böjtöl ige 1c

1. tn (tárgyragos határozóval is) (Vall is)(egyházilag előírt) böjtöt tart’ ❖ ? Tanítani fogom böjtölni moskákat [= muszkákat, vagyis oroszokat] (1776 Barcsay Ábrahám 7019028, 59) | [Borbála] nagy könnyhullatások között tölté az özvegyi esztendőt. Két napot böjtölt minden héten, s háromszor ment misét hallgatni (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát iccakáján (1979 Magyar néprajz CD47) | [Jézus a pusztában] negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. tn (tárgyragos határozóval is) ’kényszerűségből v. önszántából koplal, éhezik’ ❖ [a megbetegedett állatok] meleggel Enyhítik magokat, bjtölnek, nyugſzanak (1777 Baróti Szabó Dávid 7021021, 275) | [a márkinő] állitá, hogy este igen sokat evett, s azért délben böjtölni akar (1860 Vas Gereben 8641001, 433) | Kisemlősök híján ugyancsak a madarakból élnek a sarki rókák. Az előbbiekből következik, hogy telente bizony sokat böjtölhetnek (1995 Természet Világa CD50).

2a. (kényszerűségből) megtartóztatja magát vmitől, lemond vmiről’ ❖ Tztl fát rántaſz el, hogy ha fogſz bjtölni, Aſzſzonyi állatot mint tüzet kerlni (1792 Sándor István ford.–Ovidius 7287004, 7) | mellemben hordoztam forró boszumat, mellynek mind eddig bőjtölni kelletett (1809 Kisfaludy Károly C2669, 13) | a címletérték 25–30 százaléka között senyvedő kárpótlásijegy-árfolyamban komoly növekedési tartalék van, az igazi áttöréshez azonban a befektetőknek egészen szeptemberig kellett böjtölniük (1996 Figyelő CD2601).

3. ts (ritk) ’〈pazarlásért, ill. vmiben való dúskálásért〉 később nélkülözéssel, szűkölködéssel fizet’ ❖ bjtöli farkas Több napokig vendégségét, a’ mellyet ütött vólt Annyi tſikót, borjat, bárányt gyomrába le küldvén (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 13) | [idővel] leányos házakhoz is engede nagybácsi bejárást, mi még eddig tilva [!] volt, azért-e, hogy evvel bőjtölném az eddigi asszonynevelést, vagy tán hogy Julcsa’ számára annál bizonyosabban megmaradjak? (1841 Kovács Pál² C2765, 112) | A két világfinak nagy vagyona úszott el – amint beszélték – a párisi, londoni nagy életben. Ezt bőjtölték abban az időben Bányán, amikor hozzánk is jártak (1928 Réti István CD10).

Ö: ki~, meg~.

ÖU: át~, végig~.

Vö. CzF. ~, böjtölő; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. böjt; ÉKsz.; SzT. ~, böjtölhet; ÚMTsz.

böjtöl ige 1c
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (Vall is)
(egyházilag előírt) böjtöt tart
?
Tanítani fogom böjtölni moskákat [= muszkákat, vagyis oroszokat]
(1776 Barcsay Ábrahám)
[Borbála] nagy könnyhullatások között tölté az özvegyi esztendőt. Két napot böjtölt minden héten, s háromszor ment misét hallgatni
(1883 Mikszáth Kálmán)
Aki böjtöl András napján, Vőlegényt lát iccakáján
(1979 Magyar néprajz)
[Jézus a pusztában] negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
kényszerűségből v. önszántából koplal, éhezik
[a megbetegedett állatok] meleggel Enyhítik magokat, bjtölnek, nyugſzanak
(1777 Baróti Szabó Dávid)
[a márkinő] állitá, hogy este igen sokat evett, s azért délben böjtölni akar
(1860 Vas Gereben)
Kisemlősök híján ugyancsak a madarakból élnek a sarki rókák. Az előbbiekből következik, hogy telente bizony sokat böjtölhetnek
(1995 Természet Világa)
2a.
(kényszerűségből) megtartóztatja magát vmitől, lemond vmiről
Tztl fát rántaſz el, hogy ha fogſz bjtölni, Aſzſzonyi állatot mint tüzet kerlni
(1792 Sándor István ford.Ovidius)
mellemben hordoztam forró boszumat, mellynek mind eddig bőjtölni kelletett
(1809 Kisfaludy Károly)
a címletérték 25–30 százaléka között senyvedő kárpótlásijegy-árfolyamban komoly növekedési tartalék van, az igazi áttöréshez azonban a befektetőknek egészen szeptemberig kellett böjtölniük
(1996 Figyelő)
3. tárgyas (ritk)
〈pazarlásért, ill. vmiben való dúskálásért〉 később nélkülözéssel, szűkölködéssel fizet
bjtöli farkas Több napokig vendégségét, a’ mellyet ütött vólt Annyi tſikót, borjat, bárányt gyomrába le küldvén
(1777 Baróti Szabó Dávid)
[idővel] leányos házakhoz is engede nagybácsi bejárást, mi még eddig tilva [!] volt, azért-e, hogy evvel bőjtölném az eddigi asszonynevelést, vagy tán hogy Julcsa’ számára annál bizonyosabban megmaradjak?
(1841 Kovács Pál²)
A két világfinak nagy vagyona úszott el – amint beszélték – a párisi, londoni nagy életben. Ezt bőjtölték abban az időben Bányán, amikor hozzánk is jártak
(1928 Réti István)
ÖU: átböjtöl, végigböjtöl
Vö. CzF. ~, böjtölő; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. böjt; ÉKsz.; SzT. ~, böjtölhet; ÚMTsz.

Beállítások