bár² partikula és ksz 0

I. partikula

1. (rég) ’〈megengedés, ráhagyás, belenyugvás kif-ére:〉 akár’ ❖ vallyon olly termetes Embereket közöttök lehetne-é találni, mint az én katonáim? és légyen bár hogy ſokan vólnának ollyak: hát azok mindjárt alkalmatoſak-é? (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098002, 3) | Már, ha úgy van, ám, jerünk bár (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 369) | Goethe vagy Dante vagy Arany János bár a világ legremekebb beszélőjének ajkával szóljon hozzá (1908 Ignotus CD10) | [Erdős Pál] barátai gyakran mondogatták, ha találkozni akarsz vele, elég egy helyben maradnod, s lehetsz bár a világ távoli pontján, ő biztosan odaér valamikor (1998 Természet Világa CD50).

2. (rég) ’〈annak kiemelésére, ami szükséges lehet vmihez, ami feltétele vminek〉’ ❖ ha ez áldásért bár legnagyobb kincsünket, honosink rokonszenvét kellene is […] áruba bocsátnunk (1846 Széchenyi István CD1501) | Fegyvert kell előteremteni, bár a pokolbul is (1848 Március Tizenötödike C3027, 648) | Mondd, mit tegyek érted? megvivok magával Bár a pokolbéli ördögök hadával! (1883 Vajda János CD01).

3. ’〈óhajtás kif-ére:〉 jó lenne, ha…; bárcsak’ ❖ bár a’ maga kebelébe tekintene! és maga rühes lévén máſokat ne kefélne! (1773 Vajda Sámuel 7365002, 115) | bár mindenkor ſz lenne! (1805 Kis János¹ ford. 8240032, 16) | Oh bár ne volnék védtelen kitéve A vaksors bőszült üldözésinek! (1886 Radó Antal ford.–Leopardi 8383007, 139) | Bár az enyém volna ez a kép! (1937 Zilahy Lajos 9799002, 82).

4. (gyakr. a csak nyomatékosító szóval) ’legalább, akár csak’ ❖ Szeretnék tſak bár egy réſzt tanulni tled, Hogy nagy ditséretet mondhatnék felled (1776 Kónyi János ford.–Gellert 7190018, 22) | Isten bizonyságom, hogy tisztán szeretem, s csak azon esedezem, nyújtson bár csak egy szócskával reményt, akar-e Stanczika enyém lenni? (1824 Fáy András¹ 8139001, 311) | Már csak lehetetlen, hogy ne volna kegyeteknél bár egyetlen egy ház, a hol az estvéjét eltölthetné az ember? (1877 Brassai Sámuel ford.–Szollogub C1185, 8) | Mit gondolsz? Megfordult-e bár egyetlen egyszer is tunya agyvelőmben, hogy létem biztosabb megalapozásáért valamit tennem kellene? (1936 Tabéry Géza 9692002, 160) | Kísérelnétek meg bár csak egyszer is a régi mitológiát együtt szemlélni Spinozával […] – bizony, merő új fényben tündöklettel jelenne meg minden a szemetek előtt (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 363).

II. ksz

1. (megengedő mellékmondatban) ’ámbár, jóllehet, noha¹’ ❖ Bár rövid is neve most feleségünknek, Eleget nem tészünk kötelességünknek (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 53) | Az igaz, most jobb az állapotom, Bár a legjobbnak ezt sem mondhatom (1844 Petőfi Sándor C3506, 152) | a nábob, bár a természeténél fogva lassú és nehézkes, mégis erre az egy napra bizonyos fürgeséget erőszakolt magára (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | Szűnj hát, szép kandi lány, kérdést kérdésre tenni S bár hangod édes és bár hangod szép: ne szólj! (1923 Babits Mihály ford.–Baudelaire 9014151, 67) | Az anyós látta, nehézkes az ügy, bár kimondom, hogy elmegyek, de nem öltözködök, csak ülök (1982 Géczi János 1058001, 292).

2. (sokhelyű ksz-ként) ’〈Több választási lehetőség megengedésének kif-ére.〉’

2a. (mondatrészek kapcsolására megengedő jelentéstartalommal) (kissé rég, vál) ’vagy…, vagy…; akár’ ❖ az Armáda mindjárt ütközetben áll, ha bár balra bár jóbbra fordittatom (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 76) | bár virágzás bár tengés bár élet bár halál fajtánknak sorsa, én ettül kiváltságilag elkülönözve, ha éden nyilnék is előttem, semmiben lenni nem kivánok (1844 Széchenyi István CD1501) | így jár mindaz az ember aki bár szenvedelemtől, bár ösztöntől indítva bántja az énekes madarat (1910 Cholnoky Viktor CD10) | [Erdély] öntudatos kis világ volt és marad, – akár független fejedelemség, akár része egy nagyobb országnak, áldja bár, verje bár sors keze (1940 Teleki Pál CD22).

2b. (megengedő mellékmondatok kapcsolására) (irod) ’ha… (is), ha… (is); akár’ ❖ Bár menjek nagyvilág fényes piacára, Bár tekintsek szépek tündér-csoportjára, Ámbár nézzek udvar szédít polcára, Nem találok sohult Prónay Évára (1776 Barcsay Ábrahám 7019028, 58) | Mint egy égre nőtt vadas bércz Űl a’ bánat lelkemen, Bár szaladjak, bár pihenjek, Súlya ott nyom szűntelen (1825 Vörösmarty Mihály 8524160, 288) | Illatját elszáradt virágnak, Bár napra vidd, bár vízbe mártsad, Mi adja vissza? (1889 Reviczky Gyula 8392078, 115) | Tengerész, bár mély a tenger, tengerész, bár sós a hab, tengerész, te bátor ember, tengerész, ne hagyd magad! (1981 Elbert János ford.–Bulgakov 9121004, 38).

3. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolásakor) ’〈az első mondatrészhez kapcsolva a fonák oksági viszony kif-ére〉’ ❖ a nevelés bár lassúbb, de legbiztosabb eszköze minden javításnak (1832 Fáy András¹ 8139007, 114) | bár igazságosan, mégis irtóztatóan kellett kicsapongásáért lakolni (1863 Lauka Gusztáv 8343008, 56) | gyenge bár, de néma nem vagyok (1920 Babits Mihály CD10) | bár barátságos, de hivatalos labdarúgó-mérkőzés (1973 Balla László 1010003, 11) | A falusi tanító valamikor lámpás volt, fáklya, a nemzet bár szegény, de tisztelettől övezett napszámosa (1988 Beke Kata 1012003, 249).

3a. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolására) ’ám, de, mégis’ ❖ Gyakran, bár nem elég gyakran, lerándul Budapestre (1880 Mikszáth Kálmán 8312096, 146) | Az ily merész célkitűzés biztos, bár egyéni tájékoztatót, egyenes, bár egyvonalú perspektivákat ígér (1934 Gyergyai Albert CD10).

Ö: ám~.

Vö. CzF. bár², bár³; ÉrtSz. bár²; TESz. bár²; ÉKsz. bár²; SzT.; ÚMTsz.

bár² partikula és kötőszó 0
I. partikula
1. (rég)
〈megengedés, ráhagyás, belenyugvás kif-ére:〉 akár
vallyon olly termetes Embereket közöttök lehetne-é találni, mint az én katonáim? és légyen bár hogy ſokan vólnának ollyak: hát azok mindjárt alkalmatoſak-é?
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Már, ha úgy van, ám, jerünk bár
(1830 Vörösmarty Mihály)
Goethe vagy Dante vagy Arany János bár a világ legremekebb beszélőjének ajkával szóljon hozzá
(1908 Ignotus)
[Erdős Pál] barátai gyakran mondogatták, ha találkozni akarsz vele, elég egy helyben maradnod, s lehetsz bár a világ távoli pontján, ő biztosan odaér valamikor
(1998 Természet Világa)
2. (rég)
〈annak kiemelésére, ami szükséges lehet vmihez, ami feltétele vminek〉
ha ez áldásért bár legnagyobb kincsünket, honosink rokonszenvét kellene is […] áruba bocsátnunk
(1846 Széchenyi István)
Fegyvert kell előteremteni, bár a pokolbul is
(1848 Március Tizenötödike)
Mondd, mit tegyek érted? megvivok magával Bár a pokolbéli ördögök hadával!
(1883 Vajda János)
3.
〈óhajtás kif-ére:〉 jó lenne, ha…; bárcsak
bár a’ maga kebelébe tekintene! és maga rühes lévén máſokat ne kefélne!
(1773 Vajda Sámuel)
bár mindenkor ſz lenne!
(1805 Kis János¹ ford.)
Oh bár ne volnék védtelen kitéve A vaksors bőszült üldözésinek!
(1886 Radó Antal ford.Leopardi)
Bár az enyém volna ez a kép!
(1937 Zilahy Lajos)
4. (gyakr. a csak nyomatékosító szóval)
Szeretnék tſak bár egy réſzt tanulni tled, Hogy nagy ditséretet mondhatnék felled
(1776 Kónyi János ford.Gellert)
Isten bizonyságom, hogy tisztán szeretem, s csak azon esedezem, nyújtson bár csak egy szócskával reményt, akar-e Stanczika enyém lenni?
(1824 Fáy András¹)
Már csak lehetetlen, hogy ne volna kegyeteknél bár egyetlen egy ház, a hol az estvéjét eltölthetné az ember?
(1877 Brassai Sámuel ford.Szollogub)
Mit gondolsz? Megfordult-e bár egyetlen egyszer is tunya agyvelőmben, hogy létem biztosabb megalapozásáért valamit tennem kellene?
(1936 Tabéry Géza)
Kísérelnétek meg bár csak egyszer is a régi mitológiát együtt szemlélni Spinozával […] – bizony, merő új fényben tündöklettel jelenne meg minden a szemetek előtt
(1980 Tandori Dezső ford.Schlegel)
II. kötőszó
1. (megengedő mellékmondatban)
Bár rövid is neve most feleségünknek, Eleget nem tészünk kötelességünknek
(1772 Barcsay Ábrahám)
Az igaz, most jobb az állapotom, Bár a legjobbnak ezt sem mondhatom
(1844 Petőfi Sándor)
a nábob, bár a természeténél fogva lassú és nehézkes, mégis erre az egy napra bizonyos fürgeséget erőszakolt magára
(1895 Mikszáth Kálmán)
Szűnj hát, szép kandi lány, kérdést kérdésre tenni S bár hangod édes és bár hangod szép: ne szólj!
(1923 Babits Mihály ford.Baudelaire)
Az anyós látta, nehézkes az ügy, bár kimondom, hogy elmegyek, de nem öltözködök, csak ülök
(1982 Géczi János)
2. (sokhelyű ksz-ként)
〈Több választási lehetőség megengedésének kif-ére.〉
2a. (mondatrészek kapcsolására megengedő jelentéstartalommal) (kissé rég, vál)
vagy…, vagy…; akár
az Armáda mindjárt ütközetben áll, ha bár balra bár jóbbra fordittatom
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
bár virágzás bár tengés bár élet bár halál fajtánknak sorsa, én ettül kiváltságilag elkülönözve, ha éden nyilnék is előttem, semmiben lenni nem kivánok
(1844 Széchenyi István)
így jár mindaz az ember aki bár szenvedelemtől, bár ösztöntől indítva bántja az énekes madarat
(1910 Cholnoky Viktor)
[Erdély] öntudatos kis világ volt és marad, – akár független fejedelemség, akár része egy nagyobb országnak, áldja bár, verje bár sors keze
(1940 Teleki Pál)
2b. (megengedő mellékmondatok kapcsolására) (irod)
ha… (is), ha… (is); akár
Bár menjek nagyvilág fényes piacára, Bár tekintsek szépek tündér-csoportjára, Ámbár nézzek udvar szédít polcára, Nem találok sohult Prónay Évára
(1776 Barcsay Ábrahám)
Mint egy égre nőtt vadas bércz Űl a’ bánat lelkemen, Bár szaladjak, bár pihenjek, Súlya ott nyom szűntelen
(1825 Vörösmarty Mihály)
Illatját elszáradt virágnak, Bár napra vidd, bár vízbe mártsad, Mi adja vissza?
(1889 Reviczky Gyula)
Tengerész, bár mély a tenger, tengerész, bár sós a hab, tengerész, te bátor ember, tengerész, ne hagyd magad!
(1981 Elbert János ford.Bulgakov)
3. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolásakor)
〈az első mondatrészhez kapcsolva a fonák oksági viszony kif-ére〉
a nevelés bár lassúbb, de legbiztosabb eszköze minden javításnak
(1832 Fáy András¹)
bár igazságosan, mégis irtóztatóan kellett kicsapongásáért lakolni
(1863 Lauka Gusztáv)
gyenge bár, de néma nem vagyok
(1920 Babits Mihály)
bár barátságos, de hivatalos labdarúgó-mérkőzés
(1973 Balla László)
A falusi tanító valamikor lámpás volt, fáklya, a nemzet bár szegény, de tisztelettől övezett napszámosa
(1988 Beke Kata)
3a. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolására)
Gyakran, bár nem elég gyakran, lerándul Budapestre
(1880 Mikszáth Kálmán)
Az ily merész célkitűzés biztos, bár egyéni tájékoztatót, egyenes, bár egyvonalú perspektivákat ígér
(1934 Gyergyai Albert)
Ö: ámbár
Vö. CzF. bár², bár³; ÉrtSz. bár²; TESz. bár²; ÉKsz. bár²; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások