bágyaszt ts ige 5a2

1. ’testileg, fizikailag (el)erőtlenít(ve), (el)gyengít(ve vmilyenné tesz), ill. lelkileg, érzelmileg lankaszt, lever, bágyadttá tesz vkit vmi, ritk. vki’ ❖ [szükséges a mozgás, ha] igen bv és bádgyasztó izzadságat-is ki-nem nyom (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 10) | nem jött ő, mint a’ kit bú, vagy ijesztő Gond bágyaszt; haragos lépéssel jött le hegyéről (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 204) | Bágyasztá őket seregestül szörnyü büzével A nagy szag (1875 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 124) | eszméletlenné bágyaszt puha kezének delejes simogatása (1921 Török Sophie CD10) | unalmas, értelmetlen csacsiságokkal bágyasztották (1935 Szabó Dezső 9623024, 114) | Itt dőlt hát le az ifjú, bágyasztotta a hőség és a vadászat (1976 Csorba Győző ford.–Ovidius 9091053, 18) | Néha toporzékoltam, máskor depresszió bágyasztott és elszótlanodtam (1989 Konrád György 9351006, 373).

1a. ’〈testet, testrészt〉 erőtlenné, gyengévé tesz vmi’ ❖ Szíveket bágygyasztó Szó kiáltatnék (1781 Gombási István C1884, 204) | Békében hajtsd le szép fejecskéd, Mit nem bágyasztott napsugár (1867 Jánosi Gusztáv ford.–Saphir 8206005, 59) | Bénítva tetterőt, bágyasztva testet (1873 Arany László CD01) | halálos fáradtság bágyasztotta testét (1912 Barta Lajos CD10).

2. ’〈színt, fényt〉 halvánnyá, tompává, ill. 〈felületet〉 homályossá, matt árnyalatúvá tesz’ ❖ ? Bágyaszt, matt machen (1844 Kiss Mihály C2706, 8) | Az aluminium fényét bágyaszthatjuk (1893 PallasLex. CD02) | A kandalló sarkában magas hátú lóca van, ülőkéjén hímes párna, amelyeket az idő fakóvá bágyasztott (1909 Szini Gyula CD10) | Ha a fém fényesre csiszolt felszinét bágyasztani akarják, fémbojtokkal felszerelt körforgó keféket használnak, ezek a fém felszinén apró barázdákat vágnak s így annak simaságát és fényét elveszik (1914 RévaiNagyLex. C5707, 397) | Késői alkonyat bágyasztja már a táj színeit (1954 Méhes György C3634, 264).

3. (hatásában, elevenségében stb.) gyengít(ve), erőtlenít(ve vmilyenné tesz) vmit vmi’ ❖ minden egyébfajta – még oly jó, tökéletes és mai felfogású – játék, rendezés és színpad, mint aminő az arra való költő előtt költés közben lebeghetett, meghamisítja a darabot és bágyasztja hatását (1908 Ignotus CD10) | langyos tónusával mindent áloméletté bágyasztó Hangulatot (1921 Tóth Aladár CD10) | Az ismétlés nem bágyasztja a viszontlátás örömét, ellenkezőleg (1934 Halász Gábor¹ CD10) | E kihagyások [az új rádiórendezésben] azután lépésről-lépésre halványítják, színtelenítik, bágyasztják Lucifer és Ádám alakját (1936 Bory István CD10) | érzi, hogy az ész hivatása túljutni az ösztövér racionalizmuson, amely fakóvá és erőtlenné bágyasztotta képességeit (1939 Halász Gábor¹ CD10).

Ö: el~.

Vö. CzF. ~, bágyasztó; ÉrtSz.; TESz. bágyad; ÉKsz.; SzT. ~, bágyasztó; ÚMTsz.

bágyaszt tárgyas ige 5a2
1.
testileg, fizikailag (el)erőtlenít(ve), (el)gyengít(ve vmilyenné tesz), ill. lelkileg, érzelmileg lankaszt, lever, bágyadttá tesz vkit vmi, ritk. vki
[szükséges a mozgás, ha] igen bv és bádgyasztó izzadságat-is ki-nem nyom
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
nem jött ő, mint a’ kit bú, vagy ijesztő Gond bágyaszt; haragos lépéssel jött le hegyéről
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Bágyasztá őket seregestül szörnyü büzével A nagy szag
(1875 Szabó István¹ ford.Apollóniosz Rhodiosz)
eszméletlenné bágyaszt puha kezének delejes simogatása
(1921 Török Sophie)
unalmas, értelmetlen csacsiságokkal bágyasztották
(1935 Szabó Dezső)
Itt dőlt hát le az ifjú, bágyasztotta a hőség és a vadászat
(1976 Csorba Győző ford.Ovidius)
Néha toporzékoltam, máskor depresszió bágyasztott és elszótlanodtam
(1989 Konrád György)
1a.
〈testet, testrészt〉 erőtlenné, gyengévé tesz vmi
Szíveket bágygyasztó Szó kiáltatnék
(1781 Gombási István)
Békében hajtsd le szép fejecskéd, Mit nem bágyasztott napsugár
(1867 Jánosi Gusztáv ford.Saphir)
Bénítva tetterőt, bágyasztva testet
(1873 Arany László)
halálos fáradtság bágyasztotta testét
(1912 Barta Lajos)
2.
〈színt, fényt〉 halvánnyá, tompává, ill. 〈felületet〉 homályossá, matt árnyalatúvá tesz
?
Bágyaszt, matt machen
(1844 Kiss Mihály)
Az aluminium fényét bágyaszthatjuk
(1893 PallasLex.)
A kandalló sarkában magas hátú lóca van, ülőkéjén hímes párna, amelyeket az idő fakóvá bágyasztott
(1909 Szini Gyula)
Ha a fém fényesre csiszolt felszinét bágyasztani akarják, fémbojtokkal felszerelt körforgó keféket használnak, ezek a fém felszinén apró barázdákat vágnak s így annak simaságát és fényét elveszik
(1914 RévaiNagyLex.)
Késői alkonyat bágyasztja már a táj színeit
(1954 Méhes György)
3.
(hatásában, elevenségében stb.) gyengít(ve), erőtlenít(ve vmilyenné tesz) vmit vmi
minden egyébfajta – még oly jó, tökéletes és mai felfogású – játék, rendezés és színpad, mint aminő az arra való költő előtt költés közben lebeghetett, meghamisítja a darabot és bágyasztja hatását
(1908 Ignotus)
langyos tónusával mindent áloméletté bágyasztó Hangulatot
(1921 Tóth Aladár)
Az ismétlés nem bágyasztja a viszontlátás örömét, ellenkezőleg
(1934 Halász Gábor¹)
E kihagyások [az új rádiórendezésben] azután lépésről-lépésre halványítják, színtelenítik, bágyasztják Lucifer és Ádám alakját
(1936 Bory István)
érzi, hogy az ész hivatása túljutni az ösztövér racionalizmuson, amely fakóvá és erőtlenné bágyasztotta képességeit
(1939 Halász Gábor¹)
Vö. CzF. ~, bágyasztó; ÉrtSz.; TESz. bágyad; ÉKsz.; SzT. ~, bágyasztó; ÚMTsz.

Beállítások