bárány fn 4A

1. (Áll is) ’egyévesnél fiatalabb juh’ ❖ Örzi juhát maga, bárányát jól bízza fiára (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 8) | A’ nőstény vagy fijasbirkák a’ nőstény-toklyókkal, és idei Bárányjaikkal más, és a legtermékenyebb, de száraz legelőket járják (1819 e. Nagyváthy János 8328015, 146) | A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget (1846 Arany János 8014001, 103) | A bárány öt hónapig szopja az anyját, akkor elválasztják tőle s külön akolba zárják (1911 Malonyay Dezső 8292036, 247) | hegyoldalakon legelésző bárányokat (1920 Nagy Lajos 9472020, 13) | [Micimackó] megpróbált bárányokat számlálni, ahogy átugranak a kerítésen (1935 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309084, 55) | szopós bárány (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 39) | a bárány felajánlása az Ószövetségben az ősi emberáldozatot váltja föl (1968 Bálint Sándor 9022002, 166) | a bárány gyapjas birkává gömbölyödött (1986 Gion Nándor 9190004, 99).

1a. ’ilyen állat levágva (és fogyasztásra előkészítve)’ ❖ a bornyu és bárány megnyuzva, apró marha pedig mind kopasztva legyen (1772 Történelmi Tár 7393001, 319) | szegény leölt Bárányaidhoz vinni téged is A mészárszékre (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | három úr pedig meleg pecsenyére vágyván, bárányt süttetett nyárson (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | A bárányt nyárson egészben kellett megsütni (1995 BibliaiLex. CD1207).

1b. ’bárányhús’ ❖ Scikje asztala is csupán rizssel és báránnyal fényesebb övénél (1841 Kőváry László 8255007, 7) | a báránynyal jár a mentamártás, rostbeeffel a Yorkshire pudding (1880–1882 Életem és korom 8381003, 179) | Fogoly török szakácsok főzték a rizskásából és bárányból való eledelt (1926 Krúdy Gyula CD54) | ízlett a szakácsnő fokhagymás báránya, borban párolt csukája és egy torta, melynek töltelékét Palagredna lankáinak gesztenyéje adta (1979 Domahidy András 1036003, 176).

2. (jelzőként is) ’jámbor, béketűrő személy’ ❖ némelly ember mások előtt bárány, az ő házanépe között pedig tigris (1808 Diószegi Sámuel 8105006, 121) | Szegény bárány feleség, neked ugyan kijut (1841 Szemere Pál ford. C5759, 250) | Oly kedves egy bárány volt a mi hittanárunk! (1920 Szép Ernő 9665042, 59) | Volt fiatal szerető s parókás vénlány s boszorkányos barátnő, s vagány és bárány (1965 Szécsi Margit 9646015, 28).

3. ’a Jézus Krisztust (mint pásztort) követők közösségének tagja’ ❖ [a prépost] kapva kap azon, hogy az Isten aklába minél több bárányt kaparítson (1903 Gárdonyi Géza C1825, 130) | fontosabb az úr szolgájának egyetlen tévelygő bárány, mint az egész biztonságba helyezett nyáj (1955 Tatay Sándor 9704001, 42) | az Úr megtévedt báránya bebocsáttatást kér Szent Márton monostorába (1961 Lipták Gábor 9400001, 37).

3a. (egysz-ban, tulajdonnévként) (Vall) ’〈a keresztény tanítás szerint engesztelésül kereszthalált halt Jézus Krisztus jelképeként:〉 Isten báránya’ ❖ nem tsak azt az el-tévelyedett juhot, a’ kit az idegen koſſal öſzve kaptak, akarják vala el-ſzaggatni, hanem az ártatlan bárányt a Kriſtus Jesust-is örömeſt el-nyelték vólna (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | S ott az angyal, a nagy könyvből Neveiket mondja sorra, Kiket meghívott a Bárány (1872 Szász Károly² ford.–Heine C3846, 254) | És fönn a mennyben koronát, örökkön Valót készít a Bárány már neki (1929 Juhász Gyula¹ C2454, 316) | A Bárány holtában is él, az Ige szótlan is beszél (1972 Szedő Dénes 2057029, 321).

4. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég) ’〈kedveskedő, becéző megszólításként〉’ ❖ Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell, majd felköltlek (1884 Jókai Mór CD18) | Bántanak fiam. Lelkem kis bárányom (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 58) | Úgy mondanám néktek: Te lelkem, galambom, Bárányom, galambom (1918 Tóth Árpád CD10).

Fr: fekete, isten, kezes.

ÖE: ~akol, ~áldozat, ~comb, ~gyapjú, ~szelet, ~szelídség, ~türelem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bárány főnév 4A
1. (Áll is)
egyévesnél fiatalabb juh
Örzi juhát maga, bárányát jól bízza fiára
(1773 Révai Miklós ford.Tibullus)
A’ nőstény vagy fijasbirkák a’ nőstény-toklyókkal, és idei Bárányjaikkal más, és a legtermékenyebb, de száraz legelőket járják
(1819 e. Nagyváthy János)
A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget
(1846 Arany János)
A bárány öt hónapig szopja az anyját, akkor elválasztják tőle s külön akolba zárják
(1911 Malonyay Dezső)
hegyoldalakon legelésző bárányokat
(1920 Nagy Lajos)
[Micimackó] megpróbált bárányokat számlálni, ahogy átugranak a kerítésen
(1935 Karinthy Frigyes ford.Milne)
szopós bárány
(1967 Rónay György ford.Collodi)
a bárány felajánlása az Ószövetségben az ősi emberáldozatot váltja föl
(1968 Bálint Sándor)
a bárány gyapjas birkává gömbölyödött
(1986 Gion Nándor)
1a.
ilyen állat levágva (és fogyasztásra előkészítve)
a bornyu és bárány megnyuzva, apró marha pedig mind kopasztva legyen
(1772 Történelmi Tár)
szegény leölt Bárányaidhoz vinni téged is A mészárszékre
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
három úr pedig meleg pecsenyére vágyván, bárányt süttetett nyárson
(1891 Mikszáth Kálmán)
A bárányt nyárson egészben kellett megsütni
(1995 BibliaiLex.)
1b.
Scikje asztala is csupán rizssel és báránnyal fényesebb övénél
(1841 Kőváry László)
a báránynyal jár a mentamártás, rostbeeffel a Yorkshire pudding
(1880–1882 Életem és korom)
Fogoly török szakácsok főzték a rizskásából és bárányból való eledelt
(1926 Krúdy Gyula)
ízlett a szakácsnő fokhagymás báránya, borban párolt csukája és egy torta, melynek töltelékét Palagredna lankáinak gesztenyéje adta
(1979 Domahidy András)
2. (jelzőként is)
jámbor, béketűrő személy
némelly ember mások előtt bárány, az ő házanépe között pedig tigris
(1808 Diószegi Sámuel)
Szegény bárány feleség, neked ugyan kijut
(1841 Szemere Pál ford.)
Oly kedves egy bárány volt a mi hittanárunk!
(1920 Szép Ernő)
Volt fiatal szerető s parókás vénlány s boszorkányos barátnő, s vagány és bárány
(1965 Szécsi Margit)
3.
a Jézus Krisztust (mint pásztort) követők közösségének tagja
[a prépost] kapva kap azon, hogy az Isten aklába minél több bárányt kaparítson
(1903 Gárdonyi Géza)
fontosabb az úr szolgájának egyetlen tévelygő bárány, mint az egész biztonságba helyezett nyáj
(1955 Tatay Sándor)
az Úr megtévedt báránya bebocsáttatást kér Szent Márton monostorába
(1961 Lipták Gábor)
3a. (egysz-ban, tulajdonnévként) (Vall)
〈a keresztény tanítás szerint engesztelésül kereszthalált halt Jézus Krisztus jelképeként:〉 Isten báránya
nem tsak azt az el-tévelyedett juhot, a’ kit az idegen koſſal öſzve kaptak, akarják vala el-ſzaggatni, hanem az ártatlan bárányt a Kriſtus Jesust-is örömeſt el-nyelték vólna
(1773 Vajda Sámuel)
S ott az angyal, a nagy könyvből Neveiket mondja sorra, Kiket meghívott a Bárány
(1872 Szász Károly² ford.Heine)
És fönn a mennyben koronát, örökkön Valót készít a Bárány már neki
(1929 Juhász Gyula¹)
A Bárány holtában is él, az Ige szótlan is beszél
(1972 Szedő Dénes)
4. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég)
〈kedveskedő, becéző megszólításként〉
Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell, majd felköltlek
(1884 Jókai Mór)
Bántanak fiam. Lelkem kis bárányom
(1911 Móricz Zsigmond)
Úgy mondanám néktek: Te lelkem, galambom, Bárányom, galambom
(1918 Tóth Árpád)
ÖE: bárányakol, bárányáldozat, báránycomb, báránygyapjú, bárányszelet, bárányszelídség, báránytürelem
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bárány- (előtagként)

1. ’bárány lenyúzott(, rendsz. prémmé kikészített gyapjas) bőréből való 〈ruházati cikk〉’ ❖ báránybekecs fn 3B | A forró nyári időben is báránybekecs volt rajta (1896 Bársony István C0844, 50) | oly külön lógtok az élet fogasán, mint a frakk, meg a báránybekecs (1930 Fábián Dániel–József Attila C5464, 306) | Budapesten, a Rákóczi úton egy szép tavaszi napon megpillantunk egy asszonyt, aki fejkendőt, stilizált virágokkal díszített bőrrátétes báránybekecset, sok szoknyát és rámás csizmát visel (1983 A nyelv és a nyelvek C5465, 40)  báránybélés fn 4B | a zöld mente fehér báránybélését (1913 Laczkó Géza CD10) | A fejemen nyúlszőrkalap van, Szarvasbőrkesztyű kezemen. Tehénbőr védi lábam, talpam, Báránybélés tart melegen (1948 Falu Tamás 9133027, 31)  báránybunda fn 6A | felkölték a báránybunda alatt alvó gazdát (1855 Jókai Mór C2258, 2) | [perzselő pusztáinkon] a könnyen hüvösre változó éjjel a suba és báránybunda viseletét is igazolja (1873 Keleti Károly 8233007, 160) | az egészen elbetegesedett, kopasz Weide […] egy báránybundában vacogott (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 503)  báránysapka fn 6A | fekete bárány sapkákban voltak, huszár kardokkal (1807 Hazai Tudósítások C0188, 74) | Útnak indul szőke Bandi, Bunda vállán, s bús fején Pántlikás új báránysapka, Piros rózsa tetején (1828–1829 Kisfaludy Károly CD01) | [az ügyvéd] felkapta sarkig érő bundáját, a fejébe nyomta fekete báránysapkáját, és […] kilépkedett a pincéből (1922 Krúdy Gyula CD54)  báránysüveg fn 3B2 | három férfi ült […], bárány süvegeik mélyen homlokokba nyomva (1836 Gaal József C1790, 190) | az aranyos kaftány alá nem lehete többé felvenni a festett bőrködment, sem a szíjas bocskort, sem a báránysüveget (1853 Jókai Mór CD18) | – Fejemen nehéz sziklakő, fejtsd meg az álmom, jó anyám! – Bárány-süveged az, fiam, gyász borul hamar énreám (1974 Rab Zsuzsa ford. 9539005, 11).

2. ’bárányhúsból készült 〈étel〉’ ❖ báránypaprikás fn 4A | Forrón tűz a nap a poros utra – gyenge báránypaprikás is megpörkölődne a melegétől (1883 Lidérc naptár C0259, 86) | odahaza főll a baromfi- vagy báránypaprikás, isznak is, bort (1978 Jung Károly 1073002, 155)  báránypecsenye fn 6B | megéheztem, pedig te is tudhatod, hogy a gyenge malacz-, bárány-pecsenyét igen szeretem (1861 Merényi László 8306003, 189) | annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyant. Báránypecsenye zsályával; őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával; fácánpástétom (1908 Móra Ferenc 9459051, 27) | Főételként a vendégek fűszeres báránypecsenyét fogyaszthattak lencsével (2000 Magyar Hírlap CD09)  báránypörkölt fn 2C3 | berúghat derekasan az is, aki csontlevessel, töltött káposztával, vastag lére eresztett báránypörkölttel, sűrű velővel nyomatja meg az italt (1995 Magyar Hírlap CD09) | A terülj asztalkám lenyűgöző, gondosan elrendezett csirkekebab kupacok, halak, báránypörkölt, töltött zöldségek, művészien feltornyozott fagylalttorták csalogatnak (1998 Magyar Hírlap CD09)  báránysült fn 2C1 | a báránysültet következőképen készité (1872 Hevesi Lajos C2086, 164) | [A tárkony] levesek, mártások, báránysültek, valamint savanyúságok, páclevek ízesítésére való (1991 Frank Júlia CD19) | A báránysült előfordult, de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt húsvéti étel (1997 Magyar néprajz CD47).

bárány- (előtagként)
1.
bárány lenyúzott(, rendsz. prémmé kikészített gyapjas) bőréből való 〈ruházati cikk〉
báránybekecs főnév 3B
A forró nyári időben is báránybekecs volt rajta
(1896 Bársony István)
oly külön lógtok az élet fogasán, mint a frakk, meg a báránybekecs
(1930 Fábián Dániel–József Attila)
Budapesten, a Rákóczi úton egy szép tavaszi napon megpillantunk egy asszonyt, aki fejkendőt, stilizált virágokkal díszített bőrrátétes báránybekecset, sok szoknyát és rámás csizmát visel
(1983 A nyelv és a nyelvek)
báránybélés főnév 4B
a zöld mente fehér báránybélését
(1913 Laczkó Géza)
A fejemen nyúlszőrkalap van, Szarvasbőrkesztyű kezemen. Tehénbőr védi lábam, talpam, Báránybélés tart melegen
(1948 Falu Tamás)
báránybunda főnév 6A
felkölték a báránybunda alatt alvó gazdát
(1855 Jókai Mór)
[perzselő pusztáinkon] a könnyen hüvösre változó éjjel a suba és báránybunda viseletét is igazolja
(1873 Keleti Károly)
az egészen elbetegesedett, kopasz Weide […] egy báránybundában vacogott
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
báránysapka főnév 6A
fekete bárány sapkákban voltak, huszár kardokkal
(1807 Hazai Tudósítások)
Útnak indul szőke Bandi, Bunda vállán, s bús fején Pántlikás új báránysapka, Piros rózsa tetején
(1828–1829 Kisfaludy Károly)
[az ügyvéd] felkapta sarkig érő bundáját, a fejébe nyomta fekete báránysapkáját, és […] kilépkedett a pincéből
(1922 Krúdy Gyula)
báránysüveg főnév 3B2
három férfi ült […], bárány süvegeik mélyen homlokokba nyomva
(1836 Gaal József)
az aranyos kaftány alá nem lehete többé felvenni a festett bőrködment, sem a szíjas bocskort, sem a báránysüveget
(1853 Jókai Mór)
– Fejemen nehéz sziklakő, fejtsd meg az álmom, jó anyám! – Bárány-süveged az, fiam, gyász borul hamar énreám
(1974 Rab Zsuzsa ford.)
2.
bárányhúsból készült 〈étel〉
báránypaprikás főnév 4A
Forrón tűz a nap a poros utra – gyenge báránypaprikás is megpörkölődne a melegétől
(1883 Lidérc naptár)
odahaza főll a baromfi- vagy báránypaprikás, isznak is, bort
(1978 Jung Károly)
báránypecsenye főnév 6B
megéheztem, pedig te is tudhatod, hogy a gyenge malacz-, bárány-pecsenyét igen szeretem
(1861 Merényi László)
annyi volt ott a drága jó étel, a fejedelem udvarában sátoros ünnepkor se esznek olyant. Báránypecsenye zsályával; őzcímer mandulatejjel, császármadár almakásával; fácánpástétom
(1908 Móra Ferenc)
Főételként a vendégek fűszeres báránypecsenyét fogyaszthattak lencsével
(2000 Magyar Hírlap)
báránypörkölt főnév 2C3
berúghat derekasan az is, aki csontlevessel, töltött káposztával, vastag lére eresztett báránypörkölttel, sűrű velővel nyomatja meg az italt
(1995 Magyar Hírlap)
A terülj asztalkám lenyűgöző, gondosan elrendezett csirkekebab kupacok, halak, báránypörkölt, töltött zöldségek, művészien feltornyozott fagylalttorták csalogatnak
(1998 Magyar Hírlap)
báránysült főnév 2C1
a báránysültet következőképen készité
(1872 Hevesi Lajos)
[A tárkony] levesek, mártások, báránysültek, valamint savanyúságok, páclevek ízesítésére való
(1991 Frank Júlia)
A báránysült előfordult, de távolról sem volt az egész nyelvterületen elterjedt húsvéti étel
(1997 Magyar néprajz)

Beállítások