birtokhatár fn 4A

1. (Közig is) ’két szomszédos birtokot, (föld)területet egymástól elválasztó határ(vonal)’ ❖ [Oroszország] azért tartott minden vitát, melly Európa nyugoti részét foglalatoskodtatá, nyitva, hogy azalatt birtokvegyitési tervét háboríttatlanul üzhesse ’s egy részről ugyan Lengyelország nemzeti lételét tegye semmivé, más részről utat nyisson magának a’ földközi tengerig sőt talán az egész fekete tengert birtokhatáriba zárhassa (1833 Jelenkor C0226, 541) | a faluk szabad birtokhatárát 600 varas-ra vagyis 1800 lábnyira szabták a templomtól minden irányban (1861 Rosty Pál 8397006, 115) | átellenes [víz]parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt (1896 PallasLex. CD02) | a birtokhatárok jelzéséről megalkotott vármegyei szabályrendelet (1913 Besztercebánya és Vidéke 2101001, 6) | [a kataszteri térképek] elsősorban a birtokhatárok térképi rögzítésére szolgáltak (1997 Magyarország földje CD05).

2. (Pol v. hiv)(bizonyos feltétel megvalósulásának szempontjából) az egy tulajdonos által birtokolható földterület (helyi) jogszabályban meghatározott (legnagyobb) mérete’ ❖ magasnak tartják a százholdas birtokhatárt és ötven holdra való leszállítását követelik (1947 Szabad Föld márc. 23. C1537, 2) | Míg a jobbágyfelszabadítás és az ősiség eltörlése az ország más helyein lehetővé tette a korlátlan birtokszerzést, […] addig Debrecenben sokáig ragaszkodtak azokhoz a felső birtokhatárokhoz, amelyeket még a 18. században állapítottak meg (1993 Orosz István CD17) | [Franciaországban] bizonyos birtokhatár fölött nem adnak [normatív] támogatást (1999 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.².

birtokhatár főnév 4A
1. (Közig is)
két szomszédos birtokot, (föld)területet egymástól elválasztó határ(vonal)
[Oroszország] azért tartott minden vitát, melly Európa nyugoti részét foglalatoskodtatá, nyitva, hogy azalatt birtokvegyitési tervét háboríttatlanul üzhesse ’s egy részről ugyan Lengyelország nemzeti lételét tegye semmivé, más részről utat nyisson magának a’ földközi tengerig sőt talán az egész fekete tengert birtokhatáriba zárhassa
(1833 Jelenkor)
a faluk szabad birtokhatárát 600 varas-ra vagyis 1800 lábnyira szabták a templomtól minden irányban
(1861 Rosty Pál)
átellenes [víz]parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt
(1896 PallasLex.)
a birtokhatárok jelzéséről megalkotott vármegyei szabályrendelet
(1913 Besztercebánya és Vidéke)
[a kataszteri térképek] elsősorban a birtokhatárok térképi rögzítésére szolgáltak
(1997 Magyarország földje)
2. (Pol v. hiv)
(bizonyos feltétel megvalósulásának szempontjából) az egy tulajdonos által birtokolható földterület (helyi) jogszabályban meghatározott (legnagyobb) mérete
magasnak tartják a százholdas birtokhatárt és ötven holdra való leszállítását követelik
(1947 Szabad Föld márc. 23.)
Míg a jobbágyfelszabadítás és az ősiség eltörlése az ország más helyein lehetővé tette a korlátlan birtokszerzést, […] addig Debrecenben sokáig ragaszkodtak azokhoz a felső birtokhatárokhoz, amelyeket még a 18. században állapítottak meg
(1993 Orosz István)
[Franciaországban] bizonyos birtokhatár fölött nem adnak [normatív] támogatást
(1999 Országgyűlési Napló)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.²

Beállítások