boldogságérzet l. összetételként az alábbi szócikkben

boldogság fn 3A8 

1. ’a helyzetével, állapotával, körülményeivel elégedett és ennek örömteli tudatával áthatott ember állapota, ill. boldog volta’ ❖ sirva áldottam az Istent az érzett boldogságért (1787 Kazinczy László C2554, 144) | [Koltón] olly édes, de olly édes heteket tölténk, a millyen boldogságot halandó álmodni és elbírni csak képes (1847 Petőfi Sándor 8366456, 75) | A bölcsesség keblén, meglátod, Naponta nő majd boldogságod (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 70) | öröm volt látni boldogságtól sugárzó arcodat (1987 Moldován Domokos 1111004, 275) | felhőtlen boldogságban (1987 Megyesi Gusztáv 1108002, 144).

1a. ’az a kiegyensúlyozott, örömteli stb. állapot, amelyet vki vmely közösség tagjaként v. vmely helyzetben átélhet’ ❖ rövid idn meg-ſzerzitek magatoknak örökre, a’ Republikánusok’ dits nevezetével eggyütt a’ Békességet és Nemzeti boldogságot (1795 Magyar Hírmondó 7444130, 717) | pénzért vagy jóſzágért kötnek házasságokot, felſzentelvén ál nagyságért házi boldogságokot (1806 Verseghy Ferenc 8518018, 95) | [1748-ra Mária Terézia] életének virágában van, teljes mértékben élvezi családi boldogságát (1891 Marczali Henrik CD55) | [a nők ambíciói] elsősorban a család, a gyermek, a szerelmi boldogság körül forognak (1990 Erdődy Edit CD53).

1b. (vál) ’(vmi által okozott) jó érzés, megelégedettség, öröm’ ❖ Ki engedheti át magát féktelen szenvedélyeknek ott, hol […] léleknyugalom’ boldogsága […] mosolyog ránk? (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232032, 184) | a győzelem boldogsága (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 137) | a megkönnyebbülés boldogsága ömlött el egész testén (1971 Szemlér Ferenc 9655002, 227) | jó egészséget és sok boldogságot kívánunk Neked és családodnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’olyan dolog, amely képes boldoggá tenni vkit, amely megelégedettség és örömök forrása’ ❖ E rövid életben mihez ragaszkodjunk? Nem tudom, megvallom. Az egy barátságot Míveljük e földön, mint fbb boldogságot (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 51) | Milyen boldogság most a jó meleg szoba, S meleg szobában a barátságos család! (1848 Petőfi Sándor CD01) | – Nagy gond egy ilyen ház, – mondta Lajos. – De ha egyszer elkészül, nagy boldogság (1937 Németh László² 9485039, 218) | nem lesz többé éhes gyerek, mezítlábasok télen és megalázó, gyárak előtt sorba álló munkanélküliek, micsoda boldogság! (1994 Szántó Piroska 1166002, 15).

2a. (birtokszóként) ’〈rendsz. becéző megszólításban:〉 olyan személy, aki képes boldoggá tenni vkit, számára a megelégedettség és örömök forrása’ ❖ Még egy csókot boldogságom! Aztán érjen utól átkom! Elmegyek a csatatérre Az igazak seregébe (1854 Vajda János CD01) | Oh Imre, édes boldogságom! (1872 Prém József 8377020, 56) | – Mari! Édes boldogságom! – olvadozott Noszty (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 217) | nem olyan régen egészséges kisfiam született. Ő az én boldogságom (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (a mennyre utaló jelzővel) (Vall) ’〈a kereszténység tanítása szerint:〉 a másvilágon az üdvösség állapota’ ❖ hogy ne viſelnél annál-is inkáb’ gondot az emberi állatnak mindenikére; kiket a’ te ditseretedre és az örök boldogságra kéſzítetted (1775 Molnár János 7232028, 187) | Minek lenne a másvilági boldogság, ha itt tökéletesség volna? (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 90) | István [király] a világi uralomban, a politikai hatalomban látja az égi boldogsághoz vezető eszközt (1928 Hóman Bálint CD42) | az Isten mindenkit meghív a mennyei boldogságra, de sokan visszautasítják (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

4. (rég) ’az az állapot, hogy vkinek vmiből sok jutott, bőség, gazdagság’ ❖ Meg-vetett téged az Úr, hogy ne légy Király, im azért az új Saulért új Dávid kenettetett-fel, és a’ Magyar Israëlnek adatott, a’ közönséges jónak olly nagy bóldogságával hogy méltán lehet kételkedni, ha Dávid tett-é Iſraëlnek több haſznot, avagy László Magyar Orſzágnak (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 92) | [A nagyenyedi kollégium] meg-kapta … Néhai munkás Bod Péternek, és a’ fáradhatatlan Iró és tudós Benkö Józsefnek Kéz-Irásaikat … Nevekedvén ezek által-is Kollégiumunknak Bóldogsága; Múseumunknak pedig fényessége (1796 Parnasszusi időtöltés C0126, 98).

ÖU: köz~.

ÖE: ~érzet, ~igény, ~keresés, ~vágy.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. boldog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

boldogságérzet l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-érzet (utótagként)

1. ’〈vmely fizikai jelenség, ritk. egyéb hatás által keltett〉(képzelt) érzéklet, ill. 〈ilyen jelenség〉 érzékelése, felfogása’ ❖ ‖ fényérzet fn 3B | [zöldályog-műtét esetében] legkevesebb eredményt pedig akkor tapasztalni, ha magához a fényérzet csökkenéséhez már láttérszükülés is csatlakozott (1864 Orvosi Hetilap C8114, 609) | A le nem tapadt helyeken a pupilla széle kis öblöket képezve tágul fényre, élénken. Tn. Fényérzet, projectio jó (1903 Orvosi Hetilap C8153, 23) | érvényre jutnak az indirekt világítás egyéb előnyei is: a világos mennyezet, a kellemes fényérzet (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ hangérzet fn 3B | ezen eljárás által az áram irányát az idegben gyorsan megváltoztattuk, s a legtöbb esetben sikerűl is hangot előidéznünk, s ha egyszer már az idegben hangérzet beállt, akkor az ismétlődni szokott gyengébb áramnál is (1870 Orvosi Hetilap C8120, 549) | ezek a most dysharmoniásan hallott endogen [= belső eredetű] hangok adhatják meg az okot az abnormalis hangérzet, a fülzúgás keletkezésére (1929 Orvosi Hetilap C8179, 739) | A zenei recepció e hagyományának értelmében mindig a közvetlenül és temporálisan [= időben] adott hangérzeteken túl helyezkednek el azok a viszonyok (értelem-összefüggések, formák), amelyeket a hallás „szemlél”, azaz konstituál [= létrehoz] a megjelenítés, ítélés, figyelem, emlékezet, várakozás aktusaival (2008 Csobó Péter György 3228002, 450) ‖ hidegérzet fn 3B | nemcsak akkor kell váltólázt kórismézni, midőn annak tökéletes képe észlelhető, hanem akkor is, midőn a hidegérzet, fejfájás, ásítozás, izzadás [hiányoznak] (1865 Orvosi Hetilap C8115, 6) | az érzékelt, tehát érzéki, azaz érzékelhető minőséget, a színt, fényérzetet, hangot, szagot, ízt, meleg- vagy hidegérzetet (1938 Budapesti Szemle C7784, 47) | [A jeges vízben] azért nincs hidegérzetem, mert előtte bemelegítek, így a testem teljesen másként reagál a körülményekre (2009 Szabad Föld febr. 13. C8395, 7) ‖ hőérzet fn 3B | a testek molekulái heves mozgásban vannak, melyek azonban közvetlenül szemmel észre nem vehetők, hanem bennünk a hőérzetet keltik (1895 PallasLex. CD02) | Ha az inger eléri a megfelelő érzékszervet, változást idéz elő benne. Ez a változás a vezető idegszálon át bejut az agykéregbe és így kivált egy lelki jelenséget (fény- hang- hőérzet stb.) (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 120) | ha nem csal a hőérzetem – alig lehetett több 5-6 foknál (1991 Magyar Nemzet okt. 3. C8366, 13) ‖ melegérzet fn 3B | úgy 15-20 percz múltával az előbb érzéketlen bőrfelület a fémdarab körül kipirosodott, a beteg formicatióról [= zsibbadásról], melegérzetről kezdett panaszkodni (1881 Orvosi Hetilap C8131, 124) | [a görög teknősök] közül egyiknek a páncélja sem hevült át annyira, hogy az arcbőrön kellemes melegérzetet keltett volna (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Vorarlberg tartományban] a húsfélék közül főleg marhahúst esznek, de jellegzetes osztrák mártásokkal. Fűszerezésük a melegérzet elősegítését szolgálja (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely testi állapot keltette〉 fizikai érzés, benyomás’ ❖ ‖ álmosságérzet fn 3B | [az aceton-kloroform belélegzésének a hatására] 1/2 óra múlva bizonyos bágyadtság és egy-két perczre kifejezett álmosságérzet fogott el (1894 Orvosi Hetilap C8144, 1) | [az autóvezetés közbeni] megálláskor végzett mozgás fokozza a vérkeringést, javítja az agyműködést, csökken az álmosságérzet (1989 Népsport júl. 27. C8058, 4) ‖ éhségérzet fn 3B | A’ kérődző gyomor természeti tulajdona, hogy éhségérzetét csak nagy foglalmu takarmány csilapitja le (1842 Vasárnapi Újság C0435, 642) | Ha a munkás éhezik, a pálinka elbóditja kinzó éhségérzetét (1905 Népszava márc. 7. C7892, 7) | az elítéltek az állandó éhségérzetet tartották a legrosszabbnak (1996 Horváth Attila CD17) ‖ fáradtságérzet fn 3B | [anorexia esetén] az étvágytalanság, fejfájás, fáradtságérzet fokozott mértékben tér vissza (1908 Orvosi Hetilap C8158, 298) | [az asztmára szedett gyógyszerek többsége doppingszerként hatva] segíti az izomrost-növekedést, csökkenti a fáradtságérzetet, ezzel is feljebb tolva a teljesítőképesség határát (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ szomjúságérzet fn 3B | a szomjúságérzetre egy nyelvben sincs az étvágynak megfelelő synonyma (1897 Orvosi Hetilap C8147, 121) | Nagy szomjúságérzet és súlyveszteség esetén tea és konyhasóinfusió adható (1931 Orvosi Hetilap C8181, 401) | a sportolás megkezdése előtt, illetve edzés közben, még a szomjúságérzet jelentkezése előtt, kisebb adagokban célszerű a folyadékot elfogyasztani (2004 Természet Világa CD50) ‖ teltségérzet fn 3B | a gyomorneurosis számos kellemetlen tünete: nyomás, teltségérzet, émelygés (1904 Orvosi Hetilap C8154, 531) | [a kamillatea] serkenti az emésztést, csökkenti a teltségérzetet (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈vmely érzelem, lelkiállapot〉 belső élménye, tapasztalata’ ❖ ‖ boldogságérzet fn 3B | A’ boldogságérzet-okozta csendet Béla szakitotta félbe (1847 Életképek C8373, 429) | A legtisztább gyönyörüségünk az a boldogságérzet, ami a jócselekedeteink nyomán árad bennünk… (1913 Nagy Lajos 9472011, 37) | Ha drogot juttatunk a szervezetbe, akkor endogén-morfin termelés indul be az agyunkban, s ez kielégülést, boldogságérzetet kelt (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ büszkeségérzet fn 3B | [ha Mignonne-nak lábát látta volna] Ly-Chas-Pée, ki a khinai hölgyekről tartott felolvasást […], hát nem dobta volna ki a khinai papucsot a párisi hölgyeknek mély büszkeségérzettel, hogy: „Mes dames [= Hölgyeim], van-e ilyen kis lábuk?” (1876 Fővárosi Lapok C8092, 623) | büszkeségérzet afelett, hogy látnivalóinkat megtekintik (1931 Budapesti Hírlap márc. 20. C4719, 11) | [az európai uniós] csatlakozási tárgyalásokra szóló madridi meghívóval véglegesen „leesett az embereknél a tantusz”, s egyfajta büszkeségérzet is eltöltötte őket (1997 Magyar Nemzet szept. 9. C6354, 14) ‖ elégedettségérzet fn 3B | Elhiggyem-e azt, hogy van önmagán felülemelkedő boldogság, öröm és elégedettségérzet, amely túlterjeszkedik az egyéni sorson[?] (1938 Népszava aug. 3. C7506, 4) | a pénzbeli ösztönzők rövid távon nagyon is jól működnek. Tartós elégedettségérzetet azonban az okoz, ha a kollégák és a főnökök megbecsülik az erőfeszítéseket (2008 Népszabadság okt. 14. C7856, 22) ‖ félelemérzet fn 3B | meghatározhatlan félelemérzet őt néhány perczig mozdulatlanná merevítette (1841 Athenaeum C0022, 396) | [Gaston] fejében kellemetlen hangulatot keltve kavarogtak az abbé szavai. Bizonytalan félelemérzet fogta el (1911 Laczkó Géza CD10) | a biztonsági előírásokra adott sorozatos felmentéseknél a pénzügyi érdekek fölébe kerültek a biztonsági követelményeknek, ezért a lakosság félelemérzete nem alaptalan (1994 Országgyűlési Napló CD62) ‖ hálaérzet fn 3B | Fölséges Királyunk napról napra boldogitóbban szerencsélteti Hazánkat ’s Nemzetünket, ’s mellyek minden igaz Magyarnak kebeléből szakadatlan hálaérzetet ’s legmélyebb hódolati köszönést buzogtatnak (1834 Hasznos Mulatságok C8340, 1) | gyakran megesik, hogy a „tett” maga nem áll arányban a kiváltott hálaérzettel (1909 Moly Tamás CD10) | egyéni fogadalmak és hálaérzetek sokasága is serkentette az embereket a kegyhelyek felé (1990 Magyar néprajz CD47) ‖ szánalomérzet fn 3B | Midőn látám a falu szegény oláhlakóit rozzant gunyhóban nyomorogni barmával egy fedél alatt, mig a lovak büszkén emelék fejeiket a boltozatos istállókban, – az ellentét szemlélésekor szánalomérzet keletkezett keblemben az emberi nem iránt (1847 Pesti Divatlap C5840, 1078) | A csatársorban Pipa fölényes biztonsággal, elegáns könnyed játékának kristályos tisztaságában ragyogott időnként – de csak a mezőnyben, – mert a kapu előtt őt is megihlette a kiesésre ítélt Törekvés iránti szánalomérzet (1926 Nemzeti Sport ápr. 19. C7151, 4) | A riport a nehéz sorsú, rokkant komlói bányász, Erdei Antal tragédiába fordult életét villantotta fel, anélkül, hogy szánalomérzetet akart volna kelteni a nézőben (1981 Népszava nov. 24. C7446, 6) ‖ szorongásérzet fn 3B | az apa vérének 20 cm³-át („biológiai előpróba”) fecskendezték a gyermekbe, mire keresztfájdalmak, szorongásérzet léptek fel (1936 Orvosi Hetilap C8186, 1014) | [az embereknek] állandó bizonytalanság- és szorongásérzetük van, mert nemritkán képtelenek vagyunk világosan az értésükre adni, hogy mit akarunk, merre tartunk (1995 Magyar Nemzet márc. 16. C8370, 9).

4. ’〈vmely külső v. belső állapotról, helyzetről, tényről való〉(előzetes) tudás, meggyőződés’ ❖ ‖ betegségérzet fn 3B | vannak betegek, kik a tényleges viszonyoknak meg nem felelő betegségérzetök (hyperaesthesia) folytán önzőkké lesznek és bajukat sokszorosan túlhajtják (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 229) | Egyeseknél [ti. egyes demenciás betegeknél] a hangulat emelkedetté válik, betegségérzetük nincs, sőt nagyon is egészségeseknek tartják magukat (1912 RévaiNagyLex. C5701, 416) | a magát rosszul érző anya kivetíti a betegségérzetét a gyerekeire is, így az egész család gyógyszerfogyasztása nagyobb (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ felsőbbségérzet fn 3B | komoly arccal ül le s aztán bizonyos szellemi felsőbbségérzettel nézve végig felettünk, köpenye alól egy jó nagy csomagot dob maga elé (1879 Pesti Hírlap okt. 26. C5627, melléklet [2]) | bizonnyal merev arccal, lesujtó felsőbbségérzettel kerülték volna el az alkalmat, hogy kezeimet, mint egy bélpoklosét, meg kelljen érinteniök (1931 Népszava febr. 26. C7499, 14) | Egyesek hajlamosak még nyilvánosság előtt is megrovóan vagy gőgös felsőbbségérzettel szólni más népekről, vagy kisebbségekről (1992 Szabad Föld jan. 28. C8378, 10) ‖ fontosságérzet fn 3B | Az udvarias katonatiszt előzékenységével beszélget a tárcája ügyeiről, s a bürokrata fontosságérzetével egyformán vet sulyt ezekre az ügyekre (1902 Pesti Napló máj. 11. C6610, 2) | a legharmonikusabb házasság sem tudja az egyén „biztonság- és fontosságérzetét kielégíteni” (1997 Új Könyvek CD29) ‖ fölényérzet fn 3B | Liszt, az önerejére s magasabb hivatására teljesen támaszkodni tudó fölényérzet öntudatával vette fel a kihivó keztyüt, melyet Thalberg eléje dobott (1886 Nemzet aug. 2. C0385, 1) | A német lélekben mindig működött a fölényérzetnek az a beteges tulsága, amit csak a kritikailag művelt gondolkodás fékezhetett termékeny nemzeti öntudattá (1935 Pesti Hírlap jan. 1. C5683, 12) | Ebben a modorban nem a szellemi fölény hatalma, hanem a hatalom fölényérzete nyilvánul meg (1999 Országgyűlési Napló CD62) ‖ hatalomérzet fn 3B | a’ kereskedés, fényvágy’ és adózás’ korszaka, miből aztán a’ népnek körűl tekintő belátási képessége, jog- és hatalomérzete keletkezett (1842 Athenaeum C0024, 505) | valami uj válfaját kell megvalósitanom a tekintélynek, amely csöndes, gőg nélkül való, emberi, nem hatalomérzet, inkább kötelesség (1929 Pesti Hírlap febr. 15. C5677, 5) | Az, hogy a baj másokkal esik meg, hatalomérzetet ad, és megerősíti az egyénben saját sérthetetlenségének tudatát (1999 Népszava márc. 6. C6268, 8) ‖ kisebbségérzet fn 3B | Nem gőgös titánok ellen harcol vasárnap a Ferencváros, hanem lelkes, tekintélytisztelő, kisebbségérzetük miatt minden ziccert alázatosan kihasználó fiatalok ellen (1935 Nemzeti Sport júl. 5. C6590, 1) | Talán éppen a természettudományokkal szemben érzett görcsös kisebbségérzetből fakadóan kezdődött meg a társadalomtudományokban az a folyamat, amely – minden fejlődésük ellenére is – egy szűkösebb világba vezetett (1988 Beke Kata 1012001, 92) ‖ válságérzet fn 3B | Válságérzetüket [ti. azokét, akik misztikus tanokat követnek] fokozza nagy embercsoportok sorsának tragikus fordulata (1942 Népszava okt. 25. C7510, 15) | A dekadenciáról szólva gyakran emlegetik a kor mélyéből feltörő válságérzetet mint közvetlen okot (1968 Aczél György 9809009, 160) | a nemzet belső bizonytalanság- és válságérzetének felerősödése (1999 Szabó Éva Eszter CD58) ‖ veszteségérzet fn 3B | a veszteségérzet háromszorosan keserü kelyhe azoké, kik a dicsőültnek [ti. az elhunytnak, Csécsi Nagy Imrének] lelke fényéhez s szive melegéhez közelebb állottunk (1847 Hetilap CD61) | Gyász, valamely közelálló v. tisztelt egyén elhunytakor az emberben támadó veszteségérzet kedélyállapota (1913 RévaiNagyLex. C5705, 135) | elszomorító, hogy kutatócsoportok, magukat felelősnek vélő politikusok és más közszereplők abban látják saját feladatukat, hogy a pénzügyi megszorítások által természetesen sújtott csoportok veszteségérzetét még fokozzák (1995 Magyar Hírlap CD09).