bogas¹ mn 15A8bogos

1. (kissé rég)(kusza, tekervényes) ágakból, nyúlványokból álló, ill. ilyeneket növesztő 〈növény(i rész)〉’ ❖ A’ Ris-kása […] szalmája […] bogos (1787 Mátyus István C3068, 155) | felnöve Bogos fürtökkel […] a’ Finnyás növötény [= növény] (1837 Figyelmező C6730, 42) | leveles, bogos hínár, mely megfogja a belehullott ember lábát, mint a kötél, s lehúzza a gyökérig (1884 Petelei István 8361008, 112) | a sáncok tetején, csaknem egymásba nőve, ágaikkal ölelkező bogos fűzfák húzódtak végig (1895 Malonyay Dezső C3018, 8) | bogas lombján pihenni térnek felhők és vándormadarak (1940 e. Berkó Sándor 9051002, 6) | kiválasztott egy bogasan nőtt tüskés gallyat (1961 Dobozy Imre C6871, 841) | Az erdő mögött, a fák bogos koronáiba akadva, lágyan világított a nap (1986 Nádas Péter 9466002, 33).

1a. (rég) ’sokfelé ágazó, többágú 〈agancs〉, ill. ilyet viselő 〈szarvas〉’ ❖ Nem fog soha […] térén bogas szarvas futni (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2528, 36) | Az antilopoknak is van szarvuk, de nem bogas (1857 Fáy András¹ C1705, 206) | Egy régi mondaként itt Herne, ki Régente fő vadász volt Windsoron, A tél szakában csöndes éjfelen Bogos szarvakkal jár egy tölgy körül (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3731, 201) | Övéivel bogos gim arra tart (1899 Ábrányi Emil ford.–Byron C7059, 56) | [A villásszarvú antilopoknál] szarva mind a két nemnek van, de csak a bak szarvai bogosak (1911 RévaiNagyLex. C5697, 692).

2. (Növ) ’olyan 〈virágzat〉, amelynek a virágban végződő főtengelyén a kiágazó tengelyek túlnőnek’ ❖ A határolt virágzatnál, melyet általában bogas virágzatnak is neveznek, […] minden tengely virágban végződik (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 147) | [A bodza] ötös-elágazásu bogas sátorának virága a leveledzés után május második felében bontakozik ki (1893 PallasLex. CD02) | Virágzat, több virág csoportosulása meghatározott ágrendszeren, mely utóbbi, mint általában a szár elágazása, kétféle lehet: fürtös v. bogas (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 79).

2a. (rég, Növ) ’bugát alkotó, bugás 〈virágzat〉, ill. olyan 〈növény〉, amelynek virágzata buga’ ❖ Bogas pázsitok (növ.), a pázsitféléknek nagyobb csoportja, amelyeknek a virágzata nem kalász, mint p. a buzáé, hanem ágbog, mint p. a zabé (1893 PallasLex. CD02) | Pennisetum typhoideum […], néger v. szerecsen köles, kelet-indiai egynyáréltü fű, bogas kalásza tojásdad-hengeres, tömött (1896 PallasLex. CD02) | Cigaretta-, szivar- és pipadohányfajtákra szokás osztani a dohányokat. Virágai sárgászöldek, rózsaszínek, pirosak, lilásak, és bogas virágzatot képeznek. Toktermése van (2000 Természet Világa CD50).

3. (ritk) ’bonyolult, szövevényes, nehezen megoldható v. értelmezhető 〈jelenség, probléma〉’ ❖ Rettenetes komoly válság, Bogos helyzet, rút, sivár (1903 Borsszem Jankó aug. 23. C5022, 2) | még bajba keveredik, ha letartóztatom. No fene bogas ügy! (1913 Gárdonyi Géza C1850, 243) | Bogas kérdés (1919 Dóczy Jenő CD10) | Nem ismeri meg itt anya a lányát, sem a tudós ezer bogos talányát (1934 k. Kosztolányi Dezső 9359161, 376) | [a] két írás mögött […] felködlik a „mily sekély a mélység és mily mély a sekélység” bogas problematikája (1943 Örley István 9501002, 331).

J: ágas-bogas, ágbogas.

Ö: ágas-~, ág~.

Vö. CzF.; TESz. bog; ÉKsz.

bogas¹ melléknév 15A8
bogos 15A
1. (kissé rég)
(kusza, tekervényes) ágakból, nyúlványokból álló, ill. ilyeneket növesztő 〈növény(i rész)
A’ Ris-kása […] szalmája […] bogos
(1787 Mátyus István)
felnöve Bogos fürtökkel […] a’ Finnyás növötény [= növény]
(1837 Figyelmező)
leveles, bogos hínár, mely megfogja a belehullott ember lábát, mint a kötél, s lehúzza a gyökérig
(1884 Petelei István)
a sáncok tetején, csaknem egymásba nőve, ágaikkal ölelkező bogos fűzfák húzódtak végig
(1895 Malonyay Dezső)
bogas lombján pihenni térnek felhők és vándormadarak
(1940 e. Berkó Sándor)
kiválasztott egy bogasan nőtt tüskés gallyat
(1961 Dobozy Imre)
Az erdő mögött, a fák bogos koronáiba akadva, lágyan világított a nap
(1986 Nádas Péter)
1a. (rég)
sokfelé ágazó, többágú 〈agancs〉, ill. ilyet viselő 〈szarvas〉
Nem fog soha […] térén bogas szarvas futni
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
Az antilopoknak is van szarvuk, de nem bogas
(1857 Fáy András¹)
Egy régi mondaként itt Herne, ki Régente fő vadász volt Windsoron, A tél szakában csöndes éjfelen Bogos szarvakkal jár egy tölgy körül
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
Övéivel bogos gim arra tart
(1899 Ábrányi Emil ford.Byron)
[A villásszarvú antilopoknál] szarva mind a két nemnek van, de csak a bak szarvai bogosak
(1911 RévaiNagyLex.)
2. (Növ)
olyan 〈virágzat〉, amelynek a virágban végződő főtengelyén a kiágazó tengelyek túlnőnek
A határolt virágzatnál, melyet általában bogas virágzatnak is neveznek, […] minden tengely virágban végződik
(1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.Emery)
[A bodza] ötös-elágazásu bogas sátorának virága a leveledzés után május második felében bontakozik ki
(1893 PallasLex.)
Virágzat, több virág csoportosulása meghatározott ágrendszeren, mely utóbbi, mint általában a szár elágazása, kétféle lehet: fürtös v.vagy bogas
(1930 TolnaiÚjLex.)
2a. (rég, Növ)
bugát alkotó, bugás 〈virágzat〉, ill. olyan 〈növény〉, amelynek virágzata buga
Bogas pázsitok (növ.növény), a pázsitféléknek nagyobb csoportja, amelyeknek a virágzata nem kalász, mint p.például a buzáé, hanem ágbog, mint p.például a zabé
(1893 PallasLex.)
Pennisetum typhoideum […], néger v. szerecsen köles, kelet-indiai egynyáréltü fű, bogas kalásza tojásdad-hengeres, tömött
(1896 PallasLex.)
Cigaretta-, szivar- és pipadohányfajtákra szokás osztani a dohányokat. Virágai sárgászöldek, rózsaszínek, pirosak, lilásak, és bogas virágzatot képeznek. Toktermése van
(2000 Természet Világa)
3. (ritk)
bonyolult, szövevényes, nehezen megoldható v. értelmezhető 〈jelenség, probléma〉
Rettenetes komoly válság, Bogos helyzet, rút, sivár
(1903 Borsszem Jankó aug. 23.)
még bajba keveredik, ha letartóztatom. No fene bogas ügy!
(1913 Gárdonyi Géza)
Bogas kérdés
(1919 Dóczy Jenő)
Nem ismeri meg itt anya a lányát, sem a tudós ezer bogos talányát
(1934 k. Kosztolányi Dezső)
[a] két írás mögött […] felködlik a „mily sekély a mélység és mily mély a sekélység” bogas problematikája
(1943 Örley István)
Vö. CzF.; TESz. bog; ÉKsz.

Beállítások