bogoz¹ ts ige 4a 

1. (tárgy n. is) (átv is) ’〈kötelet, fonalat, szalagot stb.〉 úgy köt meg, hogy csomó(k sora) keletkezik rajta, ill. 〈bogo(ka)t, csomó(ka)t〉 így létrehoz’ ❖ kivánja ezen békeſſég kötelét bogozni (1785 Magyar Hírmondó 7444064, 291) | Bogozni. Bogot kötni (1792 Kisded szótár C0816, 22) | [jövendő feleségükre vonatkozóan kikötötték,] s erre egy roppant csimbókot bogoztak: hogy magyar nők váljanak belőlök (1858 Jósika Miklós C2367, 114) | a hajadonok az álluk alatt bogozott kendőt, még pedig gyakran világos selyemből szőttet kötnek a fejükre (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A varázslás e neméhez tartozik a „fonalrakás” is, a mihez 70 görcscsel bogozott fekete fonalat használnak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a zsineg csomóját szorosabbra bogozták (1977 Kertész Imre² CD41).

2. (átv is) ’〈kötel(ek)et, fonal(ak)at stb.〉 ráköt vmire v. egymáshoz köt, ill. szálak összecsomózásával 〈hálót, csipkét stb.〉 létrehoz’ ❖ Brabantban csipkét tanultam bogozni (1853 Jósika Miklós 8212012, 22) | Ágnes macskahízelgéssel fogadta a „menekültet”, tudta már ő azt jól, micsoda zavarokban van. Hiszen ő maga bogozta ezt az egész hálót! (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | [az ebergassingi szőnyeggyárban] bogozott szőnyegeket is készítenek keleti modorban (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A bika] szarvára bogozott kötelek végét két legény tartja (1910 Bálint Aladár CD10) | ezüst pókhálószálat egymáshoz bogozni (1967 Méliusz József 9433001, 146) | Mintha szövőszékben ülne: ahol szál szakad, menten bogoz a bogos ujjaival (1970 Sütő András 9620012, 68).

2a. (rég) ’〈hajat〉 befon, ill. csomó(k)ba köt’ ❖ szénfekete haja, kétoldalt csimbókokba bogozva, és hegyesen kipödrött, huszáros bajusza [volt Kalondainak] (1876 Jókai Mór CD18) | Ha a fonatlan üstököt a fül előtt visszakötözték […], bogozott hajnak nevezték el (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (átv is) ’〈kötéllel, fonállal stb.〉 hozzákötöz, hozzáerősít vmihez, ill. egymáshoz kötöz’ ❖ Azok az egyforma fehércsuhás zarándokok ott elöl, derékkötő kordáikkal egymáshoz bogozva, nem mások, mint Konrád würzburgi püspök gyilkosai (1884 Jókai Mór CD18) | sással egymáshoz van bogozva a [bárány] lába (1892 Tömörkény István C4317, 185) | Eleget sirtam én, mikor kiedhez bogozták szép éfiuságomat [!] (1901 Benedek Elek C0933, 13) | Gyakorta, hogyha az ember nem óvatos, Tüzet vízzel kever, élőt holthoz bogoz (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 300).

4. (vál) ’〈rendsz. az elbeszélő〉 a cselekmény szálait bonyolítja, ill. 〈bonyolult cselekményt v. a cselekményben vmely csomópontot〉 így létrehoz’ ❖ [az író tehetségéről] tanuskodik a […] feszítő érdekü regénynek ügyesen bogozott csomója (1858 Jósika Miklós C2423, 101) | A szcénázás ügyesen volt bogozva (1892 Jókai Mór CD18) | Sehol semmi célzatosság, észre sem veszem, hogy az elbeszélő bizonyos célokra tekint, bonyodalmat akar bogozni, ismét kibogozni (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 44) | Ananké [= a sors] már bogozza a szálakat, amelyek részint az apa váratlan halálát, részint a sokáig örökké tartónak minősített szerelem közeledtét rezegtetik a végzet szövőszékén (1996 Szabó Magda 9630006, 19).

5. (átv is) ’〈bogot, csomót, ill. összegubancolódott v. csomóra kötött szál(ak)at stb.〉 bontogat, ill. kiold, kibogoz’ ❖ Nietzsche a kereszténység ellen támad és a görögség gordiusi csomóját bogozza (1905 Juhász Gyula¹ 9284820, 61) | [a kutya] meg volt kötözve. […] A fiúka nézte tanácstalanul. – Eloldlak, aztán menjél, – gondolta ki végül s odabátorkodott. Bogozni kezdte a nagy fene csomót (1940 Asztalos István CD10) | A néni meg elővett egy csomagot és kezdte bogozni a madzagot (1951 Örkény István 9500001, 158) | megállt a kezem, miközben a nadrágkötőt bogoztam kifelé (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 88) | Az öreg egy batyut bogoz. Himi-humi omlik ki belőle: kőbalták nyelestül, késformák s más használati eszközök (1989 Szeberényi Lehel 2025069, 121).

5a. (vál) ’〈kérdést, feladatot, problémát, (bűn)ügyet stb.〉 megérteni, megválaszolni, megoldani igyekszik, vizsgál, kutat’ ❖ [a vizsgálat] a véres összeesküvés hálóját bogozza (1900 Budapesti Hírlap aug. 3. C0055, 3) | Micsoda detektivregény, mondogatta magában, mikor egy-egy esetet bogozott (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 53) | Nehéz volt ilyenkor [ti. a tavaszi délutánon] számtanpéldákat bogozni (1937 Zsigray Julianna 9804001, 96) | Falusi pedagógusházaspár ügyét bogoztam (1958 Népszabadság szept. 10. C1499, 3) | Mindketten az erkölcsi relativizmus kérdéseit bogozzák (1994 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ki~, össze~.

ÖU: rá~, szét~.

Sz: bogozás, bogozgat.

Vö. CzF. ~, bögöz; ÉrtSz.; TESz. bog; ÉKsz.; ÚMTsz.