béketűrő mn 11C1

1. ’testi v. lelki megpróbáltatást zúgolódás, panasz, lázad(oz)ás nélkül viselő 〈ember v. állat〉’ ❖ A rab is béketűrő a bilincsen (1903 Csizmadia Sándor¹ 9089001, 10) | Kolhaas úr a törvényes rend híve, és soha senkit másra nem intett, csak türelemre. Nálánál csak Krisztus urunk volt szelídebb és béketűrőbb (1973 Sütő András 9620001, 9) | A viszonylag szelíd, béketűrő állat [ti. a szóban forgó erszényes ördög] csak akkor jött ki a sodrából, ha a farkánál fogva oldottuk meg rövid távú mozgatását (1996 Természet Világa CD50).

2. (rég) ’más gyarlósága, hibái iránt elnéző 〈személy〉’ ❖ bizom erőmben, hogy a mit mások végbevihetnek, egy kis utbaigazitás után magam is megcselekedhetem, csak béketürő gazdára akadhassak, ki a kezdő munkás fogyatkozásait elejénte legalább elnézhesse (1858 Vasárnapi Újság CD56).

3. (rég) ’várakozásban kitartó, ill. hosszadalmas v. kellemetlen feladat végrehajtásában állhatatos, lankadatlan 〈személy〉’ ❖ Ha kérded, olvasó, mivégre tették Ezt a cigányok? olvasd e regét: Légy béketűrő, majd kisűl alább (1850 Arany János CD01) | A mint a béketürő olvasó látja: magamat hagytam utoljára (1865 e. Jósika Miklós 8212018, 55).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

béketűrő melléknév 11C1
1.
testi v. lelki megpróbáltatást zúgolódás, panasz, lázad(oz)ás nélkül viselő 〈ember v. állat〉
A rab is béketűrő a bilincsen
(1903 Csizmadia Sándor¹)
Kolhaas úr a törvényes rend híve, és soha senkit másra nem intett, csak türelemre. Nálánál csak Krisztus urunk volt szelídebb és béketűrőbb
(1973 Sütő András)
A viszonylag szelíd, béketűrő állat [ti. a szóban forgó erszényes ördög] csak akkor jött ki a sodrából, ha a farkánál fogva oldottuk meg rövid távú mozgatását
(1996 Természet Világa)
2. (rég)
más gyarlósága, hibái iránt elnéző 〈személy〉
bizom erőmben, hogy a mit mások végbevihetnek, egy kis utbaigazitás után magam is megcselekedhetem, csak béketürő gazdára akadhassak, ki a kezdő munkás fogyatkozásait elejénte legalább elnézhesse
(1858 Vasárnapi Újság)
3. (rég)
várakozásban kitartó, ill. hosszadalmas v. kellemetlen feladat végrehajtásában állhatatos, lankadatlan 〈személy〉
Ha kérded, olvasó, mivégre tették Ezt a cigányok? olvasd e regét: Légy béketűrő, majd kisűl alább
(1850 Arany János)
A mint a béketürő olvasó látja: magamat hagytam utoljára
(1865 e. Jósika Miklós)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások