borjúszájú mn 1A4

1. (ritk) ’a borjú szájához hasonlóan széles, vastag szájú 〈arc〉’ ❖ – Gyere csak, füstös, gyere, egyem azt a szép bornyuszájú pofádat! – mondja [Zoltay] egy fekete képű szerecsennek (1901 Gárdonyi Géza C8719, 171).

2. (Ruha) ’alul-felül egyformán bő 〈ingujj〉, ill. ilyen ujjú 〈férfiing〉’ ❖ [a nagykőrösi szabad lovascsapat öltözéke] kék ing, gatya és pörge kalap. Tiszteiké szinte, csak hogy ezeknél a borjúszájú ing és végetlen bő gatya iszonyú czifrára ki van varrva (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | vörös palástja hosszan húzódott utána. A szűk ruhaujj borjúszájúvá szélesedő prémezett nyílásán félve bújt elő fehér keze (1912 Laczkó Géza CD10) | [A keleti típusú ing bevarrott] ujjai borjúszájúak, azaz alul-felül egyforma bőségűek (1977 NéprajziLex. CD47).

2a. ’alakjában a borjú szájára emlékeztető nyílással, résszel ellátott 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ az előttük álló borjúszájú üvegekből […] öntözgették magokba [a bort] (1857 Boross Mihály C1159, 6) | borjúszájú bocskort (1932 Ébner Sándor CD47) | [forma szerint ismerünk] fekvő tőkés hajót, amelynek a Tisza mentén bornyúszájú hajó volt a megnevezése (1991 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

borjúszájú melléknév 1A4
1. (ritk)
a borjú szájához hasonlóan széles, vastag szájú 〈arc〉
– Gyere csak, füstös, gyere, egyem azt a szép bornyuszájú pofádat! – mondja [Zoltay] egy fekete képű szerecsennek
(1901 Gárdonyi Géza)
2. (Ruha)
alul-felül egyformán bő 〈ingujj〉, ill. ilyen ujjú 〈férfiing〉
[a nagykőrösi szabad lovascsapat öltözéke] kék ing, gatya és pörge kalap. Tiszteiké szinte, csak hogy ezeknél a borjúszájú ing és végetlen bő gatya iszonyú czifrára ki van varrva
(1848 Kossuth Hírlapja)
vörös palástja hosszan húzódott utána. A szűk ruhaujj borjúszájúvá szélesedő prémezett nyílásán félve bújt elő fehér keze
(1912 Laczkó Géza)
[A keleti típusú ing bevarrott] ujjai borjúszájúak, azaz alul-felül egyforma bőségűek
(1977 NéprajziLex.)
2a.
alakjában a borjú szájára emlékeztető nyílással, résszel ellátott 〈tárgy, eszköz〉
az előttük álló borjúszájú üvegekből […] öntözgették magokba [a bort]
(1857 Boross Mihály)
borjúszájú bocskort
(1932 Ébner Sándor)
[forma szerint ismerünk] fekvő tőkés hajót, amelynek a Tisza mentén bornyúszájú hajó volt a megnevezése
(1991 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások