borsó fn 1A 

1. (Növ is) ’a Földközi-tenger partvidékén őshonos, élelmiszer- v. takarmánynövényként világszerte termesztett pillangós virágú kúszónövény, amelynek hüvelytermése 3–10 sárgászöld gömbölyű magot tartalmaz, ill. e növények faja, az ún. veteményborsó (Pisum sativum)’ ❖ Vad-borsó. Deák: Securidaca. […] Levelei ollyak mint a’ borsóé (1775 Csapó József 7062001, 41) | a’ Mák, Lentse, Borsó, Bab, a’ ritka vetéſt ſzeretik (1792 Szabó József¹ 7299001, 8) | borsók és babok mellé való karókat kell vágatni (1835 Némethy József 8333018, 362) | láttam a Hortobágyot bevetve borsóval vígestelen vígig (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 69) | borsó (lat. Pisum sativum) (1977 NéprajziLex. CD47) | Búzán kívül a falu lakói termesztettek kétszerest (búza és rozs egy-egy arányú keverékét), kendert, lent, káposztát és hüvelyeseket (lencsét, babot, borsót) (2000 Hornyák Mária CD36).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Pisum ſativum. […] Kerti ’s Mezei Borsó (1780 Benkő József C0290, 402) | mezei Borsó […] (P. [= Pisum] arvense) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 410) | Borsó (Pisum L.), a Papilionatae (Pillangós viráguak) génusza, melynek 6 faja a mediterrán vidéken és Nyugat- Ázsiában van elterjedve (1911 RévaiNagyLex. C5699, 579) | borsó (Pisum): a pillangósvirágúak családjának kicsi, de fontos nemzetsége 2–3 fajjal (1995 MagyarNagyLex. C5817, 359).

1b. ’e növényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége’ ❖ az kiket vádolnak a mák és borsó rontása felől (1782 A rendtartó székely falu 7154027, 160) | a mikor a daru nálunk még telepesen fészkelt, ha belészabadúlt a vetésbe, különösen borsóba, kárt is tehetett (1901 Herman Ottó CD34) | [A veteményeskertben] a túlsó oldalon guggon ül és karóra fut a bab, világossárgán szétterül a borsó, nagy fejeket ígér a káposzta, messze elnyúlik a krumpli (1957 Benedek István 9041006, 82).

2. ’e növény hüvelytermése, ill. 〈vmely étel alapanyagaként is:〉 a benne levő mag’ ❖ [A piacon] búza, árpa, köles, borsó, zab, lentse, tatárka, Erſzényed tsak akard nyittatni, léſzen elég (1777 Baróti Szabó Dávid 7021016, 168) | Május közepe táján vesd el a borsót, s így septemberben készűl az el (1826 Fáy András¹ 8139012, 104) | Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget (1851 Arany János C0646, 223) | fúvócsövön át borsóval lövöldöztetek (1930 Krúdy Gyula CD54) | az egészen zsenge, fiatal borsót jó fagyasztani (1989 Frank Júlia CD19).

2a. (jelzőként) ’akkora 〈méret〉 v. olyan 〈alak〉, mint amekkora v. amilyen alakú ez a mag’ ❖ [a veresgyűrűsom] virága fehér, gyümölcse borsó nagyságu (1847 Peregriny Elek 8360017, 339) | borsó alakú golyócskákat talált az erszényben (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [az agyalapi mirigy] meglehetősen kicsiny, kb. borsó nagyságú (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’e növény zöld v. száraz magjából készült étel’ ❖ Elkészült az ebéd, jertek, falatozzunk […]. Kinek kell a lencse? ki tart a borsóval? (1775 k. Faludi Ferenc CD01) | haza megyek kurta vacsorára, Borsóra, gombóczra (1814 Kis János¹ ford.–Horatius 8240030, 103) | Borsó volt virslivel (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 70) | beteg vagy, edd meg a borsót! (1979 Kornis Mihály 1082001, 123).

4. (nyj) ’bab mint növény, mint termés v. mag, ill. mint étel’ ❖ [amit az] egész országban babnak hínak, azt Balaton mellett széltében borsónak nevezik (1838 Magyar tájszótár C6656, 48) | [Alsólendva vidékén a káposztát] kétféleképen szokták főzni, vagy a szokásos módon: savanyú káposztának, vagy pedig babbal (ott borsó) keverve s jól megpaprikázva (1898 Ethnographia C6669, 69) | A szomszédos vendségben a borsu-t (paszulyt) kölessel együtt főzik levesnek. Az ecetes borsu vagy savanyú bab (a bab elnevezés igen erősen terjed) kissé sűrűbb a levesételeknél (1943 Kardos László C6417, 31) | Vetemények voltak a kis kertben: borsó (köznyelven a bab) (1958 Vajkai Aurél C6723, 110).

Ö: bagoly~, cukor~, csicser~, csicseri~, futó~, gyalog~, sárga~, takarmány~, velő~, zöld~.

UB: -föld, -főzelék, -leves.

Fr: feles.

ÖU: kifejtő~, ló~, vad~, varjú~, vetemény~.

ÖE: ~csont, ~fajta, ~féreg, ~héj, ~hüvely, ~karó, ~konzerv, ~liszt, ~pép, ~szín, ~termesztés, ~virág.

Sz: borsós.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borsó- (előtagként)

’zöld-, ill. száraz borsóból készült 〈étel〉’ ❖ ‖ borsófőzelék fn 3B8 | nem szereted a bab-, krumpli-, borsó-főzeléket (1909 Gaál Mózes¹ 8151002, 16) | Finom borsófőzelék, anya csinálta, érzed a szagát? (1979 Kornis Mihály 1082001, 122) | savanyú almát, megposhasztott szilvát használtak a bab-, a lencse- és borsófőzelékek savanyítására (1999 Magyar néprajz CD47) ‖ borsóleves fn 4B | a’ Laxativa [= hasmenés] után, némellyek borsó-leveſt adnak; de nem jó: mert ſzelet és ſzoruláſt tsinál (1787 Mátyus István 7222015, 184) | Délben – homokzöldszinü borsóleves [volt] (1893 Gabányi Árpád C1798, 87) | A másik nagyanyám megismertetett a szabolcsi ízekkel. Azóta is úgy főzöm a borsólevest, ahogy ő megszerettette velem: krumplival (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ borsópüré fn 1B | Ki tudná, hogy miért volt ezen a napon borsópüré disznókörömmel az étlapon felvéve? (1927 Krúdy Gyula CD10) | a nyers borsóban 14%, a borsópürében kb. 75% s a borsólevesben 90% víz van (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 302) | [az orrán keresztül táplált beteg] ízetlen teát vagy tejeskávét, valamint tejbegrízt, esetleg borsópürét „élvezhetne” – ha érezne ízeket (1994 Magyar Hírlap CD09).