borókafenyő fn 1C (Növ is)

’az ún. közönséges boróka fajba (Juniperus communis) tartozó, hamvas és illatos kékesfekete termésű cserje v. kisebb fa’ ❖ a hegyoldalak rengeteg bükkerdőkkel vannak terítve, feljebb szálfenyők kezdik elfoglalni a tért, utóbb ezeket is felváltja a mostohább rokon, a boróka-fenyő (1860 Jókai Mór C2253, 148) | A mohok és a zuzmók e zord világában csak alacsony szárú és rövid életű virágos növények élhetnek meg, továbbá a felső régiókba is fölkapaszkodó törpe- és boróka-fenyő (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az északi és keleti kárpáti övezet specialitása a borókafenyő magas cukortartalmú bogyóiból készült borókapálinka (Erdélyben fenyővíz, a Felföldön borovicska) (1997 Magyar néprajz CD47).

J: boróka, borsfenyő.

Vö. CzF. borókafenyű; ÉrtSz.; ÉKsz.

borókafenyő főnév 1C (Növ is)
az ún. közönséges boróka fajba (Juniperus communis) tartozó, hamvas és illatos kékesfekete termésű cserje v. kisebb fa
a hegyoldalak rengeteg bükkerdőkkel vannak terítve, feljebb szálfenyők kezdik elfoglalni a tért, utóbb ezeket is felváltja a mostohább rokon, a boróka-fenyő
(1860 Jókai Mór)
A mohok és a zuzmók e zord világában csak alacsony szárú és rövid életű virágos növények élhetnek meg, továbbá a felső régiókba is fölkapaszkodó törpe- és boróka-fenyő
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az északi és keleti kárpáti övezet specialitása a borókafenyő magas cukortartalmú bogyóiból készült borókapálinka (Erdélyben fenyővíz, a Felföldön borovicska)
(1997 Magyar néprajz)
Vö. CzF. borókafenyű; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások