békés mn 15B

1. ’vmely ország, nép életében olyan 〈állapot, ill. időszak〉, amikor a területén nincs háború’ ❖ az ország békés állapotját bolygatni akarták (1836 Kossuth Lajos CD32) | két falu lakói képezték a várőrizetet; vész idején a várban laktak, de békés időben künn a vár közeli falukban (1871 Orbán Balázs 8340019, 179) | a devizaszabadság csak békés időkben lehetséges, háborus időkben komoly hátrányai vannak (1939 Független Újság 2126001, 10) | [Hun Sen] országa elszigeteltségén csak akkor enyhíthet […], ha jelét adja jó szándékának, és megkísérel békés állapotokat teremteni (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’háború nélküli időszakra, állapotra jellemző, ill. a békét, egyetértést szolgáló 〈folyamat, esemény, tevékenység stb.〉’ ❖ Látván Europa, hogy mi mérséklettel vagyunk ’s a’ szerződéseket tiszteljük: hasonlólag békés gondolatokra tért (1832 Jelenkor C0223, 198) | Gyakori eset az, hogy az emberek között egyenetlenség támad […] aztán nem tudnak egymásközt békésen kiegyezni (1873 Jánosi Ferenc 8205002, 41) | A nép tájunkon [ti. Békésben] példát mutat a dunavölgyi népek békés, termő együttélésére (1937 Féja Géza 9138005, 258) | a békés termelésre visszaálló kapitalista gazdaság (1959 Valóság 2056045, 130).

1b. ’harc, ellenségeskedés, (fegyveres) erőszak nélkül történő, ill. nem háborús célú 〈elfoglaltság, tevékenység stb.〉’ ❖ Az erősség békés feladását kéri (1847 Tompa Mihály 8484061, 17) | Ferdinánd ismét békés eszközök használásához kezdett (1860 Mikó Imre 8311002, 64) | Mi ezentúl is kérjük a magunk részére a nagyhatalmak jóindulatát, mert mi a békés politika ösvényein akarunk megmaradni (1921 Bethlen István 9055002, 201) | [1956. október 25-én] védtelen, fegyvertelen, békésen felvonuló emberekbe lőttek bele (1958 Méray Tibor 9434003, 194) | a nukleáris energia békés felhasználásában (1975 Aczél György 9809003, 137) békés egymás mellett élés (Jog is, átv is) ’〈kül. a hidegháború idején:〉 a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok közötti erőszakmentes kapcsolat, verseny és együttműködés mint nemzetközi jogi elv, ill. mint cél’ ❖ A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külkapcsolatainak megingathatatlan alapja volt és marad az össz államok békés egymás mellett élésének, barátságának és együttműködésének politikája. E politika legmélyebben és legkövetkezetesebben a szocialista országok kölcsönös kapcsolataiban jut kifejezésre (1956 Nagy Imre élete és halála 9434003, 228) | a békés egymás mellett élés viszonyai között rendkívül fontos harci tereppé, az osztályharc igen fontos színterévé, sőt gyakran […] a nyílt ideológiai ütközetek területévé válik a kulturális élet (1968 Aczél György 9809006, 13) | [Merényi Károly] sorai az ember és a természet békés egymás mellett élését segítő, humánus gondolatokat is tartalmaznak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’békét, egyetértést kedvelő és kereső, ártani nem tudó v. akaró, ill. higgadt, nyugodt 〈személy v. csoport〉’ ❖ írígy békés ſzomſzédjára (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 10) | mindenben jól jöttek ki egymással minden összezördülés nélkül, miként két békés együttutazó, szűk szekérben (1832 Fáy András¹ 8139008, 245) | összeszedelőzködtünk kaszákkal, villákkal, nádvágókkal s botokkal és megrohantuk a békés aratókat (1902 Nagy Sándor 8327001, 47) | egy boldog és békés család (1916 Hevesi Sándor 9247002, 69) | Itt [ti. a koreai falvakban] iskolák voltak, itt kórházak voltak, itt békés emberek házai voltak (1953 Méray Tibor 9434006, 13).

2a. ’ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, magatartás〉, ill. vkinek ilyen voltát v. állapotát tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉’ ❖ Nékem télbe is egy zöld koszorú fedi Békés homlokomat (1803 k. Csokonai Vitéz Mihály C1328, 389) | Testvérek ők s gyorsan megértik A jó fivér békés szavát (1855 Ney Ferenc 8335008, 12) | én igen békés természetű voltam mindig (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102002, 352) | jól ismerte békés arcát, kitartó és szelíd tekintetét (1938 Benedek Marcell ford.–Martin du Gard 9042009, 860) | a pátriárkák története […] békés magatartásról tanúskodik (1989 HaagLex. ford. CD1208).

2b. ’ártalmatlan, szelíd (növényevő) 〈állat〉’ ❖ A békésen legelő juhok (1868 Orbán Balázs 8340004, 80) | békés bivalyok (1933 Veres Péter C4411, 152) | békés, kérődző állatok (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 54) | szidják, hajszolják a gyilkos vendéget [ti. a kányát, a réti héját] a békés vízimadarak (1956 Fekete István 9142002, 115) | Az úgynevezett békés halaink ugyanis már elvermeltek, csak a csuka, tavaink és csendesebb folyású vizeink falánk rablója az, amely vadássza, lesi a táplálékot (1960 Népszabadság jan. 12. C4812, 10).

3. ’testi v. lelki megpróbáltatást panasz, lázadozás nélkül viselő, beletörődő 〈magatartás〉’ ❖ Békésebb szívvel szenvedem A havas zordon telet (1823 Dukai Takách Judit 8117028, 164) | a máglyára is békésen lépni (1841 Kőváry László 8255008, 68) | Békés, bánatos nyugalom szállta meg (1923 Karinthy Frigyes 9309006, 154) | [az ókori Kínában] a paraszti faluközösségek […] hűségesen fizették tovább az adókat, sőt békésen tűrték az adóprés fokozását is (1974 Tőkei Ferenc 9726001, 255).

4. ’zavartalan, háborítatlan, nyugodt 〈hely, idő(szak), állapot, tevékenység〉’ ❖ Napjait a’ békés háznál így tlti Majorné (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021010, 72) | A’ békés vőlgy’ ölén (1832 Ónody Péter 8359010, 47) | békésen alvám éjfélig, mikor is őrállásra felrázatva, s a födélzetre tántorogva látám a tenger nagyszerü játékát (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Beckó] zajtalan, békés fészek volt (1889 Mikszáth Kálmán 8312257, 44) | a békés pihenés percei (1940 e. Berkó Sándor 9051004, 8) | békés szélcsendben (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 74) | érdemes lesz visszatekintenünk az elmúlt hét eseményeire, melyek felforgatták békés esztendeink nyugalmát (1978 Balogh Edgár 9023001, 84) | [az árusok] békésen cseverésznek (1999 Magyar Hírlap CD09).

J: békességes.

Vö. CzF. békes, békésen; ÉrtSz.; TESz. béke; ÉKsz.; SzT. ~, békésen; ÚMTsz.

békés melléknév 15B
1.
vmely ország, nép életében olyan 〈állapot, ill. időszak〉, amikor a területén nincs háború
az ország békés állapotját bolygatni akarták
(1836 Kossuth Lajos)
két falu lakói képezték a várőrizetet; vész idején a várban laktak, de békés időben künn a vár közeli falukban
(1871 Orbán Balázs)
a devizaszabadság csak békés időkben lehetséges, háborus időkben komoly hátrányai vannak
(1939 Független Újság)
[Hun Sen] országa elszigeteltségén csak akkor enyhíthet […], ha jelét adja jó szándékának, és megkísérel békés állapotokat teremteni
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
háború nélküli időszakra, állapotra jellemző, ill. a békét, egyetértést szolgáló 〈folyamat, esemény, tevékenység stb.〉
Látván Europa, hogy mi mérséklettel vagyunk ’s a’ szerződéseket tiszteljük: hasonlólag békés gondolatokra tért
(1832 Jelenkor)
Gyakori eset az, hogy az emberek között egyenetlenség támad […] aztán nem tudnak egymásközt békésen kiegyezni
(1873 Jánosi Ferenc)
A nép tájunkon [ti. Békésben] példát mutat a dunavölgyi népek békés, termő együttélésére
(1937 Féja Géza)
a békés termelésre visszaálló kapitalista gazdaság
(1959 Valóság)
1b.
harc, ellenségeskedés, (fegyveres) erőszak nélkül történő, ill. nem háborús célú 〈elfoglaltság, tevékenység stb.〉
Az erősség békés feladását kéri
(1847 Tompa Mihály)
Ferdinánd ismét békés eszközök használásához kezdett
(1860 Mikó Imre)
Mi ezentúl is kérjük a magunk részére a nagyhatalmak jóindulatát, mert mi a békés politika ösvényein akarunk megmaradni
(1921 Bethlen István)
[1956. október 25-én] védtelen, fegyvertelen, békésen felvonuló emberekbe lőttek bele
(1958 Méray Tibor)
a nukleáris energia békés felhasználásában
(1975 Aczél György)
békés egymás mellett élés
(Jog is, átv is)
〈kül. a hidegháború idején:〉 a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok közötti erőszakmentes kapcsolat, verseny és együttműködés mint nemzetközi jogi elv, ill. mint cél
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külkapcsolatainak megingathatatlan alapja volt és marad az össz államok békés egymás mellett élésének, barátságának és együttműködésének politikája. E politika legmélyebben és legkövetkezetesebben a szocialista országok kölcsönös kapcsolataiban jut kifejezésre
(1956 Nagy Imre élete és halála)
a békés egymás mellett élés viszonyai között rendkívül fontos harci tereppé, az osztályharc igen fontos színterévé, sőt gyakran […] a nyílt ideológiai ütközetek területévé válik a kulturális élet
(1968 Aczél György)
[Merényi Károly] sorai az ember és a természet békés egymás mellett élését segítő, humánus gondolatokat is tartalmaznak
(1995 Magyar Hírlap)
2.
békét, egyetértést kedvelő és kereső, ártani nem tudó v. akaró, ill. higgadt, nyugodt 〈személy v. csoport〉
írígy békés ſzomſzédjára
(1772 Orczy Lőrinc)
mindenben jól jöttek ki egymással minden összezördülés nélkül, miként két békés együttutazó, szűk szekérben
(1832 Fáy András¹)
összeszedelőzködtünk kaszákkal, villákkal, nádvágókkal s botokkal és megrohantuk a békés aratókat
(1902 Nagy Sándor)
egy boldog és békés család
(1916 Hevesi Sándor)
Itt [ti. a koreai falvakban] iskolák voltak, itt kórházak voltak, itt békés emberek házai voltak
(1953 Méray Tibor)
2a.
ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, magatartás〉, ill. vkinek ilyen voltát v. állapotát tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉
Nékem télbe is egy zöld koszorú fedi Békés homlokomat
(1803 k. Csokonai Vitéz Mihály)
Testvérek ők s gyorsan megértik A jó fivér békés szavát
(1855 Ney Ferenc)
én igen békés természetű voltam mindig
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
jól ismerte békés arcát, kitartó és szelíd tekintetét
(1938 Benedek Marcell ford.Martin du Gard)
a pátriárkák története […] békés magatartásról tanúskodik
(1989 HaagLex. ford.)
2b.
ártalmatlan, szelíd (növényevő) 〈állat〉
A békésen legelő juhok
(1868 Orbán Balázs)
békés bivalyok
(1933 Veres Péter)
békés, kérődző állatok
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
szidják, hajszolják a gyilkos vendéget [ti. a kányát, a réti héját] a békés vízimadarak
(1956 Fekete István)
Az úgynevezett békés halaink ugyanis már elvermeltek, csak a csuka, tavaink és csendesebb folyású vizeink falánk rablója az, amely vadássza, lesi a táplálékot
(1960 Népszabadság jan. 12.)
3.
testi v. lelki megpróbáltatást panasz, lázadozás nélkül viselő, beletörődő 〈magatartás〉
Békésebb szívvel szenvedem A havas zordon telet
(1823 Dukai Takách Judit)
a máglyára is békésen lépni
(1841 Kőváry László)
Békés, bánatos nyugalom szállta meg
(1923 Karinthy Frigyes)
[az ókori Kínában] a paraszti faluközösségek […] hűségesen fizették tovább az adókat, sőt békésen tűrték az adóprés fokozását is
(1974 Tőkei Ferenc)
4.
zavartalan, háborítatlan, nyugodt 〈hely, idő(szak), állapot, tevékenység〉
Napjait a’ békés háznál így tlti Majorné
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
A’ békés vőlgy’ ölén
(1832 Ónody Péter)
békésen alvám éjfélig, mikor is őrállásra felrázatva, s a födélzetre tántorogva látám a tenger nagyszerü játékát
(1856 Vasárnapi Újság)
[Beckó] zajtalan, békés fészek volt
(1889 Mikszáth Kálmán)
a békés pihenés percei
(1940 e. Berkó Sándor)
békés szélcsendben
(1942 Szentkuthy Miklós)
érdemes lesz visszatekintenünk az elmúlt hét eseményeire, melyek felforgatták békés esztendeink nyugalmát
(1978 Balogh Edgár)
[az árusok] békésen cseverésznek
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. békes, békésen; ÉrtSz.; TESz. béke; ÉKsz.; SzT. ~, békésen; ÚMTsz.

Beállítások