betyárkóró fn 1A (Növ)

’Észak-Amerikából származó, Magyarországon legelőkön, szántókon, parlagokon gyakori, egy méter magasra is megnövő, piszkosfehér virágú egyéves gyomnövény, ill. e növények faja (Conyza canadensis)’ ❖ Erigeron Canadensis L. – (Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprencze küllőrojt […]) (1902 Wagner János CD35) | Parlagokon, tarlókon, erdei vágásokban gyakori gyom a Kanadában honos, Európába a XVI. sz.-ban behurcolt, 1 m. magasra növő, aprófészkű, de nagyon gazdag virágzatú betyárkóró (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 192) | a szöszös ökörfarkkóró, a terjőke kígyószisz, a szöszös pipitér, a mezei szarkaláb, a mezei iringó, a katáng és a betyárkóró. Ezek a fajok mind degradációra utalnak (1997 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

betyárkóró főnév 1A (Növ)
Észak-Amerikából származó, Magyarországon legelőkön, szántókon, parlagokon gyakori, egy méter magasra is megnövő, piszkosfehér virágú egyéves gyomnövény, ill. e növények faja (Conyza canadensis)
Erigeron Canadensis L.Linnaeus – (Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprencze küllőrojt […])
(1902 Wagner János)
Parlagokon, tarlókon, erdei vágásokban gyakori gyom a Kanadában honos, Európába a XVI. sz.század-ban behurcolt, 1 m.méter magasra növő, aprófészkű, de nagyon gazdag virágzatú betyárkóró
(1926 TolnaiÚjLex.)
a szöszös ökörfarkkóró, a terjőke kígyószisz, a szöszös pipitér, a mezei szarkaláb, a mezei iringó, a katáng és a betyárkóró. Ezek a fajok mind degradációra utalnak
(1997 Természet Világa)
Vö. ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások