bíborcsiga fn 6A

1. (Áll is) ’kopoltyú alatti mirigyében a bíborfesték alapanyagául szolgáló váladékot termelő, rendsz. nagy és tüskés házú tengeri csiga’ ❖ ? [Kolumbia fő termékei:] gyöngycsiga, bíborcsiga, griffmadár, tekenős béka, kigyó (1831 Zádor Elek 8532011, 220) | a bíbort is úgy találták fel, hogy egy szerelmes pásztor kedvesének kiskutyája megette a bíborcsigát, s azzal veresre festette az állát (1872 Jókai Mór CD18) | [a király] sápadtból vörös lett, mint a bíborcsiga nedve (1921 Sárközi György CD10) | a föníciaiak fedezték fel a bíborpiros színű festéket, amelyet a bíborcsigából nyertek (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen csigák fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Nucella lapillus […] tüskétlen bíborcsiga (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 711).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen csigák fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Bíborcsigák (Muricidae), fajokban rendkívül gazdag család. A Földközi-tengerben s az Adriában legközönségesebbek: a Murex trunculus és a M. [= Murex] brandaris (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 164) | bíborcsigák (Muricidae): a csigák osztályának a keskenynyelvűek rendjébe tartozó családja (1994 MagyarNagyLex. C5816, 815).

2. (rég, ritk, Áll) ’nagy termetű, a lábán a kapaszkodást segítő, sűrű váladékot kiválasztó tengeri kagyló, az ún. sonkakagyló, amelynek megkeményedő fonalas váladékából régen selyemszerű szövetet készítettek’ ❖ A’ Bibortsigának szakálla, néminém barna selyemet ád, mellyet drágán kimivelnek (1799 Főldi János 7112017, 374).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

bíborcsiga főnév 6A
1. (Áll is)
kopoltyú alatti mirigyében a bíborfesték alapanyagául szolgáló váladékot termelő, rendsz. nagy és tüskés házú tengeri csiga
?
[Kolumbia fő termékei:] gyöngycsiga, bíborcsiga, griffmadár, tekenős béka, kigyó
(1831 Zádor Elek)
a bíbort is úgy találták fel, hogy egy szerelmes pásztor kedvesének kiskutyája megette a bíborcsigát, s azzal veresre festette az állát
(1872 Jókai Mór)
[a király] sápadtból vörös lett, mint a bíborcsiga nedve
(1921 Sárközi György)
a föníciaiak fedezték fel a bíborpiros színű festéket, amelyet a bíborcsigából nyertek
(1988 Bibliai nevek és fogalmak)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈ilyen csigák fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Nucella lapillus […] tüskétlen bíborcsiga
(1978 Hétnyelvű névszótár)
1b. (tbsz-ban) (Áll)
〈az ilyen csigák fajait magában foglaló család nevezéktani elnevezéseként〉
Bíborcsigák (Muricidae), fajokban rendkívül gazdag család. A Földközi-tengerben s az Adriában legközönségesebbek: a Murex trunculus és a M. [= Murex] brandaris
(1926 TolnaiÚjLex.)
bíborcsigák (Muricidae): a csigák osztályának a keskenynyelvűek rendjébe tartozó családja
(1994 MagyarNagyLex.)
2. (rég, ritk, Áll)
nagy termetű, a lábán a kapaszkodást segítő, sűrű váladékot kiválasztó tengeri kagyló, az ún. sonkakagyló, amelynek megkeményedő fonalas váladékából régen selyemszerű szövetet készítettek
A’ Bibortsigának szakálla, néminém barna selyemet ád, mellyet drágán kimivelnek
(1799 Főldi János)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások