boglár fn 4A2

1. ’〈ruha, föveg stb. díszítésére〉 ékköves, gyöngyös, zománcos, változatos felületű és formájú (arany- v. ezüst)ékszer, dísz, gomb, ill. arany- v. ezüstfonállal hímzett, szövött, varrott stb. ékítmény’ ❖ islóg [=] köszönty, boglár, arany-ezüst-pléhetske (1784 Kisded szótár C0815, 39) | Fényes boglárok csillognak [a mén] sárga fejéről (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 146) | a hercegnő ősei, a bessarabiai hercegek nagy bajuszokkal, arany sujtásos ruhákban, boglárokkal, mentekötőkkel (1889 Justh Zsigmond 8213008, 267) | [Az övet] rendszerint a közepén egy kerek boglárral kapcsolták össze (1900 Nagy Géza CD20) | felvett egy boglárt, amely dolmányáról szakadt le (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 103) | boglár: […] a melltű egyik fajtája (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. ’ékszeren, ruhadarabon (drágakövekkel kirakott,) rendsz. gomb alakú fémdísz, veret’ ❖ lánna [= lemez] [=] pléh, boglár (1784 Kisded szótár C0815, 42) | boglárokkal kirakott kardkötőn (1847 Eötvös József 8126007, 36) | III. Béla király koporsójának 1848-ban történt felbontása alkalmával a négykaréjú zománcos násfa levált középső kerek boglárja illetéktelen kezekbe került (1939 Magyar művelődéstörténet CD43) | egy ezüstövet, amely 24 boglárból állt (1999 Szende Katalin ford.–Jaritz CD52).

1b. ’〈használati tárgyon〉 ehhez hasonló dísz, berakás’ ❖ Boglárja a’ könyvnek (1792 Kisded szótár C0816, 22) | Hét boglár volt a pajzson (1832 Fábián Gábor ford.–Macpherson C1654, 187) | Az aranyozott ezüst könyvtáblát finom filigrán, apró zománcos boglárok és nielló-dísz ékíti (1940 Magyar művelődéstörténet CD43) | [a szuszék mintájában] a vízszintesen egymással szembehelyezett két tulipán közt boglár, vagyis rozettadísz van (1999 Természet Világa CD50).

2. (rég, Növ is) ’szinte egész éven át virágzó, enyhén fűrészes levelű, fészekvirágzata középső virágainak együttesével aranysárga gombot idéző, lágy szárú évelő növény, ill. e növények faja, az ún. vadszázszorszép (Bellis perennis)’ ❖ [bokrétája] sok szirmu a’ rózsának és boglárnak (1842 Ercsei József C3078, 262) | egy tő boglár volt a háta megett, abból szakitott egy rózsaszin kis virágot (1882 Petelei István C3486, 156) | Vad százszorszép. Bellis perennis L. […] Boglár, kicsiny nadályvirág, murvai vagy sziklai rózsa, pászka morzsa, perevirág, rukercz, szikrázó rózsácska, tavaszhozó fű, tavaszi fű (1902 Wagner János CD35).

Ö: pézsma~.

ÖU: arany~, ezüst~.

ÖE: ~csat, ~gyártó, ~gyűrű, ~kökörcsin.

Sz: bogláros, boglároz.

Vö. CzF. boglár¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

boglár főnév 4A2
1.
〈ruha, föveg stb. díszítésére〉 ékköves, gyöngyös, zománcos, változatos felületű és formájú (arany- v. ezüst)ékszer, dísz, gomb, ill. arany- v. ezüstfonállal hímzett, szövött, varrott stb. ékítmény
islóg [=] köszönty, boglár, arany-ezüst-pléhetske
(1784 Kisded szótár)
Fényes boglárok csillognak [a mén] sárga fejéről
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
a hercegnő ősei, a bessarabiai hercegek nagy bajuszokkal, arany sujtásos ruhákban, boglárokkal, mentekötőkkel
(1889 Justh Zsigmond)
[Az övet] rendszerint a közepén egy kerek boglárral kapcsolták össze
(1900 Nagy Géza)
felvett egy boglárt, amely dolmányáról szakadt le
(1922 Móricz Zsigmond)
boglár: […] a melltű egyik fajtája
(1977 NéprajziLex.)
1a.
ékszeren, ruhadarabon (drágakövekkel kirakott,) rendsz. gomb alakú fémdísz, veret
lánna [= lemez] [=] pléh, boglár
(1784 Kisded szótár)
boglárokkal kirakott kardkötőn
(1847 Eötvös József)
III. Béla király koporsójának 1848-ban történt felbontása alkalmával a négykaréjú zománcos násfa levált középső kerek boglárja illetéktelen kezekbe került
(1939 Magyar művelődéstörténet)
egy ezüstövet, amely 24 boglárból állt
(1999 Szende Katalin ford.Jaritz)
1b.
〈használati tárgyon〉 ehhez hasonló dísz, berakás
Boglárja a’ könyvnek
(1792 Kisded szótár)
Hét boglár volt a pajzson
(1832 Fábián Gábor ford.Macpherson)
Az aranyozott ezüst könyvtáblát finom filigrán, apró zománcos boglárok és nielló-dísz ékíti
(1940 Magyar művelődéstörténet)
[a szuszék mintájában] a vízszintesen egymással szembehelyezett két tulipán közt boglár, vagyis rozettadísz van
(1999 Természet Világa)
2. (rég, Növ is)
szinte egész éven át virágzó, enyhén fűrészes levelű, fészekvirágzata középső virágainak együttesével aranysárga gombot idéző, lágy szárú évelő növény, ill. e növények faja, az ún. vadszázszorszép (Bellis perennis)
[bokrétája] sok szirmu a’ rózsának és boglárnak
(1842 Ercsei József)
egy tő boglár volt a háta megett, abból szakitott egy rózsaszin kis virágot
(1882 Petelei István)
Vad százszorszép. Bellis perennis L.Linnaeus […] Boglár, kicsiny nadályvirág, murvai vagy sziklai rózsa, pászka morzsa, perevirág, rukercz, szikrázó rózsácska, tavaszhozó fű, tavaszi fű
(1902 Wagner János)
ÖU: aranyboglár, ezüstboglár
ÖE: boglárcsat, boglárgyártó, boglárgyűrű, boglárkökörcsin
Sz: bogláros, boglároz
Vö. CzF. boglár¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások