beütés fn 4B

1. ’a beüt igével kifejezett cselekvés v. történés’ ❖ a’ beteggel éppen ugy kell bánni, a’ mint […] a’ petetsnek [ti. a kiütéses bőrbetegségnek] bé-tésekor jovosoltatott (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 229).

2. (ritk) ’ennek eredményeként létrejött mélyedés, horpadás, ill. jel vmely felületen’ ❖ Soha még én ilyen szép kalapot nem láttam. […] Ezek a gyüremlések… becsületemre mondom, ezek teszik meg. Ez a csurgója, aztán ez a beütés a tetején (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | [A lópatkó] egyik lapján középen egy kerek beütés van, talán mesterjegy nyoma (1964 Nováki Gyula CD52) | [a közlekedési felügyeletek] ellenőrzik az alváz- és motorszámot is. Ha a szám a gyártó által szokásosan alkalmazott beütéstől vagy a forgalmi engedélyben szereplőtől eltér, az okok feltárása a rendőrhatóság feladata (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3. (rég v. Tört) ’fegyveres v. katonai betörés, behatolás’ ❖ az utólsó Franczia beütés ólta én nem lakom már Kámban (1808 Kisfaludy Sándor C2559, 83) | ellenséges beütések ellen fedező védtöltés (1871 Orbán Balázs CD22) | a kristyóri vonal felől is lehet beütéstől tartani, a nemzetőrségre számítani nem lehet (1992 Hermann Róbert 2012001, 47) | képes ellátni a határőrzés elsődleges feladatait: ellenséges beütések elhárítását (2000 Egyed Ákos CD17).

4. (rég) ’villám, ill. villámcsapás’ ❖ 7 Személy lett oda bé-ütés által (1783 Magyar Hírmondó C0271, 510) | Vagyon menydörgés, de be-ütés nélkül (1783 Molnár János C0292, 58) | az a’ ház, mellyben illyen k vagyon, mentt a’ béütéstöl (1822 Pucz Antal C3539, 139).

5. ’vmely fajtával, népcsoporttal, társadalmi réteggel való (vér)keveredés, ill. ennek öröklött (külső) tulajdonságban megnyilvánuló jele, következménye’ ❖ [a szerző] a heterogén előázsiai elemeket egy mongol beütés feltevésével különálló fajjá deklarálja (1930 Nagy Endre CD10) | [a kutya] állán ritkás fehér szakállt visel, amely […] körülmény kétségbevonhatatlanul valamilyen drótszőrű beütésre árulkodott (1956 Déry Tibor 2051030, 1) | [Tiszatelek térségében 1982-re] már csak elvétve hallottunk tiszta verésű (beütéstől mentes) nagy fülemülét (1995 Magyarország állatvilága CD14) | [Kusturica] filmjeiből és nevéből kiderül, hogy a szerben kívül némi bosnyák-muzulmán beütés is van benne (1999 Magyar Hírlap CD09).

6. ’vminek a főbb, elsődleges jellegétől eltérő, attól különböző, idegen, kevésbé hangsúlyos vonás, tulajdonság’ ❖ [a fodrász] eltalálta ezt a meleg, de diszkrét mahagóni színt, egy egészen kicsi, alig észrevehető bronzos beütéssel (1966 Örkény István 9500022, 387) | [a kelták vallása markánsan eredeti, vele] semmi elemi kapocs nem mutatható ki, legfeljebb néhány hatás, s ezek közt sem a germán a legerősebb, hanem a szkíta beütés (1972 Várkonyi Nándor 9758002, 238) | tájnyelvi beütésektől mentes, városi beszédmód (1987 Terestyéni Tamás 1155001, 47) | [Az Azori-szigeteken] a klíma óceáni, némi szubtrópusi beütéssel (1997 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

beütés főnév 4B
1.
a beüt igével kifejezett cselekvés v. történés
a’ beteggel éppen ugy kell bánni, a’ mint […] a’ petetsnek [ti. a kiütéses bőrbetegségnek] bé-tésekor jovosoltatott
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
2. (ritk)
ennek eredményeként létrejött mélyedés, horpadás, ill. jel vmely felületen
Soha még én ilyen szép kalapot nem láttam. […] Ezek a gyüremlések… becsületemre mondom, ezek teszik meg. Ez a csurgója, aztán ez a beütés a tetején
(1886 Mikszáth Kálmán)
[A lópatkó] egyik lapján középen egy kerek beütés van, talán mesterjegy nyoma
(1964 Nováki Gyula)
[a közlekedési felügyeletek] ellenőrzik az alváz- és motorszámot is. Ha a szám a gyártó által szokásosan alkalmazott beütéstől vagy a forgalmi engedélyben szereplőtől eltér, az okok feltárása a rendőrhatóság feladata
(2000 Országgyűlési Napló)
3. (rég v. Tört)
fegyveres v. katonai betörés, behatolás
az utólsó Franczia beütés ólta én nem lakom már Kámban
(1808 Kisfaludy Sándor)
ellenséges beütések ellen fedező védtöltés
(1871 Orbán Balázs)
a kristyóri vonal felől is lehet beütéstől tartani, a nemzetőrségre számítani nem lehet
(1992 Hermann Róbert)
képes ellátni a határőrzés elsődleges feladatait: ellenséges beütések elhárítását
(2000 Egyed Ákos)
4. (rég)
villám, ill. villámcsapás
7 Személy lett oda bé-ütés által
(1783 Magyar Hírmondó)
Vagyon menydörgés, de be-ütés nélkül
(1783 Molnár János)
az a’ ház, mellyben illyen k vagyon, mentt a’ béütéstöl
(1822 Pucz Antal)
5.
vmely fajtával, népcsoporttal, társadalmi réteggel való (vér)keveredés, ill. ennek öröklött (külső) tulajdonságban megnyilvánuló jele, következménye
[a szerző] a heterogén előázsiai elemeket egy mongol beütés feltevésével különálló fajjá deklarálja
(1930 Nagy Endre)
[a kutya] állán ritkás fehér szakállt visel, amely […] körülmény kétségbevonhatatlanul valamilyen drótszőrű beütésre árulkodott
(1956 Déry Tibor)
[Tiszatelek térségében 1982-re] már csak elvétve hallottunk tiszta verésű (beütéstől mentes) nagy fülemülét
(1995 Magyarország állatvilága)
[Kusturica] filmjeiből és nevéből kiderül, hogy a szerben kívül némi bosnyák-muzulmán beütés is van benne
(1999 Magyar Hírlap)
6.
vminek a főbb, elsődleges jellegétől eltérő, attól különböző, idegen, kevésbé hangsúlyos vonás, tulajdonság
[a fodrász] eltalálta ezt a meleg, de diszkrét mahagóni színt, egy egészen kicsi, alig észrevehető bronzos beütéssel
(1966 Örkény István)
[a kelták vallása markánsan eredeti, vele] semmi elemi kapocs nem mutatható ki, legfeljebb néhány hatás, s ezek közt sem a germán a legerősebb, hanem a szkíta beütés
(1972 Várkonyi Nándor)
tájnyelvi beütésektől mentes, városi beszédmód
(1987 Terestyéni Tamás)
[Az Azori-szigeteken] a klíma óceáni, némi szubtrópusi beütéssel
(1997 Természet Világa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások