bicskázik ige 14a1bicskáz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. tn ’verekedik, és eközben szúrófegyvert, kül. bicskát használ’ ❖ E borra mondom, penészes pofádba merítem késemet, ha velem bicskázni próbálsz (1867 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | az volt a legény, aki az okkupációban [= megszállásban] hosszú banganéttal [= szuronnyal] bicskázott Szarajevo alatt (1920 Tabéry Géza 9692001, 41) | Többnyire táncmulatság alkalmával bicskáztak, mikor arról volt szó: kinek a nótáját húzza el a cigány? (1957 Kovácsics Sándor CD52).

2. tn (nyj) ’meghatározott szabályok szerint bicskával játszik’ ❖ Tudsz bicskázni? – kérdezte később, nagyot ásítva. – Nem? Hát bikázni? Azt sem? No, pedig érdemes megtanulni (1928 Lanátor Pogány Ferenc CD10) | Tavasszal a kisfiúk sárkányt eresztettek, a kicsit idősebbek pedig fából készült kuglival játszottak vagy bicskáztak (2000 Magyar néprajz CD47).

3. ts (ritk) ’bicskával tevékenykedik, vagdal, farag’ ❖ édesapám valamit fúr-farag, bicskáz s hopp, készen van egy oly csuda ügyes játék, amilyet addig nem is láttam: Brugattyút csinált dióból (1939 Móricz Zsigmond C5087, 213).

3a. ts ’〈ételt〉 bicskával vág, ill. eszik’ ❖ tükörfényre bicskázott sonkaczobákot (1853 Bernát Gáspár C4387, 41) | Az éhes legény gusztusosan bicskázta a szalonnát s néha jót huzott a korsóból (1914 Budapesti Hírlap febr. 8. C4702, 2) | [az öregember] nem fogadta el az ebédre szóló meghívást sem, inkább zsávolyos asztalkendőből szalonnát bicskázott póréhagymával, melynek szaga még az udvaron lángoló gumicsizmát is zavarba hozta (1967 Moldova György 9449004, 19).

3b. tn ’〈ételből〉 bicskával vág, ill. eszik’ ❖ megrohanják a jégszekrényt, hogy bicskázzanak a szalonnából, melyet Verbunkos úr bánáti recept szerint pácol, paprikáz és végül szállít vevőkörének (1969 Domahidy András 1036004, 33).

Ö: meg~.

Sz: bicskázó.

Vö. TESz.; ÚMTsz. bicskáz

bicskázik ige 14a1
bicskáz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. tárgyatlan
verekedik, és eközben szúrófegyvert, kül. bicskát használ
E borra mondom, penészes pofádba merítem késemet, ha velem bicskázni próbálsz
(1867 Lévay József ford.Shakespeare)
az volt a legény, aki az okkupációban [= megszállásban] hosszú banganéttal [= szuronnyal] bicskázott Szarajevo alatt
(1920 Tabéry Géza)
Többnyire táncmulatság alkalmával bicskáztak, mikor arról volt szó: kinek a nótáját húzza el a cigány?
(1957 Kovácsics Sándor)
2. tárgyatlan (nyj)
meghatározott szabályok szerint bicskával játszik
Tudsz bicskázni? – kérdezte később, nagyot ásítva. – Nem? Hát bikázni? Azt sem? No, pedig érdemes megtanulni
(1928 Lanátor Pogány Ferenc)
Tavasszal a kisfiúk sárkányt eresztettek, a kicsit idősebbek pedig fából készült kuglival játszottak vagy bicskáztak
(2000 Magyar néprajz)
3. tárgyas (ritk)
bicskával tevékenykedik, vagdal, farag
édesapám valamit fúr-farag, bicskáz s hopp, készen van egy oly csuda ügyes játék, amilyet addig nem is láttam: Brugattyút csinált dióból
(1939 Móricz Zsigmond)
3a. tárgyas
〈ételt〉 bicskával vág, ill. eszik
tükörfényre bicskázott sonkaczobákot
(1853 Bernát Gáspár)
Az éhes legény gusztusosan bicskázta a szalonnát s néha jót huzott a korsóból
(1914 Budapesti Hírlap febr. 8.)
[az öregember] nem fogadta el az ebédre szóló meghívást sem, inkább zsávolyos asztalkendőből szalonnát bicskázott póréhagymával, melynek szaga még az udvaron lángoló gumicsizmát is zavarba hozta
(1967 Moldova György)
3b. tárgyatlan
〈ételből〉 bicskával vág, ill. eszik
megrohanják a jégszekrényt, hogy bicskázzanak a szalonnából, melyet Verbunkos úr bánáti recept szerint pácol, paprikáz és végül szállít vevőkörének
(1969 Domahidy András)
Sz: bicskázó
Vö. TESz.; ÚMTsz. bicskáz

Beállítások