bágyatag mn és hsz (vál)

I. mn 13A3

’gyenge, lankadt, erejét, élénkségét vesztett 〈ember, es. állat〉’ ❖ Az ülésen maga Kossuth is résztvesz. Bágyatag, kedvtelen ő is; régi csodás erélye mintha tünedeznék (1898 Gracza György CD45) | vágyam issza gyenge vérem azért járok oly fehéren azért vagyok bágyatag (1919–1920 Babits Mihály CD01) | Elég a kamionon egy bágyatag birka, és hónapokra letiltják a juhexportot Nyugat-Európába (1996 Figyelő CD2601).

a. ’bágyadtságot, lankadtságot tükröző, gyenge, fáradt 〈testrész, mozdulat stb.〉’ ❖ villogni kezdtek a szép hölgy bágyatag szemei (1877 Jókai Mór C2266, 46) | az ünnepies ruházkodás, a fűző feszessége halvány pirosságot hajtott fel bágyatag arczára (1900 Kisteleki Ede C2709, 63) | Rájuk nézett bágyatag szemével (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 83) | lassú, bágyatag mozdulatokkal (1989 Csengey Dénes 1028001, 6).

b. ’tompa, halvány, ill. lankadt, gyenge 〈jelenség, dolog〉’ ❖ bágyatag fény látszik a habokban (1882 Győry Vilmos ford.–Oszkár, II. C1984, 360) | Virágos kert, csupa fehér virág, s bágyatag rózsaszín (1929 Szép Ernő CD10) | Zenéje nem duzzad mindig a vitális erőtől, néha talán bágyatag, szinte akaratnélküli a hangja (1957 Fábián László C1659, 150) | Hullott a bágyatag fény a dél-gömöri dombokra (1966 Győry Dezső 9209015, 7) | A moszkvai csúcsértekezletet rendkívüli jelleggel rendezték volna meg, hogy életet leheljenek a bágyatagon működő tömörülésbe (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. hsz 0

’gyengeséget, fáradtságot tükrözve, bágyadtan’ ❖ aranyszörnyek sötét hajába kapaszkodom meg bágyatag (1907 Kosztolányi Dezső CD01) | egy Léthe-menti ér sötét vizénél ifju Charmides fekszik bágyatag (1920 Babits Mihály ford.–Wilde CD01) | Vágyam vadul máris feléje [ti. a nő felé] lendül, de engem itt hágy bénán, bágyatag (1931 Kosztolányi Dezső ford.–Han Vu 9359286, 59).

a. ’tompán, halványan, gyengén’ ❖ a nagy tükörbe bágyatag Látszik a füstös forgatag (1906 Kosztolányi Dezső 9359495, 144).

Vö. ÉrtSz.; TESz. bágyad; ÉKsz.

bágyatag melléknév és határozószó (vál)
I. melléknév 13A3
gyenge, lankadt, erejét, élénkségét vesztett 〈ember, es. állat〉
Az ülésen maga Kossuth is résztvesz. Bágyatag, kedvtelen ő is; régi csodás erélye mintha tünedeznék
(1898 Gracza György)
vágyam issza gyenge vérem azért járok oly fehéren azért vagyok bágyatag
(1919–1920 Babits Mihály)
Elég a kamionon egy bágyatag birka, és hónapokra letiltják a juhexportot Nyugat-Európába
(1996 Figyelő)
a.
bágyadtságot, lankadtságot tükröző, gyenge, fáradt 〈testrész, mozdulat stb.〉
villogni kezdtek a szép hölgy bágyatag szemei
(1877 Jókai Mór)
az ünnepies ruházkodás, a fűző feszessége halvány pirosságot hajtott fel bágyatag arczára
(1900 Kisteleki Ede)
Rájuk nézett bágyatag szemével
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
lassú, bágyatag mozdulatokkal
(1989 Csengey Dénes)
b.
tompa, halvány, ill. lankadt, gyenge 〈jelenség, dolog〉
bágyatag fény látszik a habokban
(1882 Győry Vilmos ford.Oszkár, II.)
Virágos kert, csupa fehér virág, s bágyatag rózsaszín
(1929 Szép Ernő)
Zenéje nem duzzad mindig a vitális erőtől, néha talán bágyatag, szinte akaratnélküli a hangja
(1957 Fábián László)
Hullott a bágyatag fény a dél-gömöri dombokra
(1966 Győry Dezső)
A moszkvai csúcsértekezletet rendkívüli jelleggel rendezték volna meg, hogy életet leheljenek a bágyatagon működő tömörülésbe
(1998 Magyar Hírlap)
II. határozószó 0
gyengeséget, fáradtságot tükrözve, bágyadtan
aranyszörnyek sötét hajába kapaszkodom meg bágyatag
(1907 Kosztolányi Dezső)
egy Léthe-menti ér sötét vizénél ifju Charmides fekszik bágyatag
(1920 Babits Mihály ford.Wilde)
Vágyam vadul máris feléje [ti. a nő felé] lendül, de engem itt hágy bénán, bágyatag
(1931 Kosztolányi Dezső ford.Han Vu)
a.
tompán, halványan, gyengén
a nagy tükörbe bágyatag Látszik a füstös forgatag
(1906 Kosztolányi Dezső)
Vö. ÉrtSz.; TESz. bágyad; ÉKsz.

Beállítások