bunyevác mn és fn
I. mn 13A
1. ’főként Bácskában élő, (a horvát nyelvjárásának tartott) déli szláv nyelvváltozatot beszélő, hagyományosan római katolikus vallású 〈népcsoport〉’ ❖ [Bellosics Bálint kutatta] a délszláv (szlovén, vend, sokác, bunyevác, szerb) nemzetiségek népi kultúráját (1977 NéprajziLex. CD47).
1a. ’e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. e népcsoporthoz tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ [Szent Ferenc napján a] délutáni órákban ugy nevezett bunyevácz köznépünk lyányvásárra gyülekezik össze (1845 Pesti Divatlap C5837, 1030) | Egy Szebenics nevű bunyevác kupec vette meg tőle esztendőnkint a termését (1906 Krúdy Gyula CD54) | fönnmaradt a gyapjúszövés a D-dunántúli magyar, a bácskai horvát, a sokác, a bunyevác csoportoknál is (1979 NéprajziLex. CD47).
2. ’E népcsoporttal kapcs.’
2a. ’e népcsoport által létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ [a szabadkai úton] aranypénzes nyaku lányok ajkán ittam a csókos bunyevác aszút (1919–1936 Somlyó Zoltán CD01) | [a délvidéki magyarság népviseletének alakulásában jelentékenyek voltak] az interetnikus kapcsolatok, a sváb, bunyevác, szerb stb. hatások (1994 Új Könyvek CD29) | Bunyevác Tájház 6500 Baja–Szentistván, Pandúr u. 51. (1997 Magyar Hírlap CD09).
2b. ’e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk szokásos’ ❖ Elkerülhetetlen ebben a sokat emlegetett Bácskában, hogy a legmagyarabb urak vérkeringésébe is ne keveredjen el néhány csöpp „bunyevác” vér (1925 Krúdy Gyula CD54) | Felső-Bácskában már nehéz eldönteni, hogy bunyevác, illetve horvát vagy német identitású[-e valaki] (1997 Országgyűlési Napló CD62).
2c. ’e népcsoportban megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, megvalósuló’ ❖ bunyevác farsang (1915 RévaiNagyLex. C5708, 340).
3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt déli szláv 〈nyelvváltozat〉, ill. e nyelvváltozatban létrejött 〈mű〉’ ❖ [Fiedler Lajos] 1892-ben a bunyevácz nyelv megtanulása végett a bácsmegyei Katymár községbe helyeztetett át (1894 Magyar írók élete CD27) | [Mátyás király] csodás koronázási történetét egy bunyevác ballada őrizte meg talán a legszebben (1996 Magyar Hírlap CD09).
4. ’(jellemzően) e népcsoport által lakott 〈terület〉’ ❖ Katymár. Bunyevátz falu Bács vármegyében (1798 Vályi András C4337, 322) | visszalépett Mészáros a bunyevác kerületből, ahol a nemzetiségi párt is vele tartott (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | hasonló gyöngygallért viseltek még […] sokác és bunyevác helységekben (1979 NéprajziLex. CD47).
II. fn 3A
(tbsz-ban) ’főként Bácskában élő, a horvát nyelv egyik nyelvjárását beszélő, hagyományosan római katolikus vallású népcsoport’ ❖ Bunyevátzoknak hivattatnak a’ katolikus rátzok (1798 Vályi András C4337, 13) | a Purczovicsok a telepítésekben oly gazdag tizennyolcadik század folyamán kerültek Rátótra a Buna folyó partjáról, ahol a bunyevácok bölcsője ringott (1893 Papp Dániel 8354001, 44) | a hazai bunyevácok (1982 NéprajziLex. CD47).
a. ’e népcsoporthoz tartozó személy, kül. férfi’ ❖ itteni jó birtokos bunyevácznak hajadon leánya (1845 Életképek C0103, 321) | Agyonütöttem a bunyevácot (1896 Papp Dániel 8354004, 181) | Zomborban festett le egy öreg bunyevácot, aki 1848-ban honvéd volt (1973 I. Horváth László CD52).
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.