bibirkál ige 1a (nyj v. irod)biberkél, bibirkél

1. ts ’kül. a kezével gyengén meg-megérint, babrálgat vmit’ ❖ Klárika kis-aszszony … az el-kötjét … szomorúan biberkélte (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 12) | a’ musa … árnyain jóllakott … baromfiak bibirkélik nedves tollaikat (1846 Kuthy Lajos C2856, 160) | [a vak férfi] valamit ujjai között bibirkált (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a nő] a kis fők pelyhét bibirkelé (1876 Tamásfi Gyula C4083, 173) | a napa különböző színű szemölcseit bibirkálja (1930 Kosztolányi Dezső C5083, 48) | keblét bibirkélve [kérdezte a férfi Erzsit] (1985 Sütő András 9620022, 56).

2. tn ’〈ember (keze) v. állat〉 így matat, ill. kotorászik (vmin, vhol)’ ❖ babirkál [=] bibirkél, babrál (1784 Kisded szótár C0815, 10) | keze egy arany-bojton bibirkélt (1840 Kuthy Lajos C0111, 74) | a roppant tartomány [ti. a besztereci lápvidék] ezer tévegében [= labirintusában] csak szárcsák láthatók, bibirkélő vizi tyúk, gólin-szalonka, gólya, bölönbika [!], s egy-két gunnyasztó özvegy gém (1847 Kuthy Lajos 8261005, 194) | szenvedélyel [!] csókolám össze Clementine kezeit, melyekkel […] mellkendőcskéjén biberkélt (1859 Matkovics Pál 8299001, 65) | a háztetőn tikkadt galambok biberkéltek tolluk közt csőreikkel (1879 Németh Ignác C3322, 8) | [a báró] nyakravalója csokrán biberkélt (1904 A magyar anekdotakincs C4256, 302).

J: babirkál.

Vö. CzF. biberkél, ~, bibirkél; ÉrtSz.; TESz. babrál; SzT.; ÚMTsz. biberkél, ~, bibirkél

bibirkál ige 1a (nyj v. irod)
biberkél 1b
bibirkél 1b
1. tárgyas
kül. a kezével gyengén meg-megérint, babrálgat vmit
Klárika kis-aszszony … az el-kötjét … szomorúan biberkélte
(1792 Szűts István ford.Naubert)
a’ musa … árnyain jóllakott … baromfiak bibirkélik nedves tollaikat
(1846 Kuthy Lajos)
[a vak férfi] valamit ujjai között bibirkált
(1854 Vasárnapi Újság)
[a nő] a kis fők pelyhét bibirkelé
(1876 Tamásfi Gyula)
a napa különböző színű szemölcseit bibirkálja
(1930 Kosztolányi Dezső)
keblét bibirkélve [kérdezte a férfi Erzsit]
(1985 Sütő András)
2. tárgyatlan
〈ember (keze) v. állat〉 így matat, ill. kotorászik (vmin, vhol)
babirkál [=] bibirkél, babrál
(1784 Kisded szótár)
keze egy arany-bojton bibirkélt
(1840 Kuthy Lajos)
a roppant tartomány [ti. a besztereci lápvidék] ezer tévegében [= labirintusában] csak szárcsák láthatók, bibirkélő vizi tyúk, gólin-szalonka, gólya, bölönbika [!], s egy-két gunnyasztó özvegy gém
(1847 Kuthy Lajos)
szenvedélyel [!] csókolám össze Clementine kezeit, melyekkel […] mellkendőcskéjén biberkélt
(1859 Matkovics Pál)
a háztetőn tikkadt galambok biberkéltek tolluk közt csőreikkel
(1879 Németh Ignác)
[a báró] nyakravalója csokrán biberkélt
(1904 A magyar anekdotakincs)
Vö. CzF. biberkél, ~, bibirkél; ÉrtSz.; TESz. babrál; SzT.; ÚMTsz. biberkél, ~, bibirkél

Beállítások