalma nem volt, hozta azon képzetet, mellyet Sasról alakított elméjében, egy más, szétfolyó színezetű határozatlan képpel kapcsolatba; melly emlékező tehetségének legbensőjében emelte fel ollykor magát (1838 Jósika Miklós 8212009, 323) | Visszament tehát a sátor bensejébe (1848 Arany János C0649, 30) | a tengerpartot az ország bensejétől elválasztó magaslatok (1862 Budapesti Szemle 8610001, 118) | Hatalmas lépcsőjárat vezet fel a komor dór épület bensejében ülő szoborhoz (1916 Bálint Aladár CD10) | itt az igazi fonál, ami elvisz a labirintus bensejébe (1972 Bécsy Tamás 2021034, 958) | arcot formázó titokzatos építmény bensejében (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendsz. birtokszóként) ’vkinek a lelke, érzelem- v. gondolatvilága, ill. személyisége’ ❖ Csak egy tettemre hallok olykor vádszót, s azt bensőmből (1837 Tóth Péter 8491004, 380) | a tudósitás megrendíté bensőjét (1852 Szilágyi Virgil 8449002, 348) | elfojtják indulatukat, meghajolnak, holott legbensejükben alig várják a győzelem pillanatát (1911 Pásztor Árpád 9519010, 163) | Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak – elmék vagyunk! (1935 József Attila 9282127, 269) | a látottak […] égetik a bensőt (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (birtokszóként) ’vminek a lényegi, tartalmi része’ ❖ a’ műértő leginkább hatásiban kivánja ismerni a’ character bensőjét (1839 Nagy Elek C3241, 7) | Az istenség nem kivűlről igazgatja, hanem legbensőbb bensejéig áthatja a világot s ebben van Homér isten- és világnézetének elevensége (1881 Szász Károly² 8426061, 415) | egy író foglalkozik velük [ti. a kispolgárokkal] s feltárja sorsuk részleteit, életük bensejét (1929 Földi Mihály CD10).

J: belső.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. benne; ÉKsz.; ÚMTsz.