betyárvilág fn 3A

1. ’az a kor(szak), kül. a 19. század első fele és közepe, amikor voltak még betyárok, szegénylegények’ ❖ A régi betyárvilágban magyar praxis volt, hogy a delikvensekből támadtak a pandúrok (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | a passzushamisitó a betyárvilág egy régi alakja volt (1897 Tömörkény István C4316, 13) | A kis ember kihúzta fokosát a mestergerendából, majd ismét beleverte, mintha az elmúlt szép betyárvilágot akarná felújítani (1931 Krúdy Gyula CD54) | A dunántúli betyárvilág történetének három jellegzetes szakaszát különíthetjük el (1990 Hudi József CD17).

2. (átv is) ’a betyárok, szegénylegények jellegzetes élet- és gondolkodásmódja, életvitele, ill. az ezzel kapcs. és ebből fakadó, a köznyugalmat veszélyeztető tevékenységük’ ❖ Tárgykörét tekintve mi nálunk népies alapon indúlt meg az életképfestés a földmívelő nép élete, munkája, öröme, bánata, a betyárvilág s a czigányélet tarka jeleneteinek jellemzésével (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a betyárvilág és betyáretika beleszerveződött szívósan a mindennapi életbe (1940 Giday Kálmán 2202002, 244) | láttuk, hogy a nép természetes ellenállásából hogyan alakult ki a betyárvilág (1962 Csenár János CD52) | [Veszprém polgármestere] konzultációra kérette a rendőrkapitányt, aki […] a képviselő-testület előtt is számot ad a munkájukról, illetve a bakonyi város „betyárvilágáról(1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

betyárvilág főnév 3A
1.
az a kor(szak), kül. a 19. század első fele és közepe, amikor voltak még betyárok, szegénylegények
A régi betyárvilágban magyar praxis volt, hogy a delikvensekből támadtak a pandúrok
(1886 Mikszáth Kálmán)
a passzushamisitó a betyárvilág egy régi alakja volt
(1897 Tömörkény István)
A kis ember kihúzta fokosát a mestergerendából, majd ismét beleverte, mintha az elmúlt szép betyárvilágot akarná felújítani
(1931 Krúdy Gyula)
A dunántúli betyárvilág történetének három jellegzetes szakaszát különíthetjük el
(1990 Hudi József)
2. (átv is)
a betyárok, szegénylegények jellegzetes élet- és gondolkodásmódja, életvitele, ill. az ezzel kapcs. és ebből fakadó, a köznyugalmat veszélyeztető tevékenységük
Tárgykörét tekintve mi nálunk népies alapon indúlt meg az életképfestés a földmívelő nép élete, munkája, öröme, bánata, a betyárvilág s a czigányélet tarka jeleneteinek jellemzésével
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a betyárvilág és betyáretika beleszerveződött szívósan a mindennapi életbe
(1940 Giday Kálmán)
láttuk, hogy a nép természetes ellenállásából hogyan alakult ki a betyárvilág
(1962 Csenár János)
[Veszprém polgármestere] konzultációra kérette a rendőrkapitányt, aki […] a képviselő-testület előtt is számot ad a munkájukról, illetve a bakonyi város „betyárvilágáról
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások