borágó fn 1Aborrágó (rég)

1. (Növ is) ’fűszer-, gyógy- és dísznövényként ültetett, apró szőrökkel borított, érdes levelű, rendsz. égszínkék virágú, egyéves lágy szárú növény, ill. e növények faja, az ún. kerti borágó (Borago officinalis)’ ❖ Bárány-nyelv-fü: Kertiatratzél, Burets, Ugorka-ſzagu-fü, Borágo. Deák: Borrago, Borrago officinalis (1775 Csapó József 7062001, 27) | Borago officinalis. Hung. Borrágó; Kerti Ökör-nyelv (1780 Benkő József C0290, 334) | A borragót, kigyósziszt, sőt a báránypirosítót is nevezik ökörnyelvfűnek (1896 PallasLex. CD02) | Az élénkkék virágú borágó (Borrago officinalis) védelmében az eper jobban fejlődik, szomszédságában nem károsítja a hagymát a hagymalégy (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Borágó. (Borago) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 155) | Borrago L. (borágó, báránynyelv, növ.) a Borraginaceae (Érdeslevelüek) család génusza (1911 RévaiNagyLex. C5699, 573) | törpe borágó B. [= Borago] pygmaea (1998 Növényneveink C6120, 50).

2. (ritk) ’e növény zsenge, uborkaillatú levele, amelyből saláta, mártás, főzelék készíthető’ ❖ A’ Borágot ha barát-paréjjal, vagy-is Spénáttal paréj módra eſzik, vagy tsak virágjáról iſznak igen jó, és egéſséges a’ ſzomoríttó vér ellen (1797 Veszelszki Antal C4463, 106) | Vegyíts-fel tisztán megmosott, vékonyra vagdalt, megfőzött és jól kinyomott borágot eczettel, olajjal, és borssal. – Igy csinálják az ugorka-salátát is (1846 Zelena Ferenc 8534004, 51).

ÖE: ~fű, ~virág.

Vö. CzF. kertiökörnyelv, ökörnyelvfű

borágó főnév 1A
borrágó 1A (rég)
1. (Növ is)
fűszer-, gyógy- és dísznövényként ültetett, apró szőrökkel borított, érdes levelű, rendsz. égszínkék virágú, egyéves lágy szárú növény, ill. e növények faja, az ún. kerti borágó (Borago officinalis)
Bárány-nyelv-fü: Kertiatratzél, Burets, Ugorka-ſzagu-fü, Borágo. Deák: Borrago, Borrago officinalis
(1775 Csapó József)
Borago officinalis. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Borrágó; Kerti Ökör-nyelv
(1780 Benkő József)
A borragót, kigyósziszt, sőt a báránypirosítót is nevezik ökörnyelvfűnek
(1896 PallasLex.)
Az élénkkék virágú borágó (Borrago officinalis) védelmében az eper jobban fejlődik, szomszédságában nem károsítja a hagymát a hagymalégy
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Borágó. (Borago)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Borrago L.Linnaeus (borágó, báránynyelv, növ.növény) a Borraginaceae (Érdeslevelüek) család génusza
(1911 RévaiNagyLex.)
törpe borágó B. [= Borago] pygmaea
(1998 Növényneveink)
2. (ritk)
e növény zsenge, uborkaillatú levele, amelyből saláta, mártás, főzelék készíthető
A’ Borágot ha barát-paréjjal, vagy-is Spénáttal paréj módra eſzik, vagy tsak virágjáról iſznak igen jó, és egéſséges a’ ſzomoríttó vér ellen
(1797 Veszelszki Antal)
Vegyíts-fel tisztán megmosott, vékonyra vagdalt, megfőzött és jól kinyomott borágot eczettel, olajjal, és borssal. – Igy csinálják az ugorka-salátát is
(1846 Zelena Ferenc)
ÖE: borágófű, borágóvirág
Vö. CzF. kertiökörnyelv, ökörnyelvfű

Beállítások