bontókés fn 4B8

1. (rég, átv is) ’boncolásra haszn., kés alakú kisebb vágóeszköz’ ❖ meg-hóltnak tettzvén bontó kés alá … tétettek (1786 Mátyus István C3067, 17) | [egy] ember akadott vala, úgy mond [a doktor], az én bontó késem alá (1791 Mátyus István C3071, 603) | Ön bosszut áll … azokon az úgynevezett analistákon, a kik, mintha csak bontó késsel irnák könyveiket valamely aljas hely asztalán (1893 Tóth Béla¹ ford.–Bourget C4265, 57).

2. (rég, vál) ’〈az elemző módszer, ill. a kritikai szellem v. hajlam jelképeként〉’ ❖ az eszthetika bontó kését ő [ti. Kölcsey] forgatja először a tudás és izlés teljes avatottságával (1896 Beöthy Zsolt C1014, 89) | [Verseghy számára] a mérték és a kifejezések pallérozottsága: ez a fődolog, néha-néha mélyebbre is ereszti ugyan bontókését, de mintha megbánná tettét a következő pillanatban ismét az epidermist metszi-vágja, s az élő húst megkiméli (1899 Irodalomtörténeti Közlemények C0216, 447).

3. (ritk) ’bontásra haszn. (kés alakú) vágóeszköz’ ❖ [A régészeti ásatás során] hol egy háromujjú ősló hátsó lába, hol egy teknős többé-kevésbé egyben maradt hátpáncélja bukkan elő a bontókés és az ecset alól (2000 Természet Világa CD50).

bontókés főnév 4B8
1. (rég, átv is)
boncolásra haszn., kés alakú kisebb vágóeszköz
meg-hóltnak tettzvén bontó kés alá … tétettek
(1786 Mátyus István)
[egy] ember akadott vala, úgy mond [a doktor], az én bontó késem alá
(1791 Mátyus István)
Ön bosszut áll … azokon az úgynevezett analistákon, a kik, mintha csak bontó késsel irnák könyveiket valamely aljas hely asztalán
(1893 Tóth Béla¹ ford.Bourget)
2. (rég, vál)
〈az elemző módszer, ill. a kritikai szellem v. hajlam jelképeként〉
az eszthetika bontó kését ő [ti. Kölcsey] forgatja először a tudás és izlés teljes avatottságával
(1896 Beöthy Zsolt)
[Verseghy számára] a mérték és a kifejezések pallérozottsága: ez a fődolog, néha-néha mélyebbre is ereszti ugyan bontókését, de mintha megbánná tettét a következő pillanatban ismét az epidermist metszi-vágja, s az élő húst megkiméli
(1899 Irodalomtörténeti Közlemények)
3. (ritk)
bontásra haszn. (kés alakú) vágóeszköz
[A régészeti ásatás során] hol egy háromujjú ősló hátsó lába, hol egy teknős többé-kevésbé egyben maradt hátpáncélja bukkan elő a bontókés és az ecset alól
(2000 Természet Világa)

Beállítások