bátorság fn 3A8

1. ’az a tulajdonság, ill. lelkiállapot, hogy vki bátor, merész v. elszánt’ ❖ Ne verjük a’ kedves reményt-el szívnkrl. Szenyvedéseink kzt bátorsággal legyünk (1772 Bessenyei György¹ C1076, 61) | bátorsággal kérte a’ Fejedelemnét: hogy, Etelkával egygyütt, kis idre, valami más ſzobába menni méltóztatna (1786 Dugonics András 7087013, 225) | Nem merem el-kezdeni. Talán meg jő bátorságom (1790 Kazinczy Ferenc C2555, 92) | a’ lovagi bátorság, nemes udvariság, ’s deli módú asszony-tisztelés Herczegfit fogtanak volna velünk ismértetni Benned (1824 Aurora C0032, 60) | elhagyott minden bátorságom (1846 Petőfi Sándor C3509, 18) | összeszedte bátorságát (1874 Hatvani Imre élete C0566, 12) | az ő vitézségéből merített bátorságot (1902 Széchy Károly CD55) | [Tőkés Lászlóról 1989 decembere előtt] névtelen hírhozók halált megvető bátorsággal amatőr filmfelvételt készítettek (1990 Lovass Zoltán 1097001, 159).

1a. (létigével és birt szjellel) ’e tulajdonság, ill. lelkiállapot mint vmely cselekedet véghezvitelének feltétele’ ❖ Légyen bátorságunk elállani a’ hibás szokástól (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 95) | Zörgetne is, nem is; bátorsága nincsen, Csak úgy tétovázik keze a kilincsen (1846 Arany János C0648, 34) | az összes magyar nemességben nem akad egy férfi, a kinek bátorsága volna szavaiért helyt is állani (1854 Jókai Mór C2244, 421) | volt erkölcsi bátorsága fegyelmi eljárást kérni maga ellen (1890 Tolnai Lajos C4203, 127) | távozni szeretne már, de nincs elég bátorsága hozzá (1945 Sőtér István 9613002, 11).

1b. (birtokszóként) ’vkinek, vminek bátor, merész volta’ ❖ Adimentus feddette Themistoklesnek vakmer bátorságát, ez viszontt amannak félénk tunyaságát (1785 Lethenyei János ford. C2909, 246) | alkalmat is nyujta neki bátorságát ’s léleknagyságát a’ legfényesebb tűzpróbában megmutathatni (1833 Nefelejcs C3314, 83) | hangosan fütyörész, hogy saját magát meggyőzze bátorságáról (1908 Szini Gyula CD10) | [Bródy Sándor] magatartásának bátorsága […] magában álló volt kortársai között (1937 Schöpflin Aladár 9590002, 161) | mindenki által megcsodált autóversenyzőknek vagy nehéz feladatnak nekivágó hegymászóknak […] a halállal is szembenéző bátorságát [tisztelettel ismeri el a társadalom] (1992 Leszkovszky György Pál 2020007, 82).

1c. (msz-szerűen) ’〈biztatásként, buzdításként〉’ ❖ tsak bátorság! bátorság kell! mert ha ez is elhágy akkor tsúfosann, és gyalázatosann veszünk el: rajta tehát! (1817 Wándza Mihály 8525025, 9) | De bátorság! aki nem mer, nem nyer (1844 Petőfi Sándor C3506, 132) | Bátorság jó fiuk, ki a középre! (1873 Darmay Viktor C1353, 202) | Ne sírjon gyermekem. Bátorság gyermekem. Bízzék abban, hogy én sokkal nagyobb bajban vagyok, mint maga (1929 Molnár Ferenc² 9453026, 23) | aki házat, lakást kíván venni, ne spóroljon a kérdéseivel […]. Bátorság tehát: kérdezzenek, vizsgálódjanak, s csupán azután döntsenek! (1998 Lakáskultúra CD39).

2. ’ennek szavakban v. tett(ek)ben való megnyilvánulása, bátor cselekedet, viselkedés, magatartás’ ❖ ugyan ezen ítélet szlte bennem azt a’ bátorságot, hogy Agisnak Trágédiáját, Felseged’ lábaihoz tegyem (1772 Bessenyei György¹ C1076, 24) | [Gusztics András] tartá-meg a’ minap Zrín’ Várát nagy bátorsággal a’ Töröktl (1792 Ráday Gedeon¹ 7448012, 76) | Nagy bátorság volt Zebulontól éjjel, sötétben, egyedül, fegyver, pálca nélkül megindulni sétálni egy olyan rengeteg erdőben, amely arról híres, hogy minden esztendőben levágják benne Ádám úrnak egypár csikaját a farkasok (1869 Jókai Mór CD18) | mi volna, ha egyszer megkritizálnék egy bírói ítéletet? De ki tudja, talán még ezzel sem érnék célt, mert azt mondanák, hogy cöcö, mi ebben a bátorság? (1961 Kellér Dezső 9318003, 83).

3. (rég) ’Biztonság.’

3a. ’vminek az a jellege, hogy ártalmatlan, nem okoz kárt, ill. vminek a veszélyektől mentes, zavartalan, biztonságos volta’ ❖ Leg-jobb ha ki-vágják [a szemölcsöt], mert az nagy fájdalom nélkül és bátorſággal végbe mehet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 499) | azon Orſzágot, mellyben az Hadakozás foly, meg-gondollyuk, az Armadának állását, mellyet vezérlünk, az éleſség [= eleség, élelem] le-tévö helyeknek bátorságát, az Hadi helyeknek eröſségét [megfontoljuk] (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098005, 67) | [az ilyen hajók] arra valok, hogy a’ moſtani Háborus idökben partjaink bátorságára [vigyázzanak] (1796 Teleki Domokos¹ 7344010, 256).

3b. ’a dolgoknak, a személyes életviszonyoknak, ill. a társadalmi, politikai körülményeknek olyan rendje, állapota, amelyben (váratlan) zavarnak, veszélynek, háborúságnak stb. nincs v. alig van lehetősége, valószínűsége’ ❖ Kevés, de jó Törvényt! […] – Szabadságot! ha nem egéſzſzen határ nélkül valót, leg alább meſzſze kiterjedöt; – bizonyos bátorságot! (1781 Keresztúry József ford.–Rautenstrauch 7085003, 7) | [a békességgel] együtt, mind küls mind bels kereskedésünk, bátorságunk, tsendeſségünk, és nyúgodalmunk, fennállhatnak (1797 Bécsi Magyar Merkurius 7396044, 23) | Pári’sban, Jún. 18-dikán a’ Bels bátorságra ügyel Minister, sok ollyatén embereket fogatott el, ’s záratott árestomba, kik meg akarták háborítani a’ köz-tsendességet (1800 Magyar Hírmondó 8646200, 11).

3c. ’biztonságos, védett helyzet, állapot’ ❖ a’ félhetö szerencsétlenség elöl magokat bátorságba tenni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 195) | Nagyobb bátorſágnak okáért némellyek bé-borítják viaſzſzal vékonyan a’ levelet, hogyha eſs találna lenni, vagy a’ galambok ferednének, a’ levél el-ne ázzon (1790 Mindenes Gyűjtemény 7457041, 143) | Házát a’ Tüz ellen bátorságba […] akarja tenni (1796 Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai 7451002, 206) | Bátorság kedvéért, a’ régi pénzek, az írott és faragott képek gyjteménnyei ládákba el-rakattak (1801 Molnár János 7445023, 119) | önnön bátorságokról gondoskodjanak (1810 Magyar Kurír C6759, 361) | A’ megye tiszti-ügyészi hivatala, mint […] a’ személyes bátorság törvényszerinti őre (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a nép] évszázadról-évszázadra bátorságban lakott itt s családi jobbágysága volt a Karayaknak (1911 Móricz Zsigmond C3228, 18).

3d. ’az a tudat, érzés, hogy vki ilyen állapotban van; biztonságérzet’ ❖ Mikor a’ kegyes ember nyúgodni akar, bátorſággal feküſzik-le az  nyoſzolyájába, és az édes álomnak ereſzti tagjait (1787 Péczeli József ford.–Young 7267030, 374) | mindenkinek tudtára adatik, hogy Pestvárosban a csend és rend folyvást olly állapotban van, miszerint a közeledő Medárd-napi országos vásárra a vidéki kereskedők egész bátorsággal jöhetnek (1848 Március Tizenötödike C3027, 234).

4. (rég) ’szilárd tudás, meggyőződés, bizonyosság’ ❖ Én mondom, ’s teljes bátorsággal mondom önöknek, miképen Irlandban minden kathol. püspök, egyetlenegy kivétel nélkül, buzgó pártolója az unio megszünésének (1843 Pesti Hírlap CD61) | a jelen időkig mi változásokon menend át költészetünk, ki mondhatta volna meg bátorsággal előre? (1867 Erdélyi János² C1630, 3) | teljes bátorsággal merem mondani, hogy azt, a ki velem jót tesz, az egész emberiség fogja megjutalmazni (1912 Az elmebetegségek mechanizmusa 9085006, 35).

Ö: köz~.

ÖU: vagyon~.

ÖE: ~levél.

Sz: bátorsági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bátor¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bátorság¹

bátorság főnév 3A8
1.
az a tulajdonság, ill. lelkiállapot, hogy vki bátor, merész v. elszánt
Ne verjük a’ kedves reményt-el szívnkrl. Szenyvedéseink kzt bátorsággal legyünk
(1772 Bessenyei György¹)
bátorsággal kérte a’ Fejedelemnét: hogy, Etelkával egygyütt, kis idre, valami más ſzobába menni méltóztatna
(1786 Dugonics András)
Nem merem el-kezdeni. Talán meg jő bátorságom
(1790 Kazinczy Ferenc)
a’ lovagi bátorság, nemes udvariság, ’s deli módú asszony-tisztelés Herczegfit fogtanak volna velünk ismértetni Benned
(1824 Aurora)
elhagyott minden bátorságom
(1846 Petőfi Sándor)
összeszedte bátorságát
(1874 Hatvani Imre élete)
az ő vitézségéből merített bátorságot
(1902 Széchy Károly)
[Tőkés Lászlóról 1989 decembere előtt] névtelen hírhozók halált megvető bátorsággal amatőr filmfelvételt készítettek
(1990 Lovass Zoltán)
1a. (létigével és birt szjellel)
e tulajdonság, ill. lelkiállapot mint vmely cselekedet véghezvitelének feltétele
Légyen bátorságunk elállani a’ hibás szokástól
(1803 Kazinczy Ferenc)
Zörgetne is, nem is; bátorsága nincsen, Csak úgy tétovázik keze a kilincsen
(1846 Arany János)
az összes magyar nemességben nem akad egy férfi, a kinek bátorsága volna szavaiért helyt is állani
(1854 Jókai Mór)
volt erkölcsi bátorsága fegyelmi eljárást kérni maga ellen
(1890 Tolnai Lajos)
távozni szeretne már, de nincs elég bátorsága hozzá
(1945 Sőtér István)
1b. (birtokszóként)
vkinek, vminek bátor, merész volta
Adimentus feddette Themistoklesnek vakmer bátorságát, ez viszontt amannak félénk tunyaságát
(1785 Lethenyei János ford.)
alkalmat is nyujta neki bátorságát ’s léleknagyságát a’ legfényesebb tűzpróbában megmutathatni
(1833 Nefelejcs)
hangosan fütyörész, hogy saját magát meggyőzze bátorságáról
(1908 Szini Gyula)
[Bródy Sándor] magatartásának bátorsága […] magában álló volt kortársai között
(1937 Schöpflin Aladár)
mindenki által megcsodált autóversenyzőknek vagy nehéz feladatnak nekivágó hegymászóknak […] a halállal is szembenéző bátorságát [tisztelettel ismeri el a társadalom]
(1992 Leszkovszky György Pál)
1c. (msz-szerűen)
〈biztatásként, buzdításként〉
tsak bátorság! bátorság kell! mert ha ez is elhágy akkor tsúfosann, és gyalázatosann veszünk el: rajta tehát!
(1817 Wándza Mihály)
De bátorság! aki nem mer, nem nyer
(1844 Petőfi Sándor)
Bátorság jó fiuk, ki a középre!
(1873 Darmay Viktor)
Ne sírjon gyermekem. Bátorság gyermekem. Bízzék abban, hogy én sokkal nagyobb bajban vagyok, mint maga
(1929 Molnár Ferenc²)
aki házat, lakást kíván venni, ne spóroljon a kérdéseivel […]. Bátorság tehát: kérdezzenek, vizsgálódjanak, s csupán azután döntsenek!
(1998 Lakáskultúra)
2.
ennek szavakban v. tett(ek)ben való megnyilvánulása, bátor cselekedet, viselkedés, magatartás
ugyan ezen ítélet szlte bennem azt a’ bátorságot, hogy Agisnak Trágédiáját, Felseged’ lábaihoz tegyem
(1772 Bessenyei György¹)
[Gusztics András] tartá-meg a’ minap Zrín’ Várát nagy bátorsággal a’ Töröktl
(1792 Ráday Gedeon¹)
Nagy bátorság volt Zebulontól éjjel, sötétben, egyedül, fegyver, pálca nélkül megindulni sétálni egy olyan rengeteg erdőben, amely arról híres, hogy minden esztendőben levágják benne Ádám úrnak egypár csikaját a farkasok
(1869 Jókai Mór)
mi volna, ha egyszer megkritizálnék egy bírói ítéletet? De ki tudja, talán még ezzel sem érnék célt, mert azt mondanák, hogy cöcö, mi ebben a bátorság?
(1961 Kellér Dezső)
3. (rég)
Biztonság.
3a.
vminek az a jellege, hogy ártalmatlan, nem okoz kárt, ill. vminek a veszélyektől mentes, zavartalan, biztonságos volta
Leg-jobb ha ki-vágják [a szemölcsöt], mert az nagy fájdalom nélkül és bátorſággal végbe mehet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
azon Orſzágot, mellyben az Hadakozás foly, meg-gondollyuk, az Armadának állását, mellyet vezérlünk, az éleſség [= eleség, élelem] le-tévö helyeknek bátorságát, az Hadi helyeknek eröſségét [megfontoljuk]
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
[az ilyen hajók] arra valok, hogy a’ moſtani Háborus idökben partjaink bátorságára [vigyázzanak]
(1796 Teleki Domokos¹)
3b.
a dolgoknak, a személyes életviszonyoknak, ill. a társadalmi, politikai körülményeknek olyan rendje, állapota, amelyben (váratlan) zavarnak, veszélynek, háborúságnak stb. nincs v. alig van lehetősége, valószínűsége
Kevés, de jó Törvényt! […] – Szabadságot! ha nem egéſzſzen határ nélkül valót, leg alább meſzſze kiterjedöt; – bizonyos bátorságot!
(1781 Keresztúry József ford.Rautenstrauch)
[a békességgel] együtt, mind küls mind bels kereskedésünk, bátorságunk, tsendeſségünk, és nyúgodalmunk, fennállhatnak
(1797 Bécsi Magyar Merkurius)
Pári’sban, Jún. 18-dikán a’ Bels bátorságra ügyel Minister, sok ollyatén embereket fogatott el, ’s záratott árestomba, kik meg akarták háborítani a’ köz-tsendességet
(1800 Magyar Hírmondó)
3c.
biztonságos, védett helyzet, állapot
a’ félhetö szerencsétlenség elöl magokat bátorságba tenni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Nagyobb bátorſágnak okáért némellyek bé-borítják viaſzſzal vékonyan a’ levelet, hogyha eſs találna lenni, vagy a’ galambok ferednének, a’ levél el-ne ázzon
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
Házát a’ Tüz ellen bátorságba […] akarja tenni
(1796 Erdélyi Nyelvmívelő Társaság iratai)
Bátorság kedvéért, a’ régi pénzek, az írott és faragott képek gyjteménnyei ládákba el-rakattak
(1801 Molnár János)
önnön bátorságokról gondoskodjanak
(1810 Magyar Kurír)
A’ megye tiszti-ügyészi hivatala, mint […] a’ személyes bátorság törvényszerinti őre
(1841 Pesti Hírlap)
[a nép] évszázadról-évszázadra bátorságban lakott itt s családi jobbágysága volt a Karayaknak
(1911 Móricz Zsigmond)
3d.
az a tudat, érzés, hogy vki ilyen állapotban van; biztonságérzet
Mikor a’ kegyes ember nyúgodni akar, bátorſággal feküſzik-le az  nyoſzolyájába, és az édes álomnak ereſzti tagjait
(1787 Péczeli József ford.Young)
mindenkinek tudtára adatik, hogy Pestvárosban a csend és rend folyvást olly állapotban van, miszerint a közeledő Medárd-napi országos vásárra a vidéki kereskedők egész bátorsággal jöhetnek
(1848 Március Tizenötödike)
4. (rég)
szilárd tudás, meggyőződés, bizonyosság
Én mondom, ’s teljes bátorsággal mondom önöknek, miképen Irlandban minden kathol.katolikus püspök, egyetlenegy kivétel nélkül, buzgó pártolója az unio megszünésének
(1843 Pesti Hírlap)
a jelen időkig mi változásokon menend át költészetünk, ki mondhatta volna meg bátorsággal előre?
(1867 Erdélyi János²)
teljes bátorsággal merem mondani, hogy azt, a ki velem jót tesz, az egész emberiség fogja megjutalmazni
(1912 Az elmebetegségek mechanizmusa)
ÖU: vagyonbátorság
ÖE: bátorságlevél
Sz: bátorsági
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bátor¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bátorság¹

Beállítások