betű fn 1C  bötű (nyj)

1. (Nyelvt is) ’〈hangjelölő írásban:〉 önmagában v. kombinációban vmely nyelv (bizonyos) fonémáinak megfelelő, (több elemből álló,) rendsz. több változatban élő jel, ill. ennek vmilyen nagyságú, rajzolatú képe’ ❖ minek-utánna Pánnoniában le-telepedtenek [eleink], a’ Deák bötket ſajátjaik-gyanánt bé-fogadták a’ végre, hogy azokkal élvén a’ Magyar beſzédnek hangjait ki-jelentenék (1773 Rájnis József 7201007, 85) | a’ nagyobb betknek ketts kötelességek van: t. i. hogy betk is, ſzámok is légyenek, és mint ſzámok jelentik az MDCXXVII-dik eſztendt (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457025, 50) | [a könyv] annyi regét foglala magába, amennyi betűje a német ábécének van, s minthogy itt az Y betű is előfordul, erre az Ysopról monda egyet (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 53) | Hogy elmosódtak a betűk! Mily Sárgák s kopottak e lapok (1875 Reviczky Gyula 8392037, 36) | mindenféle nagy és kis, garmond és cziczeró, góth és lapidár [= lapidáris, ti. latin] betükkel láttam kinyomtatva első költeményemet (1877 Kvassay Ede C2871, 204) | a hangsúlyos szótag pedig dőlt betűvel van jelölve (1898 Arany László 8015005, 322) | [a cselédkönyvön] három sorba tördelve, felerészben nyomtatott, felerészben kézzel írott betűkkel: Törvényhatóság: Veszprém; Járás: Enying; Község: Szilasbalhás (1936 Illyés Gyula 9274057, 124) | minden [szoftver]készítő az általa kitalált helyre helyezi az ékezetes betűket (1987 Pajor Gábor 1116001, 20) | [betűrendbe soroláskor a] mellékjeles betűk […] keverednek az „igazi” mellékjel nélküli változatokkal (1989 Prószéky Gábor 1126002, 22) | kétjegyű betűvel kezdődő neveket (1999 Byte Magazin CD38) • (a) betű(ke)t vet(i) (kissé rég v. nyj) ’〈alkotó tevékenységként is:〉 ír’ ❖ az oskolában csak muszájból tanulta vetni a’ betüket (1851 A Falu Könyve C1667, 70) | Irtam volna neked, drága jó uramnak, Jaj, de mikor irni sohse tanitottak! Irni – betüt vetni: Nem tudok én, rózsám – egyedül szeretni! (1883–1889 Kiss József³ 8245025, 277) | az asszonyoknak haszontalan betüket vetni. Írhatja azoknak Buddha könyvét, a két testamentumot, Hamletet vagy a Faustot (1910 Ady Endre C0533, 28) | A beteg béresnek, ki tanított irni engem, most is, hogyha betűt vetek itt érzem kezét kezemben (1931 Illyés Gyula 9274010, 97).

1a. ’ennek helyettesítésére való, nem vizuális érzékelés számára kialakított jel’ ❖ Anagliptikus nyomás […] a betűket helyettesítő Braille-féle jeleknek (l. Braille-írás) domború nyomtatása, melyek segélyével a vakok e betűknek tapintása útján olvashatnak (1911 RévaiNagyLex. C5697, 574) | ujjbegyeivel el tudja olvasni a papíroson a hat kidomborodó pontból összeszerkesztett „vakírás” betűit (1986 Az emberi test 1114003, 980) | a morze B betűje azonos Beethoven ötödik szimfóniájának főtémájával (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Nyelvt/) ’hangjelölő írásban haszn. egyelemű jel; írásjegy’ ❖ Az íratott rendeknek végeiken ki nem férhet ſzavaknak eltörött hangjaikat az elbbiektl elválaſztjuk a’ betfoglalás, és a’ jó kimondás utánn, hogy a’ betk, a’ mellyek együvé valók, a’ vagyis egy hanghozz tartozandók, együtt maradjanak (1779 Révai Miklós 7283025, 14) | A’ kettes pótolóbetk e’ következendk: I. A’ lágyúltak, mellyek a’ ſepit y Betvel egy hangot adnak: tudniillik gy. ly. ny. ty (1792 Rosenbacher Ferenc 7284001, 13) | a kettős betűket (pl. cs, ny, sz stb.) egy betű segítségével javasolja írni (1978 Gulya János CD30).

1c. ’vmely nem hangjelölő írásban haszn., fogalmak, szavak, szótagok jelölésére való (szimbolikus) jel’ ❖ japán betűket írnék (1910 Kosztolányi Dezső C2752, 38) | [A vietnamiak] kezdetben kínai betűkkel írtak, de európai hittérítők a 17. században latin betűs írást dolgoztak ki (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1d. ’〈nyomdában:〉 betűtest’ ❖ Pesten, Royer Ferentz’ Betivel (1774 Orpheusz és Eurüdiké C2738, [1]) | [Szemere] tudassa velem: 1. La Rochefoucauldom előtt réz táblába metszett czím áll e, vagy mozgó betűkkel rakott? (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 487) | A magyar tudományosság, sajnos, jó részben vajákosság: szótárak és évszámok gyártása az akadémia költségén és betűivel (1906 Juhász Gyula¹ 9284834, 93) | A nyomdai anyag állapota, bizonyos betűk kopása, deformálódása a „Bártfa 1660 körüli” datálást teszik valószínűvé (1997 V. Ecsedy Judit CD40).

1e. (Nyelvt/nem szakny) ’fonéma, ill. beszédhang’ ❖ A’ magánhangzó bet az, mellyet más betnek ſegítéſe nélkl értelmeſen ki lehet mondaní (1779 Révai Miklós 7283025, 23) | A betük és a szók kiejtése az ember hangszerveinek anyagi müve (1871 Paulay Ede 8357001, 5) | Ha dolgozom, hiába várom, egyszer se mégy át a szobámon. Se lágyan pattogó, hibásan görgetett „r” betüiden nem derülhetek (1956 Vas István 2051051, 29).

2. (kül. tagadó szerkezetben) ’vminek apró, jelentéktelen mozzanata, eleme, kül. szövegnek, írásnak egészen kicsi részlete’ ❖ az ez által hozott levélbl még eddig tsak egy bett sem tudunk (1787 Magyar Kurír C0312, 655) | végső sarjuk ő, Vallásukból betűt sem engedő (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 308) | Ebből [ti. a tervezetből] azonban egyetlen szónak, egyetlen betűnek sem vehettem hasznát, mert házigazdám a közvetlenségével keresztülhúzta szándékomat (1934 Kosztolányi Dezső 9359259, 237) | Hát akkor mondjuk el szépen, közösen a mókus-tankölteményt. Ennek minden betűjét örökre eszetekbe véssétek! (1953 Tersánszky Józsi Jenő 9706014, 11) • betűről betűre ’vmely szöveggel minden elemében megegyezően, teljes pontossággal, ill. minden részletre kiterjedően, teljesen; szóról szóra’ ❖ Magának  Kegyelmének azok fell tett túdósítását szóról szóra s … betrl betre ide írom (1781 Magyar Hírmondó C0269, 145) | hogy lássék, miszerint azon rideg […] katonák, miként beszéltek a nemzethez, s miként itéltek a polgárok élete fölött, ide iktatom egész terjedelmében, betüről betüre az emlitett falragaszt (1870 Orbán Balázs 8340017, 160) | egy regény adaptálása nem azt jelenti, hogy ahhoz betűről betűre hűnek kell lenni (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (az egy szn-vel jelzőként, kül. tagadó szerkezetben) (rég) ’csepp, szemernyi’ ❖ A’ Szárazon való hadakozásból … egy betü hasznúnk sintsen (1794 Bécsi Magyar Merkurius C0343, 848) | Átok és hazudság minden ige szádban, Egy betű való sincs, Toldi György a vádban (1846 Arany János C0648, 13) | A II. Rudolf és a török porta közt 1606-ban létrejött zsitva-toroki békekötés is például a corpus jurisban egyszerűen előfordul a nélkül, hogy az országgyűlés e szerződés jóváhagyása tekintetében egy betű intézkedést tett volna (1898 Várnai Sándor 8604001, 323).

3. ’írás-olvasás (mint készség)’ ❖ Vannak gyermekek, kik mintha egy más világból emlékeket, tapasztalásokat és érzeseket hoznának magokkal, midőn még a betűket alig ismerik, már nagyok s értelmesek (1853 Kemény Zsigmond 8235027, 126) | Ekkortájt kezdődött az elemi. A betűket már tudtam… (1947 Szabó Lőrinc 9629137, 65) | Én csak szegény kis vénasszony vagyok, […] a betühöz sem értek (1980 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437026, 253).

4. ’leírt szöveg, írás, ill. irodalom’ ❖ mivel már másfél holnaptól fogva néki legkissebb betüjét sem vehettem, félek is, s nem is tudom illy hosszas hallgatását minek tulajdoníthassam (1785 Barcsay Ábrahám 7206001, 548) | Hűség, barátság aljas hitszegők’ Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a’ sápadt levél’ Halotti képe kárhoztatja el. Országok’ rongya! könyvtár a’ neved (1844 Vörösmarty Mihály 8524338, 102) | A kire ilyen szép birtok néz, bizony megélhet, ha soha bötűt nem látott (1878 Bodon József C1128, 79) | Cézár pedig szomjasan issza a félig értett szavakat, s éhesen falja a félig értett betűket (1931 Sárközi György 9587010, 44).

5. ’vmely szövegnek elsődleges, szó szerinti jelentése, ill. erre figyelő, a lényeget mellőző értelmezése’ ❖ Hogy pedig ezeknek a meséknek hasznos foganattya világos ki nyilatkozatban találtassék, nem a bötük magyarázattyát, hanem az elö adott példaknak igaz értelmét kelletik vizsgálatba venni (1777 Németh Antal¹ C3321, 4) | [a törvénytudó férfiak] fundamentomos tudományokra támaszkodván, a’ törvénynek nem tsupa betüjéhez, hanem annak valoságához, és lelkéhez ragaszkodnak (1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka C0348, 91) | magamat szorosan a testamentum betűjéhez s azontúl élő törvényeinkhez fogom tartani (1840 Csató Pál C1266, 310) | [Szent Ágoston fordítója] mer szóról-szóra fordítani ott ahol a filológikus fordító nem merne: máskor finoman eltér betűtől a szellemért (1917 Babits Mihály C0697, 92) | az alkotmány betűjével ellentétes rendelkezések (1992 Rubicon CD17) • betű szerint ’elsődleges, nem átvitt értelemben; szó szerint’ ❖ Mikor tehát Jetherah Lelket mondottak a’ Rábinusok betü-szerínt értették k azt (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 160) | Azt szokta mondani anyám: – Éjjel majd a fejedbe megy a tudomány a vánkosodon át, – a mit én el is hittem, betű szerint (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 17) | Valamit, ami csak történelmi és társadalmi általánosításként lehet igaz, azt én betű szerint értelmeztem személyes környezetemben (1969 Csák Gyula 9083001, 100).

Ö: ajak~, apró~, arany~, bolha~, fog~, gyökér~, gyöngy~, íny~, kezdő~, kis~, nagy~, név~, nyelv~, ólom~, öreg~, szám~, varga~.

Fr: egy, első, holt, magánhangzó, mássalhangzó, megölő, mind, utolsó.

ÖU: kezdet~, vég~.

ÖE: ~cserélés, ~csoport, ~duplázás, ~éhség, ~erdő, ~faj, ~faló, ~forma, ~halmaz, ~hang, ~iszony, ~játék, ~kettőztetés, ~láda, ~moly, ~nem, ~nyomtatás, ~osztály, ~rágás, ~rajzolás, ~rendszer, ~szaporítás, ~tan, ~tenger, ~tudomány, ~vető, ~vonás.

Sz: betűcske, betűi.

Vö. CzF. bėtü · bėtű, bėtüszerénti; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.