bányaváros fn 4A

1. ’bánya közelében épült(, bányászatból élő) település; bányászváros’ ❖ A Vas-Vármegyei ſzomſzéd Németek-is ſzintén úgy nevezik ket [ti. a szláv nyelvűeket], valamint Stájer orſzágbann azoknak rokonikat, a Bánya városokbann és Sléziábann a Tótokat, ſzokás nevezni, tudni-illik: Winden, Wenden, Windiſchen (1781 Magyar Hírmondó 7444017, 383) | [Henriette és a férje] estére egy kisded bányavárosban szálltak meg, melynek hámorai ki voltak világítva az érkezők tiszteletére (1860 Jókai Mór C2253, 109) | [Devonshire] a tizenkilencedik század elején békés kis bányaváros volt, amelyről még semmit se tudott a világ (1929 Nagy Endre CD10) | albán fegyveres gerillák támadást intéztek a Koszovó északi részén fekvő Stari Trg bányaváros ellen (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (Tört) ’〈a közép- és újkori Magyarországon:〉 a legjelentősebb bányák mellett létrejött, királyi v. földesúri fennhatóság alatt álló, bányaművelési joggal felruházott, kiváltságos város’ ❖ Szomolnok Mezö Város, és a’ Királyi Kamarától birattatik. Bánya Város-is; de felsö Magyar Orſzágon lévén nem tartozik a’ tiz Alsó Magyar Orſzági Királyi Bánya Városok közzé (1796 Teleki Domokos¹ 7344001, 30) | Az 1741ki törvénykönyv is több cikkelyeket foglal magában, mellyek a királyi és bányavárosok sérelmeit orvosolni rendelik (1840 Horváth Mihály 8189001, 131) | A pénzverés, a bányavárosok jövedelme és a bányák egy része 1548-ig Mária királynét illette meg (1928 Szekfű Gyula CD42) | már a feudális korban is találunk kezdeményezéseket arra, hogy a földesúr, a kamara vagy a bányaváros munkásokat telepített a földjére, és házépítkezésüket engedélyezte (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153005, 520).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

bányaváros főnév 4A
1.
bánya közelében épült(, bányászatból élő) település; bányászváros
A Vas-Vármegyei ſzomſzéd Németek-is ſzintén úgy nevezik ket [ti. a szláv nyelvűeket], valamint Stájer orſzágbann azoknak rokonikat, a Bánya városokbann és Sléziábann a Tótokat, ſzokás nevezni, tudni-illik: Winden, Wenden, Windiſchen
(1781 Magyar Hírmondó)
[Henriette és a férje] estére egy kisded bányavárosban szálltak meg, melynek hámorai ki voltak világítva az érkezők tiszteletére
(1860 Jókai Mór)
[Devonshire] a tizenkilencedik század elején békés kis bányaváros volt, amelyről még semmit se tudott a világ
(1929 Nagy Endre)
albán fegyveres gerillák támadást intéztek a Koszovó északi részén fekvő Stari Trg bányaváros ellen
(1998 Magyar Hírlap)
2. (Tört)
〈a közép- és újkori Magyarországon:〉 a legjelentősebb bányák mellett létrejött, királyi v. földesúri fennhatóság alatt álló, bányaművelési joggal felruházott, kiváltságos város
Szomolnok Mezö Város, és a’ Királyi Kamarától birattatik. Bánya Város-is; de felsö Magyar Orſzágon lévén nem tartozik a’ tiz Alsó Magyar Orſzági Királyi Bánya Városok közzé
(1796 Teleki Domokos¹)
Az 1741ki törvénykönyv is több cikkelyeket foglal magában, mellyek a királyi és bányavárosok sérelmeit orvosolni rendelik
(1840 Horváth Mihály)
A pénzverés, a bányavárosok jövedelme és a bányák egy része 1548-ig Mária királynét illette meg
(1928 Szekfű Gyula)
már a feudális korban is találunk kezdeményezéseket arra, hogy a földesúr, a kamara vagy a bányaváros munkásokat telepített a földjére, és házépítkezésüket engedélyezte
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások