beszélget ige 5b 

1. tn (kissé rég) ’gyakran v. rendszeresen beszél (vmiről, vkihez v. vkinek stb.)’ ❖ Meg mutatom Martonosi Uramnak mit tehet égy elmes Aszszony okossága, a’ kinek  kegyelme tsak a vállárol beszélgete (1791 Soos Márton C3755, 39) | A házasság ellen azért beszélgettél, De hidd el, hogy engem te el nem hitettél (1846 Népdalok és mondák C2981, 116) | a juhot ápolja, kényezteti, gyógyitja, gondosan eteti és itatja, félti és óvja a mételytől, […] beszélget hozzájuk, furulyál nekik (1895 Bartha Miklós 8615001, 103) | ehhez az elveszendőben lévő lófejhez beszélgettem ott a badeni országúton (1915 Krúdy Gyula C2845, 98).

1a. ts (kissé rég) ’〈vmilyen közlendőt〉 gyakran elmond v. kifejt, ill. 〈vmilyen információt〉 terjeszt, itt-ott híresztel’ ❖ hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti (1777 Kónyi János 7190025, 2) | beszélgetik, hogy még mikor kicsin valék, oda igérted egy fiúnak jobbomat (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 45) | szentek történetét, martiriumát beszélgetik (1896 Horváth Cyrill² CD44) | régen beszélgetik már, hogy elveszik a Lippát, de mink csak itt felejtettük magunkot (1930 Móricz Zsigmond CD10).

1b. tn ’〈növény, természeti jelenség v. képződmény〉 mozgás közben tartósan az emberi beszédre emlékeztető monoton hangot ad’ ❖ Tán csak a szél beszélgetett (1905 Petelei István 8361005, 32) | Az ablakban ott a tó s körül a hegyek, a fák, az éjjeli táj bűvöletes képe, a levegő mintha ezüstszürke, átlátszó köd lenne, a víz bugyborékolva, mintha minden bugyborékában boldogan élne, a fák beszélgetnek (1918 Kádár Endre CD10) | csobogott, beszélgetett a víz a lábunk alatt (1964 Cseres Tibor 9088001, 99) | Mögöttem halkan beszélget az erdő (1968 Fekete István 9142006, 109).

2. tn (tárgyragos határozóval is) (átv is) ’váltogatott beszélő-hallgató szereposztásban, gyakr. közvetlen hangon (vmiről, vmilyen sajátos helyzetben v. céllal stb.) diskurzust folytat, társalog (vkivel), ill. ezt szokásosan teszi’ ❖ én az én Barátommal való beſzélgetésben el-merültem vala, egéſz éjtſzakán által. Mi beſzélgettünk, mi ſirtunk (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 183) | Mi is lehet kellemesebb, mint családaink tagjaival, barátokkal, ismerőkkel, vagy nevezetes idegenekkel beszélgetni, véleményt cserélni, olykor vitatkozásba is bocsátkozni (1863 Jósika Júlia 8210001, 59) | napi teendőjük felől beszélgettek (1927 Kassák Lajos 9314009, 51) | Benke Valériával, az MSZMP PB tagjával, a rádió egykori elnökével beszélget Zeley László (1981 Lévai Béla 1094002, 65) | Laci sokat beszélgetett telefonon a válogatott Németországban élő másodedzőjével (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. tn ’az ilyen helyzetben való megnyilatkozásra emlékeztető módon beszél, szól’ ❖ magával illyenkép beszélgete: Ki az, ki ott olly kényesen tanyáz? Kié a’ kert, kié az úri ház? (1830 Vörösmarty Mihály 8524186, 72) | Bolond asszony! beszélgetett tovább magában az öreg (1867 Tolnai Lajos 8483017, 8) | Ment az öreg, mendegélt a kegyetlen éjszakában, és a kutyájával beszélgetett (1906 Krúdy Gyula CD54) | Beszélget mama a tésztával, töltelékkel, lábassal, fazékkal (1947 Rónay György 9573129, 44).

2b. ts ’társalgás során taglal, megbeszél, (meg)tárgyal vmit’ ❖ most annyian vagyunk, hogy ha nem teszünk is egyebet csak a nyelvet beszélgetjük, meg vagyunk mentve! (1856 Vas Gereben C4376, 421) | Mikor az este összeültek néhányan a kocsmában, ezt beszélgették: „Előbbre haladt az a furcsa Péter.” „Én bizony nem irigylem.” „Én sem. Mért is dolgozik az olyan lelkeszakadva.” (1908 Balázs Béla CD10) | Tud nekem ígéretet tenni, hogy amit most beszélgetünk, szigorúan kettőnk között marad? (1937 Zilahy Lajos 9799002, 56).

2c. ts (tbsz-ban) ’〈több ugyanolyan állat〉 a fajra jellemző sajátos hangot adva kommunikál’ ❖ A hold sütött, a nádban beszélgetnek a békák (1908 Bródy Sándor C1191, 9) | [az erdőben] nyúlfiak beszélgetnek, öreg baglyok huhognak, hollógyerekek sivalkodnak, rigók fütyürésznek (1978 Török Sándor 1157004, 192) | Február közepére a többiek [ti. a kormoránok] is megérkeznek, a fekete madarak ilyenkor nyomban a fészkeiket igazgatják, és közben röfögő hangon beszélgetnek egymással (1995 Magyarország állatvilága CD14).

ÖU: át~, el~, ki~, meg~, végig~.

ÖE: beszélgetnivaló.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. beszéd; ÉKsz.; SzT. ~, beszélgethet; ÚMTsz.