böjt fn 3C1 

1. (Vall is) ’az érzéki élvezetekről vallási v. erkölcsi okból való lemondás, kül. csökkentett mértékű táplálkozás v. bizonyos ételek, főleg hús fogyasztásától v. általában az étkezéstől való tartózkodás, ill. az ennek rendjére, idejére vonatkozó egyházi előírás’ ❖ Most azt beszélik, hogy a böjtöt is minden órán [= hamarosan] eltörlik (1773 Rettegi György 7282002, 314) | [nagypénteken a katolikusok] szigoru bőjtöt tartanak, sőt a protestánsok s kivált a nép között is számosan vannak, akik e napon (bár a protestáns egyház nem parancsolja) a húsevéstől tartózkodnak (1896 PallasLex. CD02) | [az általánosan jellemző szokások közé tartozik] a haláleset alkalmával kötelező böjt is (hinduk, zsidók, kelet-afrikai törzsek, Dahomé, brazíliai indiánusok) (1923 e. Posch Jenő CD10) | [a hiedelem szerint] aki az önmagának megszabott böjtöt megszegi, az maga pusztul el, és az is elpusztul, aki ártatlant akar böjttel elpusztítani (1981 Dömötör Tekla 1039007, 158) | Indiát és az új Pakisztánt polgárháború fenyegette. Utolsó böjtjével Gandhi kikényszerítette a két ország megállapodását (1994 Gáthy Vera CD17).

1a. (gyakr. birtokszóként) (Vall) ’〈némely, pl. a keresztény, a zsidó, az iszlám vallás gyakorlatában:〉 ennek egyházilag megállapított, rendsz. vmely nagyobb ünnepet előkészítő napja v. időszaka’ ❖ [A törökök] a’ böjtben nap eſtig ſe nem eſznek, ſe nem iſznak (1783 Molnár János 7445003, 186) | Szolnokon a karácsoni böjt alatt a pontynak 80 kr. […] volt fontja (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [A görögkatolikus egyház négy böjti időszakának egyike] az Istenszülő böjtje: aug. 1-től aug. 15-ig (1893 PallasLex. CD02) | Karácsony böjtje a karácsonyi ünnep vigilája (1968 Bálint Sándor 9022002, 159) | A zsidó ünnepi naptár Adár 13-at Eszter böjtjének, Adár 14–15-öt púrimnak jelzi (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. (Vall is) ’〈a keresztény egyházi évben:〉 Jézus Krisztus negyvennapos böjtölésének, ill. kínszenvedésének emlékezetére szentelt, a húsvéti ünnepet előkészítő időszak; nagyböjt’ ❖ 26-dik februariusban, bőjtnek első vasárnapján (1792 Dugonics András 7087015, 120) | egy katonatiszt vetett rá szemet a bálokon, és rá a böjtben megkérette (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | A tavasz soká nem nyílt ki. A böjt utolsó hetében derült, fagyos idő volt (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485064, 171) | [az ünnepek egy része] a hold állásának változásához kapcsolódva évenként változik, mint a húsvét és ennek függvényében a farsang, a böjt és a pünkösd időpontja (1990 Magyar néprajz CD47) • böjt első hava (rég) ’az év második hónapja, ill. annak neve; február’ ❖ Irtam Sáros-Patakon Böjt els Havának 16. napján 1776 (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2515, [XIV]) | Februarius, vagy Bjt’ els hava (1795 Magyar Zsebalmanach C6095, 7) • böjt második hava (rég) ’az év harmadik hónapja, ill. annak neve; március’ ❖ illő volna a hól-napoknak magyar nevezetek felől gondoskodnunk. Az eddig való Bóldog-Asszony hava, Bőjt-első hava, Bőjt második hava [elnevezés] hosszú (1790 Teleki Sámuel C2555, 34) | Martius, vagy Bjt’ második Hava (1795 Magyar Zsebalmanach C6095, 9).

2. ’(vmely okból önként vállalt) koplalás, éhez(tet)és’ ❖ a fogságot böjtel lehet meg-súlyosítani (1787 Törvény a vétkekről ford. C2450, 116) | Ebédem a’ bjtnél ha több, csak kevéssel, A’ délestet töltöm édes henyéléssel (1814 Kis János¹ ford.–Horatius 8240030, 104) | [Az Avicenna-vipera] igen hosszú ideig tud koplalni s Bruce szerint még a két évi böjt sem árt neki (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A test regenerálódásának másik nagy segítője a böjt, amikor szilárd táplálékot nem vesznek magukhoz, csak nyers gyümölcs- és zöldséglevet (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’kényszerű v. önként vállalt önmegtartóztatás, vmiről való lemondás’ ❖ Tám már nem-is fogok többé dohányozni, Nagy bjt az én nékem, ’s nagy bút fog okozni (1793 Gvadányi József C1940, 235) | [A művezetők] azt sem tűrik, hogy hosszabb időn át naponta pótbérkérelemmel álljon elő valaki. A pótbért időnkénti bőjtökkel kell kiérdemelni (1979 Haraszti Miklós 9814004, 104).

3. (rendsz. birtokszóként) ’(túlzott) jólétet, bőséget (szükségszerűen) követő ínség(es időszak)’ ❖ ha [az életet adó fa] egyſzer ledl, […] kicsoda táplál minket? kicsoda dajkállya maradékainkot? Bjt lessz azonnal nállunk (1816 Verseghy Ferenc C4427, 102) | a hegyen-völgyön lakodalmat, a dáridót bőjt és pusztulás követi (1928 Kosztolányi Dezső C2751, 177) | Kérem, nem jön meg a böjtje ennek a korai szép időnek? (1948 Szabad Nép ápr. 27. C4871, 1) | Böjtje lesz ennek a nagy örömnek is, mindennek megvan a böjtje – mondta maga elé többször is (1976 Dobos László 1034003, 225).

Ö: kántor~, kis~, nagy~.

ÖE: ~eleség, ~fő, ~hó, ~hónap, ~idő, ~közép, ~szegés.

Vö. CzF. böjt vagy bėjt; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.