bánya¹ fn 6A

1. ’hasznosítható ásványi nyersanyag(ok) lelőhelyén ezek kitermelését végző üzem (tevékenysége), ill. az a (föld alatti) térség, ahol ezen tevékenység folyik’ ❖ apró tályagokat ſokáig lehet a’ tdben hordozni; hordozzák-is azok, a’ kik […] a’ bányákban, iſtompoknál [ti. az ércek aprítására való zúzdáknál], kohóknál, a’ próba, és a’ válaſztó házban naponként forognak (1776 Rácz Sámuel 7278016, 82) | a’ Bányák fenekénn-is annál sürübb a’ levegö, mennél méljebbek (1791 Jeney György 7157003, 148) | Bányáinak jövedelme az utóbbi időkben képtelen növekedett (1843 Wesselényi Miklós C4686, 158) | szívatjuk ki a bányából a mérges levegőt (1918 Móra Ferenc 9459007, 136) | a szerződést úgy akarja megkötni az öreg úr, hogy legalább százhúszezer pengő előleget kapjon, mert úgylátszik ezzel akarja finanszírozni a bányát (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 200) | [az] újtípusú munkás alakja mára az ország minden üzemében és bányájában s más nagy munkatelepén felbukkant (1955 Nagy István⁴ 9471002, 145) | [az erőmű] szénellátását biztosító bánya 2002-ig kimerül (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ezt a tevékenységet végző üzem mint gazdasági egység v. intézmény’ ❖ A mult héten egész sereg bánya tette közzé az 1920/21. évről szóló számadását (1921 Népszava 2136001, 4) | Morgolódtak bizony, hogy miért nem a bánya hozatja rendbe az iskolát, annak a dolga volna (1956 Bárány Tamás 9029002, 141) | Tata víznyerő bázisa csökkent, ezért a bánya a várost kutak létesítésével és bizonyos pénzösszeggel kárpótolta (1995 Természet Világa CD50).

1b. (rég) ’bányászat mint iparág’ ❖ a’ bánya fontos iparág M. országra nézve, melyből 6,000 000 p. ftnyi értékü jövedelem neveli a’ nemzet gazdagságát (1848 Vasárnapi Újság 8672001, 109) | birtok, termelés, állattenyésztés, bánya, ipar, vízierő, erdő, iskola, egyház, vasút, bank, szövetkezet, tisztviselő – [Buday Lászlónak] semmi sem kerülte el a figyelmét (1921 Zsadányi Henrik CD10).

2. (kissé rég) ’anyagi v. szellemi javak gazdag lelőhelye; aranybánya, kincsesbánya’ ❖ a’ mi édes Anyai Nyelvünk – egy gazdag bányája az Archaeológiai esméreteknek (1817 Kolmár József¹ C4108, 17) | [a kötetben] az ismereteknek, a jó izlésnek és a mai idő irányeszméinek egész bányája rejlik (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a parasztnyelvet] shakespearei szókincsünk bányájának tekintem (1917 Kosztolányi Dezső CD10) | [Ady] versei idézetek bányái lettek a legellentétesebb hiteket valló ajkakon (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 177).

2a. (rég, ritk) ’vmilyen jelenségek gyűjtőhelye, tárháza’ ❖ A’ mi állapotunk […] nyomorúságok’ bányája (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 30).

Ö: agyag~, arany~, kincses~, magán-; a -bánya címszó alatt: bauxit~, bazalt~, ezüst~, gyémánt~, homok~, kavics~, kő~, kőszén~, mészkő~, ólom~, réz~, só~, szén~, urán~, vas~.

UB: -térkép.

ÖU: érc~, homokkő~, kéneső~, kénkő~, márvány~, ón~, opál~, pala~, pirit~, részvény~, sóder~, szemét~.

ÖE: ~adó, ~akna, ~alagút, ~báró, ~bezárás, ~bíró, ~bíróság, ~birtokos, ~csipa, ~élet, ~ér, ~felügyelő, ~fenntartás, ~hely, ~hivatal, ~homok, ~igazgatás, ~igazgató, ~járás, ~jövedelem, ~kamara, ~katasztrófa, ~kincs, ~kő, ~kristály, ~mérés, ~munka, ~mű, ~pásztor, ~polgár, ~rész, ~részvény, ~robbanás, ~szellem, ~tanácsos, ~társaság, ~társulat, ~tisztviselő, ~törvény, ~tulajdonos, ~tűz, ~ügy, ~üreg, ~üzem, ~vállalat, ~vám.

Vö. CzF. bánya [1] ; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bánya¹; ÉKsz. bánya¹; SzT.; ÚMTsz.

bánya¹ főnév 6A
1.
hasznosítható ásványi nyersanyag(ok) lelőhelyén ezek kitermelését végző üzem (tevékenysége), ill. az a (föld alatti) térség, ahol ezen tevékenység folyik
apró tályagokat ſokáig lehet a’ tdben hordozni; hordozzák-is azok, a’ kik […] a’ bányákban, iſtompoknál [ti. az ércek aprítására való zúzdáknál], kohóknál, a’ próba, és a’ válaſztó házban naponként forognak
(1776 Rácz Sámuel)
a’ Bányák fenekénn-is annál sürübb a’ levegö, mennél méljebbek
(1791 Jeney György)
Bányáinak jövedelme az utóbbi időkben képtelen növekedett
(1843 Wesselényi Miklós)
szívatjuk ki a bányából a mérges levegőt
(1918 Móra Ferenc)
a szerződést úgy akarja megkötni az öreg úr, hogy legalább százhúszezer pengő előleget kapjon, mert úgylátszik ezzel akarja finanszírozni a bányát
(1932 Móricz Zsigmond)
[az] újtípusú munkás alakja mára az ország minden üzemében és bányájában s más nagy munkatelepén felbukkant
(1955 Nagy István)
[az erőmű] szénellátását biztosító bánya 2002-ig kimerül
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
ezt a tevékenységet végző üzem mint gazdasági egység v. intézmény
A mult héten egész sereg bánya tette közzé az 1920/21. évről szóló számadását
(1921 Népszava)
Morgolódtak bizony, hogy miért nem a bánya hozatja rendbe az iskolát, annak a dolga volna
(1956 Bárány Tamás)
Tata víznyerő bázisa csökkent, ezért a bánya a várost kutak létesítésével és bizonyos pénzösszeggel kárpótolta
(1995 Természet Világa)
1b. (rég)
bányászat mint iparág
a’ bánya fontos iparág M. országMagyarországra nézve, melyből 6,000 000 p. ftnyipengő forintnyi értékü jövedelem neveli a’ nemzet gazdagságát
(1848 Vasárnapi Újság)
birtok, termelés, állattenyésztés, bánya, ipar, vízierő, erdő, iskola, egyház, vasút, bank, szövetkezet, tisztviselő – [Buday Lászlónak] semmi sem kerülte el a figyelmét
(1921 Zsadányi Henrik)
2. (kissé rég)
anyagi v. szellemi javak gazdag lelőhelye; aranybánya, kincsesbánya
a’ mi édes Anyai Nyelvünk – egy gazdag bányája az Archaeológiai esméreteknek
(1817 Kolmár József¹)
[a kötetben] az ismereteknek, a jó izlésnek és a mai idő irányeszméinek egész bányája rejlik
(1860 Vasárnapi Újság)
[a parasztnyelvet] shakespearei szókincsünk bányájának tekintem
(1917 Kosztolányi Dezső)
[Ady] versei idézetek bányái lettek a legellentétesebb hiteket valló ajkakon
(1937 Schöpflin Aladár)
2a. (rég, ritk)
vmilyen jelenségek gyűjtőhelye, tárháza
A’ mi állapotunk […] nyomorúságok’ bányája
(1803 Baróti Szabó Dávid)
UB: -térkép
ÖU: ércbánya, homokkőbánya, kénesőbánya, kénkőbánya, márványbánya, ónbánya, opálbánya, palabánya, piritbánya, részvénybánya, sóderbánya, szemétbánya
ÖE: bányaadó, bányaakna, bányaalagút, bányabáró, bányabezárás, bányabíró, bányabíróság, bányabirtokos, bányacsipa, bányaélet, bányaér, bányafelügyelő, bányafenntartás, bányahely, bányahivatal, bányahomok, bányaigazgatás, bányaigazgató, bányajárás, bányajövedelem, bányakamara, bányakatasztrófa, bányakincs, bányakő, bányakristály, bányamérés, bányamunka, bányamű, bányapásztor, bányapolgár, bányarész, bányarészvény, bányarobbanás, bányaszellem, bányatanácsos, bányatársaság, bányatársulat, bányatisztviselő, bányatörvény, bányatulajdonos, bányatűz, bányaügy, bányaüreg, bányaüzem, bányavállalat, bányavám
Vö. CzF. bánya [1] ; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bánya¹; ÉKsz. bánya¹; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások