betyár- (előtagként)

1. ’törvényen kívüli bujdosó szegénylegényekből álló’ ❖ ‖ betyárbanda fn 6A | Betyárbanda csöndesen csak Iddogál (1860 Thaly Kálmán C4125, 184) | nem is egy, hanem két betyár banda is jár a határban (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 144) | Petőfi titkos neve: Becskereki. (Zöld Marci betyárbandájának egy tagját hívták így.) (1965 Pándi Pál CD53) ‖ betyárcsapat fn 3A2 | [Rózsa Sándor] százötven főnyi betyár csapattal szabadságharczosnak ajánlkozott, ha amnestiát kap (1905 Mikszáth Kálmán C3137, 219) | A helyszínre érkezett vadászok utánuk küldött golyói mint a darazsak dongták körül a menekülő betyárcsapatot (1923 Krúdy Gyula CD54) | Megállapították, hogy betyárcsapatról szó sem lehetett. A nyomok csak két ember után maradtak hátra (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 96).

1a. ’törvényen kívüli bujdosók által lakott v. látogatott’ ❖ ‖ betyárbarlang fn 3A1 | [a zsandár] óvakodott attól, hogy a betyárbarlangokba jutva, ott ő maga kezdje a tülekedést (1898 Tömörkény István 8493006, 31) ‖ betyártanya fn 6A | minden betyártanyát kikutatott (1845 Nagy Ignác C3260, 63) | A régi világban, amikor még több volt a szabadság, a legjelesebb betyártanyák itt voltak, a Berekben; itt pihent meg Séta Pista, Simon Bali Péter a híres rezi lókötő, gangos Kulics Józsi, a gavallérbetyár [= nagyon gazdag, befolyásos személyeket megkárosító betyár] (1912 Malonyay Dezső CD07) | Ez pedig híres betyártanya volt valamikor… (1958 Népszabadság aug. 29. C1499, 8) | Laza epizódfüzérbe foglalja bátor tetteiket, leleményes cselekedeteiket, elfogatásaik körülményét, szökéseik történetét, s a híres helyszíneket, a betyártanyákat, csárdákat (1994 Új Könyvek CD29).

2. ’a betyárok életéről és világáról, ill. vmely nevezetes betyárról szóló 〈(mű)alkotás, műfaj〉’ ❖ ‖ betyárballada fn 6A (Zene v. Irodt) | A betyár balladák között legtöbb drámai erőt találunk a Fehér László történetében (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Bogár Imre. A deli lovaslegény elsiratása. (A legszebb magyar betyár-balladák egyike. Dallama is tetszetős.) (1940 Pintér Jenő CD44) | A betyár-balladákat minden nép személyes vallomásként énekli (1965 Czine Mihály CD53) | a magyar betyárballada sokkal szociálisabb, mint az európai (1972 Görömbei András 2018002, 295) ‖ betyárdal fn 4A8 (Zene) | [címként:] Betyár Dall (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 306) | A 18. század végén és e század negyvenes éveiben nagy számmal született betyárdalokat a szabadság szilajsága hatja át (1899 Jenő Sándor C2223, 20) | A betyárdalt például Kós József, 49 éves borosberényi juhászszámadó énekelte és furulyázta (1938 Cs. Szabó László CD10) | A népdalok, balladák, betyárdalok, mondák és mesék, boszorkánytörténetek gyermek és felnőtt számára egyaránt varázslatos világot jelenítenek meg (1992 Kiss Jenő² CD52) ‖ betyárének fn 3B8 (kissé rég, Irodt is) | [Arany János] még 1847-ben megírta a Szőke Pannit, a forradalom alatt az Én vagyok az anyám átkát, e kitünő balladai monológot, mely a betyár-énekeknek Aranyhoz méltó, nemes hajtása (1896 Beöthy Zsolt CD44) | változatos kalandokban, könnyed, kicsapongó impresszionista lírában gazdagabb […] az alföldi románc, betyárének, hősdal a hegyi balladánál (1913 Babits Mihály C0696, 160) | Még a katonadalokban, pásztornótákban, betyárénekekben is többnyire a szerelmes szív vallomásai szólalnak meg (1934 Pintér Jenő CD44) ‖ betyárköltészet fn 3B (Irodt) | E betyárköltészet a … rablóregényekben gyökerezik (1900 Irodalomtörténeti Közlemények C0217, 17) | Móricz Zsigmond a közelebbi folklór, a valóság-teremtette betyárköltészet regénnyé emelésével szélesítette egyetemesebb érvényűvé a Rózsa Sándorban ábrázolt tizenkilencedik századi magyar világot (1965 Czine Mihály CD53) | a betyárköltészet egyik korai alakja, a 14. sz.-i Robin Hood (1977 NéprajziLex. CD47) | A betyárköltészet társadalmi gyökerei egészen a Rákóczi-szabadságharc leverése utáni időkig nyúlnak vissza (1988 Magyar néprajz CD47) ‖ betyártörténet fn 3B | Rövid betyártörténet az egész (1878 Boruth Elemér C1170, 94) | Gróf Ráday Gedeon, a véreskezű királyi biztos, sok pompás betyár-történetet hoz Szegedről [Jókai Mórnak] (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 94) | A csárdákhoz sok romantikus, főleg betyártörténet kapcsolódik (1977 NéprajziLex. CD47).