békétlen mn, fn és hsz  békételen (rég v. vál)

I. mn 14B

1. ’háborúsággal, viszállyal teli 〈ország, időszak, állapot stb.〉’ ❖ a zavaros 17-ik században, a Ferdinandok békétlen idejében (1858 Vasárnapi Újság CD56) | örökké háborgó, […] békétlen földre (1881 Vajkay Károly C4673, 11) | Magyarországnak szükségképpen belül békétlen, kifelé pedig agresszív államnak kellett lennie (1947 Losonczy Géza 2005108, 43) | [a polgármester és az önkormányzati képviselő] között már jó ideje békétlen a viszony (1997 Magyar Hírlap CD09) | békétlen Szerbia (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’viszálykodó, ellenségeskedő 〈személy v. csoport〉’ ❖ [VIII. Bonifác pápa] hatalmának ersítéséhez látott, mert tartott ne talám némelly békételen emberek viszszavetetnék Celesztinussal a’ pápaságot (1808 Virág Benedek 8522062, 567) | [a pápa] kezét kitárja Keletre, Nyugatra békétlen népeknek hiú békét adva (1926 Kosztolányi Dezső ford.–Wilde CD01) | a két gyár, mint a békétlen testvérek, igencsak civakodik egymással (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’elégedetlen, lázad(oz)ó v. panaszkodó 〈személy〉’ ❖ békételen volt a fájdalmak szenvedésére (1782 Kónyi János C2730, 164) | nagy a’ drágaság, minekokáért a’ Nép felette békételen (1793 Bécsi Magyar Merkurius 7396006, 784) | a kik annyira békétlenek vagytok a mai viszonyokkal (1895 Vadnay Károly 8501006, 302) | A csarnok kereskedői is békétlenek, sokallják a 100 százalékos bérletidíj-emelést (1996 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’az ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság〉, ill. vkinek ilyen voltát v. állapotát tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉’ ❖ Hihető, hogy bűnök holmi békételen szóbul állott (1801 Bessenyei György¹ ford.–Millot 7044050, 51) | midőn a fájdalom Tőrével a sziven nagy, mély sebet vere: Kemény szó támad a békétlen ajkakon (1862 Tompa Mihály CD01) | Egyetlen zúgolódó, békétlen vagy panaszos hang nem hallatszott (1885 Palotás Fausztin C3410, 135) | Miféle ismeretlen és idegen mélyekből fakadt békétlen lobogása? (1937 Egri Viktor 9119001, 46) | A zsoltáríró sokáig lakott ezeknek a törzseknek a területén, és szenvedett az ott lakók békétlen természete miatt (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

3. (rég) ’zaklatott, nyughatatlan, izgága, ill. türelmetlen 〈ember v. állat〉’ ❖ Ti vagytok óh kis madarak minden állati közt a földnek, leghathatósabb engesztelői az én békételen szívemnek (1800–1803 Fazekas Mihály C1701, 13) | nehogy egy békételen embernek nyughatatlankodása káros felbomlásokat okozzon (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a békétlen állat [ti. a mén] a gyepet kapálta maga előtt (1853 Jósika Miklós 8212013, 60) | Minden reggel békételenül vártam a sétaórát (1876 Táncsics Mihály 8463018, 325).

3a. (ritk) ’megoldást feszülten, izgatottan kereső, kutató 〈szellem(i erőfeszítés)〉’ ❖ Gondolat ötlék, Új ’s nagyot ígérő, békétlen eszébe (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 60) | A te tetőtől talpig prózai barátod […] nem ismeri […] a vers vajúdás békétlen kinjait (1840 Kossuth Lajos C0222, 364) | A békétlen, a nyughatatlan erőfeszítés a szavakban (1964 Benjámin László 9044028, 19).

3b. (rég, irod) ’háborgó, tomboló 〈természeti jelenség〉’ ❖ A főtéren végignyúló legemeltebb töltésen több helyen keresztültörvén a békétlen ár, legszebb épületeink küszöbén kénye-kedve szerint nyalakodék (1844 Sárosi Gyula 8404072, 337) | Legyen társa békétlen fuvalomnak, Mely harczmezőn a zászlót lengeti (1856 Lévay József C2913, 285).

II. fn 4B13 (rendsz. tbsz-ban) (irod)

’lázadó, lázongó, elégedetlenkedő személy’ ❖ Vendégek jönnek vegyest békétlenekkel, kik komoran, minden valakire való ügyelés nélkül, leüldögélnek (1819 Katona József 8226004, 384) | [az elégedetlen főurak] kezdenek mozgani, s minden békétlenben czimborát keresni (1859 Kemény Zsigmond 8235017, 112) | Ha nagyon kellemetlen volt a munkásszervezkedés, az igazgatók szövetsége feketelistát készített a békétlenekről, akiket mindenünnen kizártak (1932 Szathmári Sándor 9641003, 266) | Mindent bizalmatlanul nézel, úgy jársz-kelsz közöttünk, mint egy felesküdt békétlen (1956 Gáli József 2046018, 5).

III. hsz 0 (ritk, irod)

1. (rég) ’nyugtalanul, ill. türelmetlenül’ ❖ Hát L’ánykáink hová lettek […]? Ne keresd békételen, Mind el-hóltak hirtelen (1791 Szentjóbi Szabó László 7320004, 41) | Tudom hogy azt a’ víg órát békételen várjátok (1796 Csokonai Vitéz Mihály C1331, 94) | Erre kalóz törökök, mint terjed híre, jövendők, És ezeket várák békétlen az egri vitézek (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | Csata előtt […] Békétlen állanak a felpörkölt hadak (1907 Kosztolányi Dezső 9359492, 138).

2. ’elégedetlenül, háborogva’ ❖ felül vagyok, költői szintjén a világnak, amely alattam békétlen dohog (1936 Illyés Gyula 9274119, 291) | A gond a szívünk gyökerén tanyázik, S ott titkos kínokat csirázik, Békétlen hánytorog (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 32).

Vö. CzF. ~, békétlenül; ÉrtSz.; TESz. béke; ÉKsz.; SzT. békételen; ÚMTsz. békételen

békétlen melléknév, főnév és határozószó
békételen I. 14B II. 4B13 III. 0 (rég v. vál)
I. melléknév 14B
1.
háborúsággal, viszállyal teli 〈ország, időszak, állapot stb.〉
a zavaros 17-ik században, a Ferdinandok békétlen idejében
(1858 Vasárnapi Újság)
örökké háborgó, […] békétlen földre
(1881 Vajkay Károly)
Magyarországnak szükségképpen belül békétlen, kifelé pedig agresszív államnak kellett lennie
(1947 Losonczy Géza)
[a polgármester és az önkormányzati képviselő] között már jó ideje békétlen a viszony
(1997 Magyar Hírlap)
békétlen Szerbia
(1999 Magyar Hírlap)
1a.
viszálykodó, ellenségeskedő 〈személy v. csoport〉
[VIII. Bonifác pápa] hatalmának ersítéséhez látott, mert tartott ne talám némelly békételen emberek viszszavetetnék Celesztinussal a’ pápaságot
(1808 Virág Benedek)
[a pápa] kezét kitárja Keletre, Nyugatra békétlen népeknek hiú békét adva
(1926 Kosztolányi Dezső ford.Wilde)
a két gyár, mint a békétlen testvérek, igencsak civakodik egymással
(2000 Magyar Hírlap)
2.
elégedetlen, lázad(oz)ó v. panaszkodó 〈személy〉
békételen volt a fájdalmak szenvedésére
(1782 Kónyi János)
nagy a’ drágaság, minekokáért a’ Nép felette békételen
(1793 Bécsi Magyar Merkurius)
a kik annyira békétlenek vagytok a mai viszonyokkal
(1895 Vadnay Károly)
A csarnok kereskedői is békétlenek, sokallják a 100 százalékos bérletidíj-emelést
(1996 Magyar Hírlap)
2a.
az ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság〉, ill. vkinek ilyen voltát v. állapotát tükröző 〈arc, megnyilvánulás〉
Hihető, hogy bűnök holmi békételen szóbul állott
(1801 Bessenyei György¹ ford.Millot)
midőn a fájdalom Tőrével a sziven nagy, mély sebet vere: Kemény szó támad a békétlen ajkakon
(1862 Tompa Mihály)
Egyetlen zúgolódó, békétlen vagy panaszos hang nem hallatszott
(1885 Palotás Fausztin)
Miféle ismeretlen és idegen mélyekből fakadt békétlen lobogása?
(1937 Egri Viktor)
A zsoltáríró sokáig lakott ezeknek a törzseknek a területén, és szenvedett az ott lakók békétlen természete miatt
(1995 Jubileumi kommentár)
3. (rég)
zaklatott, nyughatatlan, izgága, ill. türelmetlen 〈ember v. állat〉
Ti vagytok óh kis madarak minden állati közt a földnek, leghathatósabb engesztelői az én békételen szívemnek
(1800–1803 Fazekas Mihály)
nehogy egy békételen embernek nyughatatlankodása káros felbomlásokat okozzon
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
a békétlen állat [ti. a mén] a gyepet kapálta maga előtt
(1853 Jósika Miklós)
Minden reggel békételenül vártam a sétaórát
(1876 Táncsics Mihály)
3a. (ritk)
megoldást feszülten, izgatottan kereső, kutató 〈szellem(i erőfeszítés)
Gondolat ötlék, Új ’s nagyot ígérő, békétlen eszébe
(1826 Vörösmarty Mihály)
A te tetőtől talpig prózai barátod […] nem ismeri […] a vers vajúdás békétlen kinjait
(1840 Kossuth Lajos)
A békétlen, a nyughatatlan erőfeszítés a szavakban
(1964 Benjámin László)
3b. (rég, irod)
háborgó, tomboló 〈természeti jelenség〉
A főtéren végignyúló legemeltebb töltésen több helyen keresztültörvén a békétlen ár, legszebb épületeink küszöbén kénye-kedve szerint nyalakodék
(1844 Sárosi Gyula)
Legyen társa békétlen fuvalomnak, Mely harczmezőn a zászlót lengeti
(1856 Lévay József)
II. főnév 4B13 (rendsz. tbsz-ban) (irod)
lázadó, lázongó, elégedetlenkedő személy
Vendégek jönnek vegyest békétlenekkel, kik komoran, minden valakire való ügyelés nélkül, leüldögélnek
(1819 Katona József)
[az elégedetlen főurak] kezdenek mozgani, s minden békétlenben czimborát keresni
(1859 Kemény Zsigmond)
Ha nagyon kellemetlen volt a munkásszervezkedés, az igazgatók szövetsége feketelistát készített a békétlenekről, akiket mindenünnen kizártak
(1932 Szathmári Sándor)
Mindent bizalmatlanul nézel, úgy jársz-kelsz közöttünk, mint egy felesküdt békétlen
(1956 Gáli József)
III. határozószó 0 (ritk, irod)
1. (rég)
nyugtalanul, ill. türelmetlenül
Hát L’ánykáink hová lettek […]? Ne keresd békételen, Mind el-hóltak hirtelen
(1791 Szentjóbi Szabó László)
Tudom hogy azt a’ víg órát békételen várjátok
(1796 Csokonai Vitéz Mihály)
Erre kalóz törökök, mint terjed híre, jövendők, És ezeket várák békétlen az egri vitézek
(1827 Vörösmarty Mihály)
Csata előtt […] Békétlen állanak a felpörkölt hadak
(1907 Kosztolányi Dezső)
2.
elégedetlenül, háborogva
felül vagyok, költői szintjén a világnak, amely alattam békétlen dohog
(1936 Illyés Gyula)
A gond a szívünk gyökerén tanyázik, S ott titkos kínokat csirázik, Békétlen hánytorog
(1959 Jékely Zoltán ford.Goethe)
Vö. CzF. ~, békétlenül; ÉrtSz.; TESz. béke; ÉKsz.; SzT. békételen; ÚMTsz. békételen

Beállítások