bizalomhiány fn 4A (vál)

’az a tény v. az a lelkiállapot, érzés, (köz)hangulat, közérzet, hogy vki(k) vki iránt v. vmivel kapcsolatban bizalmatlan(ok), kételkedő(k), fenntartással van(nak), ill. ennek megnyilvánulása; bizalmatlanság’ ❖ a’ más hitű rabok részéről bizalomhiány [szokott következni] (1842 Eötvös József–Lukács Móric C1602, 226) | [Szemere Bertalan] kijelentette Dembinszki előtt, hogy a hadsereg nem bizik többé az ő vezetésében, s önmagának is be kell látnia, hogy mennyire zsibbasztja e bizalomhiány az ő további működését (1896–1898 Gracza György CD45) | [A papírpénzeknek a 19. század első felében] nem volt valami nagy a népszerűségük […]. S pedig sokszor nem is éppen bizalomhiány miatt, bár kétségtelen, hogy ez volt az oka legtöbbször (1910 Faragó Miksa CD10) | Az orosz gazdasággal szembeni bizalomhiány tüneteként óriási méreteket öltött a tőkekimenekítés (2000 Figyelő CD2601).

bizalomhiány főnév 4A (vál)
az a tény v. az a lelkiállapot, érzés, (köz)hangulat, közérzet, hogy vki(k) vki iránt v. vmivel kapcsolatban bizalmatlan(ok), kételkedő(k), fenntartással van(nak), ill. ennek megnyilvánulása; bizalmatlanság
a’ más hitű rabok részéről bizalomhiány [szokott következni]
(1842 Eötvös József–Lukács Móric)
[Szemere Bertalan] kijelentette Dembinszki előtt, hogy a hadsereg nem bizik többé az ő vezetésében, s önmagának is be kell látnia, hogy mennyire zsibbasztja e bizalomhiány az ő további működését
(1896–1898 Gracza György)
[A papírpénzeknek a 19. század első felében] nem volt valami nagy a népszerűségük […]. S pedig sokszor nem is éppen bizalomhiány miatt, bár kétségtelen, hogy ez volt az oka legtöbbször
(1910 Faragó Miksa)
Az orosz gazdasággal szembeni bizalomhiány tüneteként óriási méreteket öltött a tőkekimenekítés
(2000 Figyelő)

Beállítások