bukás fn 4A

1. ’a bukik igével kifejezett történés’ ❖ Szerentsétlen bukkásom [!] ólta nem tudok magamhoz térni (1788 Vályi András C4334, 115).

2. (el)esés, felbukás, zuhanás, ill. járművel v. lóval való felborulás mint baleset’ ❖ Ha járatlan nem volnék is a hegyek között, a múltkori bukás óta nem merek e veszélyes utakra vállalkozni (1860 Jókai Mór CD18) | Versenynyelven [az akcidens]: baleset, pl. bukás, a ló megsántulása, letörése (1911 RévaiNagyLex. C5697, 236) | Két súlyos bukás történt a Granada–Dakar rali 380 kilométeres negyedik szakaszán. A motorosok közül a spanyol Mas bukott (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely versenyben, küzdelemben stb. való elbukás, vereség, kudarc, ill. vkinek bukott, vert állapota’ ❖ örültek inkább [Rontó] bukásán ’s azon, hogy a’ fürdőnek illy érdekes ingyen mulatságot szerzett (1837 Vörösmarty Mihály 8524423, 113) | [A métában] a magasan kiütött labdának elkapása nem idézi elő az ütőpárt bukását (1885 Porzsolt Lajos 8375003, 57) | bukás a képviselőválasztáson (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 76) | Az agresszivitás harcot eredményez, a harcban pedig vereséget is lehet szenvedni. A bukás, a kudarc, a vereség elviselésére képtelennek éreztem magamat (1949 Nagy Lajos 9472005, 183) | eleve bukásra ítélt munkásfölkelők (1980 Cs. Szabó László 9093004, 214).

3a. ’helynek, kül. vár(os)nak az az állapota, hogy ellenség kezén van’ ❖ az eső várat nem ereszti bukásra (1827 Vörösmarty Mihály 8524384, 167).

3b. ’személy, intézmény, vállalkozás, ill. ügy, eszme, gondolat stb. (szerepében, funkciójában, tevékenységében v. anyagi helyzetében való) kudarca, csődje, sikertelensége, ill. a kudarc, csőd, sikertelenség állapota’ ❖ bukás, megbukás, fizetésbeli tehetetlenség (1818 Lexicon trilingve C3044, 1794. hasáb) | dicséretére válik a pesti kereskedő testületnek, hogy azon nagy bukás, melly több bécsi házat magával rántott, eddigelé egy pesti bukást sem idézett maga után (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Egész vállalkozásuk, melynek sikeréért annyit ármánykodának, közel volt a bukáshoz (1895 Gracza György 8161003, 292) | [Széchenyi javaslata] Kossuth egyik kedvencz eszméjét, a vukovár-fiumei vasútat bukással fenyegette (1897 Zichy Antal CD55) | Az elmaradás bukásba dönti a nemzetet (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | kormány és szabadság ott állanak a bukás sötét szélén (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 132) | Ha [a lemezből] tízezer példánynál kevesebbet tudunk eladni, azt komoly bukásnak tartanám (1997 Magyar Hírlap CD09) | nagy bukás lett [a film] (1998 Magyar Hírlap CD09).

3c. (erkölcsi) bűn, vétek, ill. lecsúszás, (le)züllés (miatti ellehetetlenülés, megsemmisülés v. presztízsveszteség)’ ❖ vigasztalásom annak a’ gyalázatnak érzésében, a’ mellyet magamra, szüléimre és egész házunkra vontam, az, […] hogy a’ barátságra való gondolatlan támaszkodás által esett csúf bukásom (1795 Kazinczy Ferenc C2555, 405) | ha ezen érzelem [ti. a szerelem] rabja leszek; ugy bukásom elmaradhatatlan (1856 Jósika Kálmán 8211002, 158) | Irtózattal gondolt a holnapi napra, mikor végre is csak be kell az embereknek mindent vallania! Micsoda bukás, micsoda sűlyedés lesz az ránézve! (1899 Jakab Ödön 8203001, 158) | Ádám bukásában magát a bűnnek alakját is meg kell vizsgálnunk (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | az apa iránti ambivalenciájának [ti. Thomas Mannénak] pozitív és negatív aspektusa a novellában két külön alakban jelenik meg, a még bukásában is tiszteletre méltó Aschenbachban és a vén kéjenc groteszk figurájában (1984 Vikár György 1164006, 215) | [William Rathbone Greg a prostitúcióról szóló írásában] az eredendően szenvedélytelen ideális nő bukásának felelősségét egyértelműen a csábító nyakába varrta (1998 Lafferton Emese CD17).

4. (Isk is) ’elégtelen tanulmányi eredmény’ ❖ Védő oltás a bukás ellen (meg akarja csókolni [a tanító Lenkét]) (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 10) | Senkisem áll bukásra (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 71) | El tudod képzelni, mennyi bánatot okoztál neki [ti. anyádnak] azzal a latin bukással? (1954 Vidor Miklós 9778002, 200) | [a tanár] „kínlódjon vele más!” felkiáltással felsőbb osztályba küldi a bukásra érdemes gyereket (1988 Beke Kata 1012001, 80).

Ö: le~.

ÖU: el~, meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bukás főnév 4A
1.
a bukik igével kifejezett történés
Szerentsétlen bukkásom [!] ólta nem tudok magamhoz térni
(1788 Vályi András)
2.
(el)esés, felbukás, zuhanás, ill. járművel v. lóval való felborulás mint baleset
Ha járatlan nem volnék is a hegyek között, a múltkori bukás óta nem merek e veszélyes utakra vállalkozni
(1860 Jókai Mór)
Versenynyelven [az akcidens]: baleset, pl.például bukás, a ló megsántulása, letörése
(1911 RévaiNagyLex.)
Két súlyos bukás történt a Granada–Dakar rali 380 kilométeres negyedik szakaszán. A motorosok közül a spanyol Mas bukott
(1995 Magyar Hírlap)
3.
vmely versenyben, küzdelemben stb. való elbukás, vereség, kudarc, ill. vkinek bukott, vert állapota
örültek inkább [Rontó] bukásán ’s azon, hogy a’ fürdőnek illy érdekes ingyen mulatságot szerzett
(1837 Vörösmarty Mihály)
[A métában] a magasan kiütött labdának elkapása nem idézi elő az ütőpárt bukását
(1885 Porzsolt Lajos)
bukás a képviselőválasztáson
(1917 Schöpflin Aladár)
Az agresszivitás harcot eredményez, a harcban pedig vereséget is lehet szenvedni. A bukás, a kudarc, a vereség elviselésére képtelennek éreztem magamat
(1949 Nagy Lajos)
eleve bukásra ítélt munkásfölkelők
(1980 Cs. Szabó László)
3a.
helynek, kül. vár(os)nak az az állapota, hogy ellenség kezén van
az eső várat nem ereszti bukásra
(1827 Vörösmarty Mihály)
3b.
személy, intézmény, vállalkozás, ill. ügy, eszme, gondolat stb. (szerepében, funkciójában, tevékenységében v. anyagi helyzetében való) kudarca, csődje, sikertelensége, ill. a kudarc, csőd, sikertelenség állapota
bukás, megbukás, fizetésbeli tehetetlenség
(1818 Lexicon trilingve)
dicséretére válik a pesti kereskedő testületnek, hogy azon nagy bukás, melly több bécsi házat magával rántott, eddigelé egy pesti bukást sem idézett maga után
(1854 Vasárnapi Újság)
Egész vállalkozásuk, melynek sikeréért annyit ármánykodának, közel volt a bukáshoz
(1895 Gracza György)
[Széchenyi javaslata] Kossuth egyik kedvencz eszméjét, a vukovár-fiumei vasútat bukással fenyegette
(1897 Zichy Antal)
Az elmaradás bukásba dönti a nemzetet
(1905 Nagy képes világtörténet)
kormány és szabadság ott állanak a bukás sötét szélén
(1935 Hegedüs Lóránt)
Ha [a lemezből] tízezer példánynál kevesebbet tudunk eladni, azt komoly bukásnak tartanám
(1997 Magyar Hírlap)
nagy bukás lett [a film]
(1998 Magyar Hírlap)
3c.
(erkölcsi) bűn, vétek, ill. lecsúszás, (le)züllés (miatti ellehetetlenülés, megsemmisülés v. presztízsveszteség)
vigasztalásom annak a’ gyalázatnak érzésében, a’ mellyet magamra, szüléimre és egész házunkra vontam, az, […] hogy a’ barátságra való gondolatlan támaszkodás által esett csúf bukásom
(1795 Kazinczy Ferenc)
ha ezen érzelem [ti. a szerelem] rabja leszek; ugy bukásom elmaradhatatlan
(1856 Jósika Kálmán)
?
Irtózattal gondolt a holnapi napra, mikor végre is csak be kell az embereknek mindent vallania! Micsoda bukás, micsoda sűlyedés lesz az ránézve!
(1899 Jakab Ödön)
Ádám bukásában magát a bűnnek alakját is meg kell vizsgálnunk
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
az apa iránti ambivalenciájának [ti. Thomas Mannénak] pozitív és negatív aspektusa a novellában két külön alakban jelenik meg, a még bukásában is tiszteletre méltó Aschenbachban és a vén kéjenc groteszk figurájában
(1984 Vikár György)
[William Rathbone Greg a prostitúcióról szóló írásában] az eredendően szenvedélytelen ideális nő bukásának felelősségét egyértelműen a csábító nyakába varrta
(1998 Lafferton Emese)
4. (Isk is)
elégtelen tanulmányi eredmény
Védő oltás a bukás ellen (meg akarja csókolni [a tanító Lenkét])
(1903 Molnár Ferenc²)
Senkisem áll bukásra
(1925 Kosztolányi Dezső)
El tudod képzelni, mennyi bánatot okoztál neki [ti. anyádnak] azzal a latin bukással?
(1954 Vidor Miklós)
[a tanár] „kínlódjon vele más!” felkiáltással felsőbb osztályba küldi a bukásra érdemes gyereket
(1988 Beke Kata)
Ö: lebukás
ÖU: elbukás, megbukás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások